● news.bsdnet.hu

Hankó Balázs a vitában a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal (kekvák) és az egyetemekkel kapcsolatban leszögezte, hogy az egyetemek mind finanszírozásban, mind eredményekben, mind hallgatói létszámban előrébb léptek az új modellben, az uniós elvárások között pedig nem is szerepelt a kekvák megszüntetése. Politikai revans, vagy az eredményeket nem akarjuk tovább vinni? – kérdezte a volt kulturális és innovációs miniszter. Tuzson Bence, az előző igazságügyi miniszter többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az Integritás Hatóság (IH) olyan jogköröket kaphat, amire az Európai Unióban nincs példa. Az Integritás Hatóság gyakorlatilag a teljes államigazgatást ellenőrizheti. A képviselő arra is emlékeztetett, hogy az IH kezdeményezésére akár meg is szüntethetik egy képviselő mandátumát, amit veszélyes iránynak tart. Hankó Balázs a vitában a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal (kekvák) és az egyetemekkel kapcsolatban leszögezte, hogy az egyetemek mind finanszírozásban, mind eredményekben, mind hallgatói létszámban előrébb léptek az új modellben, az uniós elvárások között pedig nem is szerepelt a kekvák megszüntetése. Politikai revans, vagy az eredményeket nem akarjuk tovább vinni? – kérdezte a volt kulturális és innovációs miniszter. Tuzson Bence, az előző igazságügyi miniszter többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az Integritás Hatóság (IH) olyan jogköröket kaphat, amire az Európai Unióban nincs példa. Az Integritás Hatóság gyakorlatilag a teljes államigazgatást ellenőrizheti. A képviselő arra is emlékeztetett, hogy az IH kezdeményezésére akár meg is szüntethetik egy képviselő mandátumát, amit veszélyes iránynak tart. Gerzsenyi Gabriella a Tisza európai parlamenti képviselőjeként szólt hozzá a vitához. A politikus sajnálja, hogy a Fidesznek „április 12. óta még nem sikerült szembenézni a valósággal és levonni a tanulságokat, sőt, úgy tűnik, a Fidesz azon sem tud felülemelkedni, hogy az Európai Néppárt kizárta a soraiból, ezáltal az Európai Parlament jobb szélére sodródott, és nem maradt más eszköze, mint bomlasztani, kritizálni, elfoglalni Brüsszelt”. Miközben a Brüsszel által biztosított anyagi lehetőségeket kihasználják, business class osztályon utaznak a repülőn, de helyesbítek, a nyelvtanfolyamra szóló összeget nem mindenki veszi igénybe – jegyezte meg az EP-képviselő, hozzátéve: „Magyarországot nem hátrahagyták, Magyarország hátramaradt a saját korábbi kormányának hibájából.” Apáti István a Mi Hazánk Mozgalom vezérszónokaként elmondta, hogy a javaslatcsomag szakmai részének elsöprő többségét támogatni tudja, ugyanakkor figyelmeztetett: Óva inteném a kormánypárti képviselőket attól, hogy fátyolos tekintettel, elszoruló torokkal és gyomorral, már-már térdre rogyva gondoljanak Brüsszelre. Ne gondolják, hogy a brüsszelita vezetés nekünk olyan nagyon jót akar. Apáti István leszögezte, hogy az uniós forrás jogos járandósága Magyarországnak. A Mi Hazánk képviselője a korrupció ügyében megfogalmazott kritikákat jogosnak tartja, ugyanakkor ebben a kérdésben a vakcinaügy miatt nem tartja hiteles szereplőnek Ursula von der Leyent. Apáti István kiemelte, hogy „ellen kell állnunk az LMBTQ-őrületnek és a migráció valamennyi formájának.” A képviselő az Európai Ügyészséggel kapcsolatban elmondta, „megint azt gondolják, ha valami úgy kezdődik, hogy európai, akkor attól majd jobb lesz. Ez a magyar ügyészi karral szembeni bizalmatlanság és tiszteletlenség jele is.” A Mi Hazánk politikusa kitért arra is, hogy a vagyonnyilatkozatok esetében tisztázni kell, mikor, meddig lehet javítani a szabadságvesztés