● news.bsdnet.hu

Budapesten ma a lakhatási válság egyszerre jelent szociális, gazdasági, városfejlesztési és klímapolitikai problémát. A lakásárak és bérleti díjak emelkedése egyre szélesebb társadalmi rétegeket érint, miközben a megfizethető bérlakásszektor rendkívül szűk, az önkormányzati lakásállomány töredezett, a lakásállomány energiahatékonysága gyenge, az uniós forrásból tervezett programok pedig évek óta nem indultak el. Budapest lakhatási válsága már nem csupán a legszegényebbeket sújtja: a lakásárak és bérleti díjak emelkedése miatt a stabil munkaviszonnyal rendelkező, dolgozó fővárosiak is egyre nehezebben jutnak megfizethető otthonhoz. Az önkormányzati bérlakásállomány szűk és leromlott, az uniós forrásból tervezett lakásprogramok pedig évek óta nem indultak el, miközben a minimálbérből egy egyszobás budapesti albérlet bérleti díja is alig fizethető ki. Misetics Bálint, a főváros lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója, szerint tartós megoldást csak a köztulajdonú bérlakásszektor következetes, évtizedeken átívelő bővítése hozhat. A szakértő erről a portfolio.hu-nak adott interjúban beszélt. Hangsúlyozta: a városnak nem eladnia, hanem gyarapítania kellene közösségi lakásvagyonát, és a megfizethető lakhatást alapvető városi infrastruktúraként kellene kezelnie. Budapesten ma a lakhatási válság egyszerre jelent szociális, gazdasági, városfejlesztési és klímapolitikai problémát. A lakásárak és bérleti díjak emelkedése egyre szélesebb társadalmi rétegeket érint, miközben a megfizethető bérlakásszektor rendkívül szűk, az önkormányzati lakásállomány töredezett, a lakásállomány energiahatékonysága gyenge, az uniós forrásból tervezett programok pedig évek óta nem indultak el. A főváros lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója szerint a lakhatási válság tartós kezeléséhez nem lehet megspórolni a közösségi bérlakásszektor bővítését, de vannak megoldások, akár ingyen is, amelyek segíthetnek a probléma megoldásában. A tanácsadó elmondta, hogy bár kifejezetten az újonnan tervezett lakásügyi programokkal kapcsolatban még nem került sor hivatalos egyeztetésre a főváros és a kormányzat között, de ez várhatóan csak idő kérdése. A Fővárosi Közgyűlés az elmúlt években újabb és újabb javaslatokat terjesztett elő a központi kormányzatnak a lakáspolitikával illetve az azzal kapcsolatos szabályozások reformjával kapcsolatban, de ezekben akkoriban nem sikerült előbbre lépni. Most azt reméli, hogy a korábbi fővárosi képviselőből miniszterré lett Vitézy Dávid támogatásával talán nem kel nulláról indulnia az egyeztetéseknek. A főváros lakhatási problémái ma már messze túlmutatnak azon, hogy a legszegényebb háztartások számára nehézséget okoz a lakbér vagy a rezsi kifizetése. A városban egyre több olyan ember él és dolgozik, aki stabil munkaviszony mellett sem tud biztonságosan belépni a lakáspiacra, nem képes önerőt gyűjteni saját lakás vásárlásához, vagy a magánbérleti piacon kénytelen a jövedelme aránytalanul nagy részét lakhatásra fordítani.