● news.bsdnet.hu

A kardiológusok szerint ez a 3 apró szokás évekkel meghosszabbíthatja az életet. A szívbetegség gondolata mindannyiunk számára ijesztő. Bár az orvostudomány és a klinikai kezelések rengeteget fejlődtek, egy szívroham vagy egy stroke a mai napig fenntarthatatlanul és visszafordíthatatlanul megváltoztatja az életünket – legrosszabb esetben pedig végzetes lehet. Dr. Lu Chen , az Orange Coast Orvosi Központ szív-elektrofiziológusa arra figyelmeztet, hogy a szívbetegség sokszor egy alattomos, „mindent vagy semmit” típusú kórkép. Ez azt jelenti, hogy a páciens évekig teljesen tünetmentes lehet, majd hirtelen, minden előjel nélkül lecsap a nagy szívroham. A megelőzés kulcsa, hogy kézben tartsuk a kockázati tényezőket, és rendszeres vérvizsgálatokkal ellenőrizzük a laborértékeinket. Dr. Guy L. Mintz , a Northwell Health szív- és érrendszeri egészségért felelős igazgatója szerint az alábbiak a legfőbb módosítható kockázati tényezők teljes körűen: Ha ezekért az értékekért felelősséget vállalunk, azzal gyökeresen megváltoztathatjuk az életünk menetét. Amikor valaki megkap egy ijesztő diagnózist – például a magas koleszterinszintről –, a félelem és a szorongás miatt azonnal 180 fokos fordulatot akar venni. Az ülő életmódból másnapra maratoni futóvá akar válni, és teljesen kiüríti a hűtőt. A kardiológusok tapasztalatai szerint azonban a „nagyot csinálj, vagy ne csinálj semmit” elv teljesen működésképtelen. Az ilyen drasztikus és hirtelen változtatások megfelelő felkészülés és előzetes orvosi vizsgálat nélkül ráadásul komoly szívizom-megterheléshez vezethetnek, ami az alábbi katasztrófákat okozhatja teljes körűen: Ráadásul a drámai szigorúság pszichésen is fenntarthatatlan: gyorsan kiégéshez, elkedvetlenedéshez vezet, így a páciens februárra feladja, és visszatér a régi, romboló szokásaihoz. Dr. Bradley Serwer kardiológus kiemeli: a szív védelméhez évtizedekig fenntartható szokásokra van szükség, ezt pedig csak apró, finom lépésekkel lehet beépíteni a napi rutinba. Az Amerikai Szívgyógyászati Társaság (AHA) hivatalos ajánlása (Life's Essential 8) szerint a helyes táplálkozás, a megfelelő alvás és a rendszeres testmozgás a hosszú élet záloga. Nem kell azonban azonnal tökéletességre törekedni. Kezdje ezzel a három egyszerű, mégis hatékony lépéssel: A hivatalos irányelvek heti legalább 150 perc mérsékelt vagy 75 perc intenzív aerob edzést írnak elő. Ehhez nem kell élsportolóvá válnia. Dr. Lu Chen szerint a hétköznapi aktivitások is tökéletesen összeadódnak: Dr. Serwer szerint a fokozatosság a siker titka. Ne vonjon meg magától mindent egyszerre. Ehelyett próbálja ki az alábbi módszereket teljes körűen: Az egészséges ételnek nem kell drágának vagy rossz ízűnek lennie. Rengeteg olyan ízletes fogás létezik, amely nem tartalmaz üres kalóriákat, így hosszú távon támogatja a mentális és fizikai jólétet. Ha Ön nem dohányzik, eszébe se jusson elkezdeni. Ha viszont dohányzik, a letétele a legfontosabb lépés, amit a szívéért megtehet. A dohányzás negatív egészségügyi következményei ugyanis olyan pusztítóak és leküzdhetetlenek, hogy valósággal semmissé tesznek minden pozitív diétát vagy fitneszprogramot . A leszokáshoz kérje szakorvos segítségét, vagy látogasson el a hiteles támogatást nyújtó szakmai weboldalakra. A lényeg tehát a kis lépések taktikája. Cserélje le a cukros, szénsavas üdítőt tiszta vízre, menjen gyalog a második emeletre – ezek az apró tettek teszik lehetővé a szervezet fokozatos fiziológiai alkalmazkodását, és óvják meg Önt a korai kiégéstől és az érrendszeri katasztrófáktól. Sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már panaszokat tapasztalnak, a szív- és érrendszeri betegségek azonban gyakran hosszú éveken át csendben fejlődnek. A vérnyomás, a vércukorszint , a koleszterinértékek, valamint bizonyos esetekben a szívritmus ellenőrzése lehetőséget ad arra, hogy a problémák még a súlyos szövődmények kialakulása előtt felismerhetők legyenek. A megelőzés szempontjából gyakran egy egyszerű laborvizsgálat vagy vérnyomásmérés többet érhet, mint bármilyen későbbi kezelés. Bár a legtöbben a táplálkozást és a mozgást tekintik a szív egészségének alapjának, az alvás legalább ilyen fontos szerepet játszik. A kutatások szerint azoknál, akik rendszeresen kevesebb mint hat órát alszanak éjszakánként, nagyobb eséllyel alakul ki magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség és szívbetegség. Az alvás során a szervezet regenerálódik, csökken a stresszhormonok szintje, és lehetőséget kap a