terhe nélkül, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatban is felmerülnek kérdések például a magántulajdon sorsára vonatkozóan. Juhász Hajnalka rögzítette: a Fidesz–KDNP egyetért azzal, hogy a magyar embereknek járó uniós forrásokat haza kell hozni, de „mi úgy voltunk, és vagyunk európaiak, Európa-pártiak, hogy a szuverén, erős és önálló Magyarországot képviseltük az Európai Unióban”. A kormány valójában milyen árat hajlandó megfizetni az uniós forrásokért? Ez az egyetlen feltétel, ez a törvényjavaslat? Semmi más? – kérdezte a KDNP képviselője, ugyanakkor elismerve, hogy vannak konstruktív elemei a javaslatnak. Bóka János a vitában kijelentette: Konstruktívan és a megegyezés szándékával tárgyaltunk az uniós intézményekkel. Vajon az a kormány, amely kész volt átfogó igazságszolgáltatási reformot végrehajtani, kész volt a büntetőeljárási törvényt úgy módosítani, hogy a bizottság elvárásainak megfelelően a magyar jogban teljesen új vádintézmények jelenjenek meg, amely kész volt a bizottság nyomására egy új intézményt, az Integritás Hatóságot létrehozni, az a kormány, amelyik a huszonhét szupermérföldkőből még a bizottság értékelése szerint is huszonkettőt teljes mértékben, ötöt részlegesen teljesített, vajon az a kormány nem konstruktívan és nem a megegyezés szándékával tárgyalt évekig az Európai Bizottsággal? A képviselő abban bízik, hogy a Tisza-kormány csatlakozik azokhoz, akik ténylegesen uniós forrásokat hoznak haza, „mi önöket támogatni fogjuk ebben, annak ellenére, hogy önök sohasem támogattak bennünket”. Bóka János többek között Kollár Kinga korábbi szavait idézve azt állította, a Tisza Párt még azt is akadályozta volna, hogy azokhoz a forrásokhoz hozzájusson az ország, amelyek elérhetők voltak. Bóka János szerint kettős mércét és durva diszkriminációt alkalmaztak Magyarországgal szemben, amire az Erasmust és a Horizontot hozta példaként: „A Horizont-pályázatok elbírálásáról nem a magyar kormány, hanem a bizottság dönt, fel sem merült a magyar kormány bármilyen érintettsége, mégis kizárták ebből a magyar kutatókat. Arról sem beszélt senki, hogy magyar hallgatók ellopták volna az Erasmus-pénzeket.” Végleges és letárgyalt szövegről van szó, vagyis csak eljátsszuk a vitát, vagy van az Országgyűlésnek érdemi módosítási lehetősége? – kérdezte a volt miniszter, aki arra is kíváncsi, hogy a csomag mindent tartalmaz-e, ami az uniós források hazahozatalához szükséges. Bóka János leszögezte, a politikai korrupció felszámolását támogatják. A következő napirendi pont az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében benyújtott javaslatcsomag vitája volt. Görög Márta igazságügyi miniszter kifejtette: „A kormány álláspontja világos. Magyarország nem elveszíteni akarja az uniós forrásokat, hanem hazahozni és felhasználni. Nem kifogásokat keresünk, hanem megoldásokat adunk. Nem új feltételeket teljesítünk, hanem olyan kötelezettségeket, amelyek 2022 óta ismertek. Ezek teljesítésére az előző kormányzat idején nem került sor.” A törvénycsomag nem ideológiai csomag, nem a migrációról, nem Ukrajna uniós csatlakozásáról, és nem világnézeti vitákról szól – húzta alá Görög Márta, hozzátéve, hogy intézményi, jogállamisági és átláthatósági feltételeket teljesítenek. A változtatások érintik többek között a vagyonnyilatkozati rendszert – amelynek az Integritás Hatóság hatásköreinek erősítésével és büntetések kilátásba helyezésével biztosítanák az ellenőrizhetőségét –, valamint rendezik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok helyzetét, kivonva az állami vagyont az alapítványokból, valamint többek között feltárnák a magántőkealapok tulajdonosi