● news.bsdnet.hu

Ez a ciklikusság természeténél fogva is kockázatot jelent. A fizetést ugyanakkor számos tényező nehezítheti, elég csak az elmúlt időszakok aszálykáraira és általában a klímaváltozásra gondolnunk, vagy éppen az üzemanyagárak és az alapanyagárak emelkedésére, a kamatpiac változásaira. Számos piaci és időjárásbeli bizonytalanság okozhat fizetésképtelenséget. Czifra Botond (ELTE ÁJK) írása Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Mezőgazdasági vállalkozások pénzügyi válsága esetén a hitelezők is nehéz helyzetbe kerülhetnek, hiszen – első ránézésre - tartozásaik fedezetét leginkább földjük, termelési eszközeik és a lábon álló termés jelenthetik. A tartozások kielégítését számos tényező nehezítheti: • Földforgalmi korlátok: Bár a föld értéke jellemzően emelkedik, és piaca jelentős, a föld nem képezheti mezőgazdasági vállalkozás tulajdonát. A földet jogi személyek csak bérbe, haszonbérbe vehetik, így ilyenkor a föld nem tekinthető fedezetnek. • Szűk piac: A speciális termelési eszközöket (pl. kombájnok, precíziós gépek) sokszor nehéz értékesíteni, nehéz vevőt találni. • Lábon lévő termés: A betakarításig kérdéses, erősen függ attól, hogy mennyire eredményes a gazdálkodó. Az állatállomány is ide sorolható, amely egy hosszú fizetésképtelenségi eljárásban a nem megfelelő gondozás miatt szintén veszíthet értékéből. Az ágazati sajátosságok miatt így mind a hitelezők (bankok, vagy más, teljesítésre váró vállalkozások), mind a gazdálkodók fokozottan érdekeltek lennének abban, hogy megegyezzenek egymással, és a vállalkozás folytathassa a termelést. A hitelezők jobb megtérülést remélhetnek, a vállalkozó pedig talpra állíthatja a mezőgazdasági üzemet, megőrizheti a méretgazdaságosságát, illetve az összegyűjtött ismereteit. Ilyen tárgyalások kontrollált folytatására, illetve bírósági jóváhagyására ad lehetőséget a 2022 óta indítható szerkezetátalakítási eljárás, amely célja, hogy az adós - néhány vagy valamennyi - hitelezőjével egy olyan új üzleti tervet fogadjon el és hajtson végre, amellyel megelőzhető jövőbeli fizetésképtelensége, illetve biztosítható a vállalkozás működése. Az eljárás keretében az érintett szereplők számos olyan intézkedésről megegyezhetnek, amelyek segítik a csőd elkerülését. Ilyen lehet például új finanszírozás bevonása, a gazdálkodó vagyona egy részének értékesítése, a mezőgazdasági termelést tekintve pedig a termelési stratégia jelentős megváltoztatása, úgymint váltás más kultúrákra, precíziós mezőgazdasági módszerek bevezetése, fejlesztése, vagy éppen az eszközmodernizáció. Nem szükséges emellett mindegyik hitelezővel tárgyalni, hanem elég csak azokat a partnereket megkeresni, akiket be kívánnak vonni az eljárásba. A diszkréció mellett elvitathatatlan előnye a szerkezetátalakításnak, hogy – a csődeljárással ellentétben – sikertelensége esetén nem fordul automatikusan felszámolási eljárásba. Ez azt jelenti, hogy akkor sem kötelező megszüntetni a vállalkozást, ha a szerkezetátalakítás nem sikerül, hanem a gazdálkodó más módszerekkel is megpróbálhatja megmenteni vállalkozását. Az eljárás megindítását követően a bíróságtól moratórium kérhető. Ez azt jelenti, hogy a bíróság által meghatározott időtartam alatt (amelynek a meghosszabbítása is lehetséges) a tárgyalások elősegítése érdekében az adósnak nem kell fizetnie. Nem kell teljesíteni azokat a követeléseket sem, amelyek a moratórium időtartama alatt válnak esedékessé, vagy ebben az időtartamban keletkeznek. Ekkor az üzletfelek a tartozás miatt nem függeszthetik fel az adós gazdálkodása szempontjából alapvető jelentőségű szerződések teljesítését azért, mert az adós nem teljesít. Ezeket a szerződéseket nem is mondhatják fel, és nem is módosíthatják kedvezőtlen feltételekkel. Ezek az engedmények a törvény szerint nem terjednek ki mindegyik hitelezőre, csak az eljárásba bevont partnerekre. Kivétel ez alól, ha az adós úgynevezett általános moratóriumot kér. Ekkor mindegyik hitelezőnek segítenie kell a szerkezetátalakítást, viszont ebben az esetben az eljárás nyilvános. Érdemes időben elhatározni, hogy elkezdünk egy ilyen eljárást, hiszen minél hamarabb szembesülünk a pénzügyi nehézségekkel, annál könnyebben és előrelátóbban tudunk reagálni. Nagyon fontos, hogy ahogy érzékeljük, hogy fizetési problémáink lehetnek, minél hamarabb forduljunk szakemberekhez (ügyvéd, könyvelő vagy pénzügyi tanácsadó, szerkezetátalakítási szakértő). Ez nemcsak a hitelezőkben kelt bizalmat, és növeli annak az esélyét, hogy elfogadják a tervünket, hanem segít az eljárás előkészítésében. Szerkezetátalakítást már akkor elhatározhatunk, amikor a könyvviteli adatokra tekintettel alappal feltételezhetjük, hogy intézkedés nélkül nem fogjuk tudni esedékességkor teljesíteni a tartozást. Ahhoz, hogy az eljárás rendben lefolyjon, azt is meg kell mutatnunk, hogy a vállalkozás számára a terv segítségével minden feltétel előteremthető ahhoz, hogy a gazdálkodó hosszú távon túléljen, illetve, hogy képes lesz a folyamatos működés fenntartására. Ezek alátámasztása szakértői feladat, amely ugyan költséggel jár, de ez hamar megtérül. Ennek jogi és jogon kívüli okai is vannak. Ha a bíróság jóváhagyja a közösen kialakított tervet, abból rövid eljárást követően végrehajtható okirat keletkezhet. Ez a gazdálkodó és a hitelezők oldalán is erős biztosíték, hiszen így sokkal kockázatosabb bármelyik félnek eltérnie attól, amiben az eljárásban megegyeztek. Ilyenkor ugyanis a másik fél kérhetné, hogy a végrehajtó szerezzen érvényt az egyezségnek. Fontos még azt is látni, hogy ha minden érintett közösen tárgyal, sokkal egyszerűbb megegyezni a hitelezőkkel. Ha eljárás nélkül egyikük enged, de a többi nem, hanem érvényt szerez a követelésének, a hitelező valójában nem az adósnak enged, hanem a többi hitelezőnek. Összességében a szerkezetátalakítási eljárás hasznos eszköz lehet a mezőgazdasági vállalkozások válságkezelésében. Fontos, hogy a gazdálkodók tisztában legyenek ezzel a lehetőséggel, és ha szükség lenne rá, időben tegyék meg a szükséges lépéseket. (A KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM EKÖP-25-2-I-ELTE-554 KÓDSZÁMÚ EGYETEMI KUTATÓI ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMJÁNAK A NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAPBÓL FINANSZÍROZOTT SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT, ELTE EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM) Indexkép: Shutterstock