● news.bsdnet.hu

A Zala vármegyei Széchenyi Kártya Program adatai alapján 2025-ben érezhetően megnőtt a vállalkozások finanszírozási igénye. A kereslet 2024-hez képest nagyjából megduplázódott, mind az igénylések számában, mind a kihelyezett források értékében. Kovács Dezső , a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a vármegye gazdaságát meghatározó mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek sok esetben családi vállalkozásként működnek, a nehezebb piaci környezetben is igyekeznek megőrizni működőképességüket és munkahelyeiket. Amikor a kereslet lassan bővül, az értékesítés nehezebbé válik, a forgalom pedig nem nő érdemben, a külső finanszírozás szerepe felértékelődik, "sok cég számára ez jelenti a napi működés biztonsági tartalékát". Az igénylések szerkezete ugyanakkor óvatosságot jelez. A kihelyezések döntő része folyószámla-, likviditási és forgóeszköz-finanszírozáshoz kapcsolódik, míg a beruházási célú hitelek aránya jóval kisebb. Ez azt mutatja, hogy a zalai kkv-k jelentős része jelenleg nem elsősorban bővítésben, hanem stabilizálásban gondolkodik. A tervezett fejlesztéseket sokan csak akkor indítanák el vagy vinnék tovább, ha a piac és a forgalom látványosabban élénkülne. A kamara üzenete ezért kettős, a vállalkozásoknak ma egyszerre kell megőrizniük pénzügyi mozgásterüket és felkészülniük arra, hogy amikor a kereslet újra erősödik, legyen forrásuk, kapacitásuk és döntési bátorságuk a beruházások elindításához. A magyar kkv-k jóval nehezebb gazdasági környezetben működnek, mint a 2010-es években, ezért a következő időszakban a hatékonyság és a termelékenység javítása kerülhet előtérbe. Végh Richárd , a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a roadshow-n arról beszélt, hogy az alacsony kamatok, a stabilabb energiaárak, a bővebb uniós források és az erősebb kereslet időszaka után a vállalkozások magasabb finanszírozási költségekkel, drágább energiával és alapanyagokkal, gyengébb belső és külső kereslettel, valamint szűkebb munkaerőpiaci tartalékokkal szembesülnek. Ez a váltás a beruházásokban is látszik, míg Magyarország korábban régiós és uniós összevetésben is kedvező beruházási képet mutatott, az elmúlt években viszont ezen a területen alulteljesítővé vált. A kkv-k számára az egyik legfontosabb bizonytalansági tényező továbbra is a kereslet hiánya. Végh Richárd szerint sok vállalkozás emiatt kivár a beruházásokkal, amíg biztosabban látja saját piacát, miközben a költségnyomás, a termelékenységi lemaradás és a digitalizáció alacsony szintje is szűkíti a mozgásteret. Az AI-t használó magyar kkv-k aránya 10 százalék körülre tehető, szemben a 19 százalékos uniós átlaggal, és az informatikai, valamint K+F-beruházások súlya is elmarad az uniós szinttől. A Széchenyi Kártya Program ebben a környezetben a vállalkozások finanszírozási mozgásterét bővíti, és a beruházási döntésekhez is támaszt adhat. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a magas kamatkörnyezetben támogatott hitelprogram nélkül érdemben beszűkült volna a forinthitelezés a kkv-k számára, a jelenlegi, 8,5 százalék körüli átlagos piaci kkv-hitelkamat pedig még mindig sok cégnek túl magas. A program jelentőségét mutatja, hogy a támogatott hitellel rendelkező vállalkozások körében magasabb a beruházást megvalósító cégek aránya. A következő évek tétje az lehet, hogy a kedvezményes finanszírozás a likviditás megőrzése mellett technológiaváltást, digitalizációt, zöld átállást és termelékenységjavítást is segítsen a kkv-szektorban. A kisebb cégek beruházási döntéseinél gyakran nem az ötlet hiányzik, hanem az a finanszírozási forma, amely egy induló vagy rövidebb múlttal rendelkező vállalkozás számára is elérhető. Korsósné Maku Márta , a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. üzleti igazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy a Széchenyi Mikrohitel MAX+ ebben jelenthet lehetőséget, mivel kezdő vállalkozások is