viszonyait. A csomag részleteiről itt írtunk. Sopov Ildikó Éva, a Tisza vezérszónoka azt kérte a javaslatcsomagban a hidat lássák. Ezek a jogszabályok azért szükségesek, mert nélkülük az uniós pénzek nem tudnak eljutni a magyar gazdasághoz. Széchenyi sem egyetlen kőtömbbel építette a Lánchidat, ez sem egyetlen ügy törvénye, hanem jogalkotási gyűjtőcsomag. A Tisza képviselője azt a kérdést tette fel, az előző kormány „hogyan vette a bátorságot” ahhoz, hogy nem teljesítette a forrásokhoz szükséges mérföldköveket. A Tisza kezdeményezésére az Országgyűlés többsége úgy döntött, hogy sürgősségi eljárásban tárgyalja Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról címet viselő javaslatcsomagot. Magyar Péter ügyrendben szót kérve kijelentette: A Fidesz-frakció képviselői leszavazták a sürgősségi tárgyalását az uniós ezermilliárdok hazahozatalához szükséges csomagnak. Azt akarják, hogy Magyarország ismét kifusson az időből és ne tudjon határidőre elfogadni jogszabályokat. Önök ma újra elárulták a hazájukat, szégyen, gyalázat. A Fidesz részéről Bóka János válaszolt: Hasonló ügyrendi javaslattal szeretnék reagálni. Önök azért kérték ennek a javaslatnak a sürgősségi tárgyalását, hogy a magyar emberek ne tudhassák meg, a 110 oldalban pontosan milyen intézkedéseket akarnak elfogadni. Olyan intézkedéseket, amelyek alapvetően érintik a magyar felsőoktatási rendszer finanszírozását, az alkotmányos intézményrendszert, mindezt az uniós forrásokra való hivatkozással. Szégyelljék magukat. Szabó Alexandra arról beszélt, hogy „édesapám 1956 októberében, 12 évesen ott volt a teherautókon, azokkal a fiatalokkal, akik lelket öntöttek egy megfáradt, megalázott, de szabadságra vágyó országba”. Ezt a karszalagot, amit a bal karomon viselek, édesapám hordta a forradalom napjaiban. A kampány kezdetén rám bízta. Azt mondta, vigyem tovább a zászlót. Büszkeséggel tölt el, hogy ezt a családi ereklyét a nemzet templomában viselhetem – fogalmazott a Tisza képviselője, aki különösen súlyosnak nevezte Orbán Balázs korábbi mondatait az 1956-os forradalomról. A Tisza képviselői felállva tapsolták Szabó Alexandrát, majd Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter hangsúlyozta: „Sokak szemében láttam könnycseppet, sokan éreztek melegséget a szívük körül, nekem borsódzott a hátam, köszönjük, hogy elmondta, amit elmondott. Van olyan történelmi pillanat, amely előtt politikai közösségünk egészének fejet kell hajtania.” A Fidesz pártlogóvá akarta tenni a kokárdát, el akarták dönteni, ki magyar és ki nem, pusztán az alapján, ki az, aki egyetért önökkel és ki az, aki nem – mondta Tarr Zoltán, azt állítva, hogy Orbán Viktor „a Kreml lerakatává” akarta tenni az országot. Orbán Balázs napirend előtti felszólalásában kifejtette: „Felemelő módon kezdődött a mai nap, ezért köszönet illet mindenkit. Ez gyorsan elmúlt.” Önök megnyerték a választást, de a demokrácia keretei között ez nem azt jelenti, hogy önöknek igazuk van, hanem azt, hogy lehetőséget kaptak a programjuk végrehajtására. 2010-ben a Fidesz–KDNP szintén hatalmas felhatalmazással, 53 százalékkal megnyerte a választásokat, 2012-ben a Fidesz–KDNP 23 százalékon állt, abból lett a 2024-es győzelem. Ami most önökkel történik, az a mézeshetek, de a mézeshetek elmúlnak, utána nehézségek jönnek – figyelmeztetett a Fidesz képviselője. Orbán Balázs szerint „lehet gyalázkodni, lehet virtuóz jelzőket használni. Az a kérdés, milyen döntéseket hoznak. A ház előtt lévő egyetlen törvényjavaslat sem volt eddig társadalmi egyeztetésen. Ne nézzük már hülyének egymást.” A Fidesz képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány épp most döntött