szív- és érrendszer a pihenésre. A rendszertelen alvási szokások, a gyakori éjszakázás vagy a váltott műszak hosszú távon fokozhatják a szív terhelését. Éppen ezért a szakemberek nemcsak az alvás mennyiségét, hanem annak minőségét is fontosnak tartják. A modern élet egyik legnagyobb kihívása a tartós stressz. Amikor a szervezet folyamatos készenléti állapotban van, emelkedik a pulzus és a vérnyomás, miközben a gyulladásos folyamatok is fokozódhatnak. Ezek a változások hosszú távon hozzájárulhatnak az érelmeszesedés kialakulásához. A stressz ráadásul közvetett módon is növeli a kockázatot. Fáradtabbak leszünk, kevesebbet mozgunk, hajlamosabbak vagyunk egészségtelen ételeket választani, többet dohányozni vagy alkoholt fogyasztani. Ezért a szív védelméhez nemcsak a fizikai egészségre, hanem a mentális jóllétre is figyelni kell. Már napi néhány perc séta, légzőgyakorlat, meditáció vagy tudatos kikapcsolódás is segíthet mérsékelni a szervezet stresszterhelését . Sokan úgy gondolják, hogy a szívbetegségek elsősorban az elhízott embereket fenyegetik. Való igaz, hogy a jelentős túlsúly növeli a kockázatot, de a normál testsúly önmagában nem jelent védelmet. Léteznek olyan emberek, akik kívülről karcsúnak tűnnek, mégis magas a vérnyomásuk, emelkedett a koleszterinszintjük vagy kezdődő cukorbetegségük van. Ezt nevezik néha „rejtett anyagcsere-kockázatnak”. Éppen ezért a laborvizsgálatok és a rendszeres orvosi ellenőrzések akkor is fontosak, ha valaki nem küzd súlyfelesleggel. A szakemberek ma már nemcsak a testsúlyt, hanem a zsír elhelyezkedését is figyelik. A hasüregben, a belső szervek körül felhalmozódó úgynevezett zsigeri zsír különösen aktív szövetnek számít. Olyan gyulladáskeltő anyagokat termelhet, amelyek hozzájárulnak az inzulinrezisztencia, a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kialakulásához. Ezért előfordulhat, hogy két azonos testsúlyú ember közül annak nagyobb a szív- és érrendszeri kockázata, aki több hasi zsírt hordoz. A derékbőség mérése emiatt gyakran ugyanolyan fontos információt adhat, mint maga a testsúly. Vannak olyan tényezők, amelyeket nem tudunk megváltoztatni. Ilyen például az életkor, a nem vagy a genetikai hajlam. Ha a családban előfordult korai szívroham , stroke vagy súlyos szívbetegség, érdemes fokozott figyelmet fordítani a megelőzésre. A genetikai örökség azonban nem jelenti azt, hogy a betegség elkerülhetetlen. Számos vizsgálat bizonyítja, hogy az egészséges életmód jelentősen csökkentheti az öröklött kockázatok hatását. Más szóval: a gének megtölthetik a fegyvert, de gyakran az életmód húzza meg a ravaszt. Sokan azért halogatják az életmódváltást, mert úgy érzik, túl késő elkezdeni. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a rendszeres mozgás előnyei meglepően gyorsan jelentkezhetnek. Már néhány hét után javulhat a vérnyomás, csökkenhet a nyugalmi pulzus, és kedvező irányba változhat a vércukorszint szabályozása. Nem szükséges minden nap órákon át edzeni. A rendszeresség sokkal fontosabb, mint az intenzitás. Egy napi 20–30 perces tempós séta hosszú távon többet érhet, mint az időnként végzett, kimerítő edzések. Az utóbbi évek kutatásai arra is felhívták a figyelmet, hogy a túl sok ülés önmagában is káros lehet. Még azoknál is magasabb lehet bizonyos szív-érrendszeri betegségek kockázata, akik egyébként rendszeresen sportolnak, de a nap nagy részét ülve töltik. Ezért hasznos lehet óránként legalább néhány percre felállni, sétálni egy rövidet vagy elvégezni néhány könnyű nyújtó gyakorlatot. Ezek az apró megszakítások javíthatják a vérkeringést és csökkenthetik az ülő életmód kedvezőtlen hatásait. Sokan keresik azt az egyetlen csodamódszert, amely megvédi őket a szívbetegségektől. A valóság azonban ennél sokkal egyszerűbb és egyben biztatóbb is. A szív egészségét nem egyetlen étel, egyetlen vitamin vagy egyetlen edzés határozza meg, hanem több száz apró döntés összessége. Minden alkalommal, amikor a lépcsőt választja a lift helyett, amikor vízzel oltja a szomját cukros üdítő helyett, amikor korábban lefekszik aludni vagy amikor elszívás helyett nem gyújt rá egy cigarettára, egy kicsit javítja a saját esélyeit. Ezek a látszólag jelentéktelen döntések hónapok és évek alatt összeadódnak, és végül jelentős különbséget eredményezhetnek a szív és az erek állapotában. Így előzheti meg a szívbetegségeket a 20-as, 30-as, 40-es, 50-es, vagy 60-as éveiben járva # szívbetegség Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on , az Instagramon vagy a X -en, Tiktok -on is!