igényelhetik, akár néhány hónapos céges múlttal. Számukra legfeljebb 50 millió forint, garanciavállalás mellett akár 100 millió forint hitel érhető el, míg a már lezárt üzleti évvel rendelkező cégek esetében a maximális hitelösszeg 150 millió forint, további beruházási cél esetén pedig összesen 200 millió forintig bővülhet a keret. A konstrukció ingatlanvásárlásra, üzlethelyiség, iroda vagy csarnok megszerzésére, munkagépek, tehergépjárművek, illetve teljesen elektromos személyautók finanszírozására, valamint építésre és fejlesztésre is használható. Egy vállalkozás akár a korábban bérelt üzlethelyiséget is megvásárolhatja, így a havi bérleti díj helyett hiteltörlesztést fizet, az ingatlan pedig hosszabb távon a cég vagyonát gyarapíthatja. A hitel legalább 10 százalék önerővel vehető igénybe, a beruházási részhez pedig 20 százalékos forgóeszközrész is kapcsolódhat, ami felújításnál, berendezések beszerzésénél vagy a fejlesztés kiegészítő költségeinél adhat mozgásteret. A vállalkozások számára a kiszámíthatóság is fontos szempont lehet. Széchenyi Mikrohitel MAX+ fix, évi 3 százalékos forintalapú finanszírozást kínál a teljes futamidő alatt, kezelési költség nélkül, 1 százalékos szerződéskötési és rendelkezésre tartási díj mellett. Korsósné Maku Márta szerint a döntési folyamat jellemzően 2-3 hét alatt lezárulhat, ami gyorsabb beruházási helyzetekben is használhatóvá teszi a konstrukciót. A mesterséges intelligencia a kkv-k számára akkor válik igazán kézzelfoghatóvá, amikor konkrét napi feladatokat gyorsít fel. P. Tóth András , az STRT technológiai vezetője gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogy az AI ma már nemcsak szövegírásra használható, hanem tartalomgyártásban, idegen nyelvű videók készítésében, egyszerű weboldalak és kalkulátorok létrehozásában, megbeszélések dokumentálásában, belső tudásbázisok építésében és ügyfélszolgálati feladatok támogatásában is. Egy kisebb vállalkozás számára ez elsősorban idő- és kapacitásnyereséget jelenthet, különösen ott, ahol nincs külön fejlesztői, marketinges vagy adminisztratív csapat. Az előadás egyik fő tanulságaként kiemelte, hogy az AI-eszközök használata már nem kizárólag informatikai tudás kérdése. Egy vállalkozás néhány jól megfogalmazott utasítással is képes lehet honlapvázlatot készíttetni, dokumentumokból kereshető belső tudásanyagot építeni, folyamatleírást vagy folyamatábrát előállítani, illetve visszatérő adminisztratív feladatokat automatizálni. P. Tóth András szerint ez azért fontos változás, mert a technológia olyan munkákat is elérhetőbbé tesz a kisebb cégek számára, amelyek korábban fejlesztői kapacitást, külső ügynökséget vagy jelentősebb belső erőforrást igényeltek. A vállalkozásoknak első lépésként érdemes azokat a területeket azonosítaniuk, ahol sok az ismétlődő munka, gyakori az információvesztés, vagy túl sok idő megy el egyszerű adminisztrációra. Ilyen lehet a megbeszélések összefoglalása, az ajánlati és oktatási anyagok előkészítése, az ügyfélkérdések kezelése, a honlaptartalmak frissítése vagy a belső folyamatok dokumentálása. “Azok a kkv-k kerülhetnek előnybe, amelyek nem egyszeri technológiai kísérletként kezelik az AI-t, hanem fokozatosan beépítik a mindennapi működésükbe” – tette hozzá. A gyors technológiai változás miatt a kkv-k számára egyre fontosabb kérdés, hogy honnan tudnak új tudást, képzett munkaerőt és gyakorlati fejlesztési támogatást bevonni. Dr. Fehérvölgyi Beáta , a Pannon Egyetem egyetemi docense, dékánja kiemelte, hogy az egyetem már nem ugyanazt a szerepet tölti be, mint korábban, az oktatás és kutatás mellett a régió gazdasági és innovációs ökoszisztémájának aktív szereplőjévé kell válnia. A vállalkozások számára ez azt jelenti, hogy az egyetem nemcsak végzett hallgatókat adhat a munkaerőpiacnak, hanem kutatási kapacitást, projektlehetőségeket, gyakorlati tudást és képzési együttműködéseket is. “Az innováció ritkán születik meg elszigetelten” – hangsúlyozta. A