a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a tanárképzés megszüntetéséről. Orbán Balázs úgy látja, több ezer diák van bizonytalanságban különböző oktatási intézményekben, nem tudják, hogy támogatás vagy politikai leszámolás jön. „Emberséges Magyarországot embertelen eszközökkel nem lehet építeni” – rögzítette Orbán Balázs. Magyar Péter válasza: A világ leggyávább magyarja, aki meggyalázta az '56-os hőseinket, vette a bátorságot, hogy június 16-án beszéljen a magyar parlamentben, ezért engedje meg, hogy egy csak neki írt választ küldjek. Ön az, aki tagadja az '56-os szabadságharcosok hősiességét, egy puskalövés nélkül megadná magát, már az óvodában is fehér zászló volt a jele. A kormányfő ezután az 1956-os mártírok neveit sorolta. A képviselők felállva hallgatták Magyar Pétert. Rétvári Bence napirend előtt arról beszélt, hogy bizonytalanság van az iskolai folyosókon, mert nem tudják az emberek, hogy pontosan mire gondol a miniszter asszony. A KDNP politikusa felsorolta: nem tudják, hogy milyen tervei vannak a kormánynak a kistelepülési iskolákkal, az egyházi iskolákkal vagy a hat-nyolc osztályos gimnáziumokkal. Magyar Péter válasza: Ahhoz azért kell arc vagy önbizalom, hogy az önök frakciójából bárki az oktatással kapcsolatban beszéljen. Ehhez frakcióvezető úr, kell arc. Ha valamit tönkretettek, ha valamelyik szektorban dolgozókat lenézték, megalázták, az pont az oktatás. Önök berakták a Belügyminisztériumba, egy nyugdíjas rendőr alá az oktatást, az egészségügyet, a szociális területet, a gyermekvédelmet. A miniszterelnök szerint ma felszabadultságérzés van az iskolákban, „mit gondol, a 18 éves diákok 95 százaléka miért a Tiszára szavazott?” „Önök lettek az új MSZP, az új DK és az új SZDSZ. Nem tudják elviselni, hogy a magyar választók döntöttek, soha nem látott felhatalmazást adtak, soha nem látott részvétel mellett” – húzta alá Magyar Péter, hozzátéve, egyeztettek egyházi iskolák igazgatóival, akik arról számoltak be, hogy velük még soha nem ült le miniszterelnök vagy az oktatási miniszter. Magyar Péter azt javasolta Rétvári Bencének, hogy „ne csináljon magából viccet”. Az ülés a napirend előtti felszólalásokkal folytatódott. Toroczkai László kijelentette: Egy országot meg lehet szállni tankokkal, és meg lehet szállni bankokkal. Az elmúlt évtizedekben ezt nagyon jól láttuk Magyarországon is. A Mi Hazánk elnöke rámutatott, hogy a bankok évente 1500 milliárd forintnyi profitra tettek szert, ezért nem tudja, miért kell védeni a bankokat, vagy miért nem tudják elfogadni a kamatstopot és a kistelepülésekre telepítendő bankautomatákat. Magyar Péter válaszában leszögezte: Amíg én miniszterelnök leszek, addig ez a kormány soha nem fog a bankok oldalára állni, de szerintem utána sem. „Pócs képviselő úr, legalább a reflektort kapcsolja ki a telefonján, amikor videóz” – jegyezte meg Magyar Péter. Forsthoffer Ágnes házelnök azt kérte, hogy ne zavarják a felszólalót. Magyar Péter azt is hozzátette, hogy ne csináljanak színházat, amit nevetés fogadott. Magyar Péter folytatva a válaszát arra hívta fel a figyelmet, hogy a babaváró hitelek visszafizetési moratóriumát meghosszabbították, sőt, azon dolgoznak, hogy alacsonyabb kamat legyen, ha nem születik meg a vágyott gyermek. A miniszterelnök azt is tisztázta, hogy nem törlik el a kamatstopot. Társadalmi egyeztetésre bocsátották a javaslatot. Szeptember 30-ig van meghosszabbítva, tényleges megoldást próbálnak találni, miközben azon dolgoznak, hogy lejjebb menjenek a kamatok. Magyar Péter egyetértett Novák Előddel abban, hogy jóvá nem tett hiány az ügynökakták teljes megnyitása. A kormányfő szerint valószínűleg már jóvá