Öröklés: mit tehetnek a gyerekek, ha az özvegy nem akar kiköltözni a házból?
168.hu
2026-06-16 10:14
Öröklés után a haszonélvezet megváltása sokszor az egyetlen út ahhoz, hogy a család tovább tudjon lépni.
2026. június 16., 11:14
Szerző: Göcző Nóra
A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!
Amikor valaki meghal, a gyerekek általában a tulajdont öröklik, az özvegy pedig élethosszig tartó haszonélvezeti jogot kap a közös otthonra. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek papíron tulajdonosok, de nem költözhetnek be, nem adhatják bérbe, és nem is adhatják el az ingatlant az özvegy beleegyezése nélkül. Ha pedig a fiataloknak pénzre lenne szükségük az öröklés után az önálló élethez, könnyen patthelyzet alakul ki.
A magyar jog tartogat egy lehetőséget, amely sok családi konfliktust oldott már fel. A haszonélvezeti jog pénzben kifejezhető érték, és megváltható, az özvegy életkorától is függ, hogy mekkora az összeg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyerekek, ha van rá pénzük vagy vevőt találnak, kifizethetik az özvegyet, aki cserébe lemond a haszonélvezetről.
A haszonélvezet értékét nem találgatni kell, a törvény írja elő a számítás módját, az özvegy életkora alapján. A képlet minden közjegyzőnél, ügyvédnél és bíróságnál ugyanaz. A számítás alapja az ingatlan értékének egyhuszad része megszorozva az életkori szorzóval, ami annál kisebb, minél idősebb az illető.
2026. június 12., 13:28
A NAV az örökösöktől is követelheti az elhunyt adótartozásának megfizetését, de csak bizonyos határokon belül.
168
2026. június 10., 13:31
Ha valaki szeretné elkerülni az öröklés során kialakuló vitákat, érdemes időben gondoskodnia a végrendeletről.
Lányi Krisztina
2026. június 5., 17:15
A banki tartozás sokakat tart rettegésben, amikor az öröklés kerül szóba, de a hazai jogszabályok egyértelműen fogalmaznak.
Kabai Laura
Vegyünk egy példát:
Ha egy 30 millió forintos ingatlanról van szó, ahol az özvegy 63 éves és az örökösök szeretnék kiváltani a haszonélvezeti jogot, akkor forintosítva ez azt jelenti:
Vagyis ebben a helyzetben a gyerekek akkor tudják tehermentesen eladni a házat, ha kifizetik az özvegynek a 9 millió forintot. A gyakorlatban az a megoldás működik a leggyakrabban, hogy a gyerekek vagy a vevő kifizeti a haszonélvezet értékét, az özvegy lemond róla, ezt hivatalos úton is bejelentik és az ingatlan pedig eladható.
Megesik persze, hogy az özvegy nem elégszik meg annyi pénzzel, amennyi járna neki és nem hajlandó együttműködni. A gyerekek akkor sem teljesen eszköztelenek, de a lehetőségek már jóval korlátozottabbak. Egyrészt eladhatják az ingatlant haszonélvezettel terhelten , ami jogilag lehetséges, de a vevő csak akkor fizet érte, ha nagyon olcsó, hiszen nem rendelkezhet az ingatlannal, amíg az özvegy benne él vagy meg nem egyeznek.
Lehetőség van arra is, hogy a gyerek vagy gyerekek eladják a saját tulajdoni hányadukat, írja az e- ingatlanugyvedek.hu , amire még kisebb az esély, hiszen ki venne meg olyan fél vagy negyed házat, amit nem is használhat. Erre általában csak befektetők hajlanak, ők is erősen nyomott áron.
Végül ott a win-win lehetőség, az örökösök megállapodhatnak az özveggyel a közös értékesítésről. Ha az özvegy hajlandó együttműködni, az örökösök eladhatják a házat, és a vételárból mindenki megkapja a részét. Ez akkor működhet, ha az özvegy maga is szeretne kisebb lakásba költözni vagy pénzhez jutni.
A magyar jog erősen védi a haszonélvezetet , csak akkor van lehetőség fellépni ellene, ha az özvegy visszaél a jogaival, rongálja az ingatlant, bérbeadja vagy elkezdi tönkretenni az ingatlant, ami miatt folyamatosan veszít az értékéből.
(Fotó: Pexels)