vállalkozások, az egyetemek és a kormányzat együttműködéséből olyan tudás- és kapcsolatrendszer épülhet, amely a kisebb cégek versenyképességét is javíthatja. A dékán szerint a kkv-knak érdemes kutatás-fejlesztési együttműködéseket, hallgatói projekteket, szakdolgozati témákat vagy duális képzési kapcsolatokat kezdeményezni, mert ezekből nemcsak munkaerő-utánpótlás, hanem piaci szempontból is hasznosítható tudás keletkezhet. A cégek valós problémákat, gyakorlati tapasztalatot és piaci visszajelzést hozhatnak be az egyetemi működésbe, az egyetem pedig tudományos hátteret, tehetségeket és strukturált fejlesztési keretet adhat. A gyors alkalmazkodás egyik gyakorlati eszköze a rövid ciklusú képzés és a mikrotanúsítvány lehet. Ezek célzott, akár néhány órás vagy néhány hónapos képzések, amelyek konkrét kompetenciák fejlesztésére alkalmasak, például AI-alkalmazás, adatvezérelt döntéshozatal, adatvizualizáció, ESG, pályázatírás vagy digitális marketing területén. A kkv-k számára ez azért lehet előnyös, mert a munkavállalók viszonylag gyorsan, kisebb kieséssel és a vállalati igényekhez közelebb fejleszthetők. "A következő időszakban nem az lesz a döntő, hogy kinek hány diplomája van, hanem az, hogy a vállalkozások és munkavállalóik milyen gyorsan tudnak új tudást megszerezni és azt beépíteni a működésükbe" – emelte ki. A vállalatvezetői kerekasztal egyik fő tanulsága az volt, hogy a zalai kkv-k számára a stabil működés ma már tudatos pénzügyi, piaci és vezetői döntések sorozatán múlik. A különböző ágazatokból érkező cégvezetők tapasztalatai alapján a vállalkozásoknak egyszerre kell kezelniük a megrendelésállomány ingadozását, az árfolyamhatásokat, a finanszírozási döntéseket, a munkaerőhiányt és a generációváltás kérdését. Dr. Fehérvölgyi Beáta a beszélgetésben többször is arra irányította a fókuszt, hogy a pénzügyi tudatosság nem különálló adminisztratív feladat, hanem a növekedés, az alkalmazkodás és sok esetben a túlélés feltétele. A résztvevők válaszaiból az is kirajzolódott, hogy a siker fogalma vállalkozásonként eltérő. Tornyos Péter , a Tornyos és Társa ügyvezetője az alkalmazkodóképességet emelte ki, Óvári László , a Zalaclean ügyvezetője szerint a hosszú távú jelenlét és a stabil működés önmagában is fontos visszajelzés. Ifj. Nagy Zoltán , a 3B Hungária kereskedelmi igazgatója úgy fogalmazott, hogy a piac mutatja meg, jól működik-e egy cég: ha van munka és folyamatos a termelés, az sikernek tekinthető, ha viszont akadozik a megrendelésállomány, akkor újra kell gondolni a működést. A piaci bizonytalanság a FA-FERI példáján jelent meg a legélesebben. Horváth Ferenc ügyvezető elmondta, hogy a nagykanizsai, belsőépítészettel, egyedi bútorgyártással és bútoripari alapanyag-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásnál komoly kiesést okozott, hogy több korábbi nagy partnerük nehéz pénzügyi helyzetbe került. A cégnek emiatt új ügyfeleket kell keresnie, miközben létszámleépítésre is szükség volt. Az árfolyamhatásoknál több cégvezető is jelezte, hogy a forint mozgása közvetlenül érinti a működést. Tornyos Péter exportáló vállalkozásként arról beszélt, hogy euróban vásárolnak és költenek, amennyire lehet, de az adókat és béreket forintban kell fizetni, ezért nem mindegy, milyen árfolyamon történik az átváltás. Horváth Ferenc szintén kedvezőtlen hatásként írta le az erős forintot, mivel a jelentős árukészlet egy részét korábbi, magasabb euróárfolyamon szerezték be, miközben a piacon versenyképes árszintet kell tartani. A pénzügyi tervezésről szóló részben jól látszott, hogy a cégek eltérő helyzetből indulnak, de a tudatosság mindenhol megjelenik. Horváth Gyula , a Pacsai Fémhordógyártó ügyvezetője hangsúlyozta, hogy náluk a külföldről beszerzett alapanyagok, a feszes marzsok és az ipari vevői kör miatt nagyon szigorú pénzügyi tervezésre van szükség. Egy fizetési csúszás gyorsan megváltoztathatja a beszállítói feltételeket, ezért a cég a Covid óta