nem tehető hiány a lusztrációs törvény, valamint vélhetően teljesen jóvá nem tehető a spontán privatizáció folyamata. Nyilvánosságra fogjuk hozni az ügynökaktákat – jelentette ki Magyar Péter. Hamarosan beterjesztik az ehhez szükséges jogszabályt. A miniszterelnök a luxusnyugdíjak ügyében is egyetért Novák Előddel, valamint a kitüntetési javaslatokat is szívesen fogadja. Magyar Péter megjegyezte, Rétvári Bence áthallásosan érthette, amikor arról beszélt, hogy egy szűk bűnözői kör mit tett a hazával. A miniszterelnök azt állította, hogy Kövér László annak idején nem Bibó Istvánról, hanem Károlyi Mihályról nevezte volna el a szakkollégiumot, ahonnan a Fidesz indult. Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője hangsúlyozta: „Az '56-os hősök nem féltek, példaképek nekünk, áldozatot vállaltak a szabadságért, a hazáért, a magyar emberekért. Legyen példamutató a kiállásuk. Legyen áldott az emlékük.” Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a demokratikus rendszerváltoztatáskor a forradalom mégiscsak győzni tudott. Az igaz, hogy a rendszerváltoztatást követő időszak is felhalmozott adósságokat, az is igaz, hogy a kommunisták, köztük a legbrutálisabb bűncselekményeket elkövető kommunisták számonkérése sem történt meg úgy, ahogy annak meg kellett volna történnie – vélekedett a frakcióvezető, hozzátéve: „Ez nem teszi semmissé az 1956-os forradalom érdemeit a tekintetben, hogy azután erre az országra mindig is úgy tekintettek, mint amelyiknek szabadságszerető népe a világ legerősebb hadseregével is szembeszáll.” Rétvári Bence hangsúlyozta, egyetértenek az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik kimondták, hogy szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt ki. Nem folytatnám, amit Novák Előd tett, hogy inkább aktuálpolitikai gondolatokat mondott, hanem visszatérnék az 1956-osokhoz. A szabadságharcunk legemblematikusabb alakja a pesti srác. Ez egy olyan szabadság, amit a mindennapi emberek robbantottak ki. Nem vezetők mögött sorakoztak fel, hanem ők maguk tették vezetőkké azokat az embereket, akikre emlékezünk. Ez a szépsége ennek a szabadságharcnak – húzta alá a KDNP képviselője, leszögezve, hogy Nagy Imre egy kritikus történelmi pillanatban tudott jó döntést hozni. Novák Előd felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan köztársaságban élünk, amit Szűrös Mátyás kiáltott ki. A rákosista alkotmány helyére hasonlóan egypárti Alaptörvény került, csak immár Szájer József nevével fémjelezve. Az elmúlt három évtizedből az MSZP és a Fidesz közös szégyene, hogy nem történt meg az állambiztonsági múlt feltárása, és az ügynökakták összeállítása – hangsúlyozta a Mi Hazánk politikusa, aki megvonná a „kommunista luxusnyugdíjakat”, valamint eltávolítaná a szovjet emlékművet. Novák Előd kiemelte, ideje fejet hajtani a Pongrácz fivérek előtt. Novák Előd kifogásolta, hogy a rendszerváltás után magas pozícióba jutott többek között Horváth József, Medgyessy Péter vagy Martonyi János, ahogy azt is, hogy 2006 után a Magyar-kormányban rendészeti államtitkár lett Tóth Gábor. Magyar Péter azzal kezdte napirend előtti felszólalását, hogy „fiatal magyarok állnak a téren, hamarosan valaki beszélni fog, mindenki tudja, miért van itt, de senki nem tudja pontosan, mi fog történni. Annyit éreznek, hogy nemsokára minden megváltozik, Magyarország a következő napokban a nemzetközi sajtó címlapjaira kerül. A mából visszanézve próbáljuk meg elképzelni, mit érezhettek az őseink a téren. Milyen cipőt vettek fel a történelemhez, ki vigyázott a gyerekeikre, belegondoltak-e a mögöttük álló hónapokba, évekbe, gondolkodtak-e azon, hogy a térről hova és hogyan tovább, hogy mekkora áldozatot hoznának az országért. Gondolkodtak-e azon, hogy mi lesz, ha nem sikerül, és mi lesz, ha nem sikerül. Tudták-e reggel, hogy aznap történelmet fognak írni. Fiatal magyarok állnak a téren 1956. október 23-án a Kossuth téren és 1989. június 16-án a Hősök terén. Akik ebben a pillanatban a történelmet írják, akik a téren állnak, egyszerre néznek a szüleik, a nagyszüleik és a gyermekeik szemébe. Azt mondják a szüleik generációjának, hogy nemet mondanak azokra az évekre, évtizedekre, amelyek az ő életük kereteit adták. Bátor és naiv ígéretet tesznek a következő generációnak arra, hogy mostantól minden más lesz.” Nem az ő hibájuk, hogy az ígéretük nem, vagy csak részben valósulhatott meg. Az 1956-os forradalom elbukott, az 1989-es rendszerváltás részben kudarcba fulladt. Nem egy emléknap megértése, hogy miért történt mindez, de dolgunk annak megértése, hogy mit tanulhatunk tőlük. Elődeinkkel ellentétben nem szeretnénk kisajátítani, birtokolni sem 1956, sem 1989 történetét. Nem szeretnénk eldönteni, kik voltak az igazi '56-osok vagy az igazi rendszerváltók – húzta alá a miniszterelnök, hozzátéve, épp az a csodálatos ezekben a napokban és terekben, hogy épp az egész nemzet napjai és terei voltak. Magyar Péter leszögezte, a tanulságok nehezek. „1956-ban Nagy Imre pártjával szembeni lojalitása, azonosulása, sorsközössége megvolt, így érkezett ő a forradalomba. Eleinte bizonytalan hőse volt a forradalomnak, nem a pesti srácok magától értetődő erkölcsi tisztaságával lépett a történelembe, sőt, habozott is, vívódott, elvtársaknak hívta a forradalmárokat a Kossuth téren” – folytatta a kormányfő, hangsúlyozva, hogy Nagy Imre szabad akaratából választotta a hazát a párt helyett. Magyar Péter arra is emlékeztetett, hogy Nagy Imre nem kért kegyelmet. Magyar Péter arról is beszélt, hogy Nagy Imrét és társait kivégzésük után először a börtön sétálórészén földelték el, majd kátránypapírba csomagolva, arccal lefele, összedrótozott kézzel és lábbal, jelöletlen sírokba, hamis nevek alatt temették el őket, „megölni kevés volt, ki akarták törölni őket a történelemből. Hogy ez nem sikerült, azért egy nemzet lehet hálás az özvegyeknek, családtagoknak.” „A hazát választották a párt helyett, az önfeláldozást a megalkuvást helyett” – hangsúlyozta Nagy Imréékről a miniszterelnök, hozzátéve: idén október 23-án ünnepeljük az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulóját. Ha sikerült új lapot nyitnunk, megértenünk, mit jelent számunkra '56 öröksége, akkor talán először ezt az ünnepet derűvel a szívünkben ülhetjük meg. Már látjuk a történet végét, látjuk, hogy a magyar nemzet végül oda jutott, ahova az 1956-osok el akarták juttatni. Saját döntéséből hazánk a szabad világ része lett, lemosta magáról a diktatúra és a megszállás gyalázatát – húzta alá Magyar Péter, aki szerint Orbán Viktor később  „ aprópénzre ”  váltotta 1989-es, történelmi beszédét. Az Országgyűlés Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének évfordulóján a nemzeti és történelmi zászlók jelenlétében megemlékezett az 1956-os hősökről. Az Országgyűlés hétfőn is ülésezett, a vitákról itt számoltunk be . A képviselők többsége  megszavazta az Alaptörvény tizenhatodik módosítását. A Tisza Párt kezdeményezésére egy személy legfeljebb nyolc évig töltheti be a miniszterelnöki tisztséget. Az elfogadott javaslatban rögzítettek alapján Orbán Viktor már nem lehet Magyarország miniszterelnöke. Az Országgyűlés rendkívüli ülése 9 órakor kezdődik. Az egyik legfontosabb pont a hatezermilliárd forintnyi uniós forrás hazahozatala érdekében benyújtott javaslatcsomag, amelyről itt írtunk részletesen .