még nagyobb figyelemmel követi a pénzügyi folyamatokat. Ifj. Nagy Zoltán elmondta, hogy a 3B Hungáriánál éves terv alapján dolgoznak, majd havi és heti szinten követik a kiszámlázásokat, az árbevételt és a kiadásokat. Óvári László a Zalaclean működésében a havi zárások és az egyes üzleti területek eredményességének követését emelte ki. Náluk a pénzügyi tudatosság a készletpolitikában is megjelenik: a nagyobb árukészlet gyorsabb reakcióidőt tesz lehetővé, ami versenyelőnyt jelenthet a konkurenciához képest. Tornyos Péter arról beszélt, hogy náluk hetente-kéthetente figyelik a cash flow-t, mert az építőipari projektek kifutását az időjárás, az alapanyag-beszerzés, az árfolyam és más vállalkozók teljesítése is befolyásolhatja. A tervezésben ezért inkább óvatosak, sőt pesszimista forgatókönyvekkel számolnak. A pénzügyi tudatosság a beszélgetésben egyértelműen versenyképességi kérdésként jelent meg. Tornyos Péter szerint fontos, hogy egy cég megfelelően tőkésített legyen, mert így stabilabban tud működni és tárgyalni a partnereivel. Hozzátette, előfordulhat olyan helyzet, amikor egy-egy projektnél a profitnál fontosabbá válik a cash flow vagy a folyamatos foglalkoztatás. Horváth Gyula ehhez kapcsolódva kiemelte, hogy egy automatizálási vagy innovációs beruházás csak komoly pénzügyi tervezéssel és megfelelő partnerekkel valósítható meg. Fehérvölgyi Beáta ezt úgy összegezte, hogy a vállalkozóknak meg kell tanulniuk, milyen pénzügyi termékek érhetők el, mire használhatók, és hol vannak a korlátaik. A cégek eltérő válaszokat adtak arra is, mi volt az elmúlt évek legnagyobb kihívása. Horváth Ferencéknél most a kieső megrendelések pótlása és az új ügyfelek megszerzése a legfontosabb feladat. Horváth Gyula fejlesztési oldalról közelített: a Pacsai Fémhordógyártó a félautomata gyártás mellé automata rendszert épített ki, amellyel 60-70 százalékkal nagyobb mennyiséget tud gyártani és szállítani, miközben újabb beruházás előkészítésén dolgozik. Ifj. Nagy Zoltán a nemzetközi piacra lépést és az új exportpiacok megtalálását nevezte kulcskérdésnek, mert az egyedi gépgyártásban minden projektért külön meg kell küzdeni. Óvári László számára az elmúlt időszak legfontosabb feladata az volt, hogy a Zalaegerszegen működő üzleti modellt egy másik lokációban is felépítsék. Szerinte a telephelyvásárlás vagy az átalakítás viszonylag tervezhető, a valódi bizonytalanságot az jelenti, sikerül-e jó csapatot kinevelni és megtartani. A munkaerő kérdése Tornyos Péternél is erősen megjelent, aki szerint az építőiparban és a szakmunkát igénylő területeken egyre nehezebb fiatal utánpótlást találni. A problémát szerinte nem elsősorban az jelenti, hogy a fiatalok gyorsan továbbállnak, hanem az, hogy kevés a fiatal szakmunkás. A vezetői szerepről szóló záró körben a résztvevők más-más erősséget emeltek ki, de ezek együtt jól megmutatták, milyen készségekre van szükség egy helyi kkv irányításához. A bizalom, a több véleményen alapuló döntéshozatal, a szorgalom, a szakmai tapasztalat, valamint a nyitottság és a dinamizmus egyaránt fontos vezetői kapaszkodóként jelent meg. A nemzetközi piacokon különösen sokat számíthat, ha egy vállalkozásról látszik, hogy akarja és képes is megoldani a feladatot, miközben a hazai működésben a következetesség, a szakmai felkészültség és a jól felépített menedzsment adhat stabilitást. A zalai vállalkozói tapasztalatok alapján a stabilitás ma már nem passzív kivárást jelent. Inkább azt, hogy egy cég pontosan látja a pénzügyi mozgásterét, felkészül a kereslet változásaira, tudatosan választ finanszírozási eszközt, és időben elkezdi fejleszteni azokat a képességeket, amelyek a következő növekedési időszakban döntőek lehetnek. Ebben a környezetben a sikeres kkv nem feltétlenül az, amelyik a leggyorsabban nő, hanem az, amelyik megőrzi alkalmazkodóképességét, és amikor megnyílik a piaci lehetőség, készen áll a beruházásra és a továbblépésre. Címlapkép forrása: Portfolio