● news.bsdnet.hu

A Magyarországon működő legnagyobb élelmiszerláncok szerint mielőbb fel kell számolni az árrésstopokat, amelyek nem növelik a fogyasztást, súlyos veszteségeket okoznak a kereskedőknek és a beszállítóknak, valamint rombolják a piacot. Ezek és a kiskereskedelmi különadó fenntartása már Brüsszelben is feszültséget okoz, de Magyar Péter türelmet kért, a hazai multik pedig egyelőre úgy tűnik, hogy ezt meg is szavazták neki. Czifrik Katalin Gazdasági újságíró Ezeket látta már? – Az Országos Kereskedelmi Szövetség eddig folyamatosan hangot adott annak a véleményének, hogy az árréstopnak ellátási láncot, azaz a magyar beszállítókat is hátrányosan érintő gazdasági hatásai vannak, és érdemben az élelmiszer-fogyasztásra sem hat ösztönzőleg – mondta el Kozák Tamás , a multinacionális láncokat összefogó OKSZ főtitkára. – A kereskedők természetesen a veszteséges forgalmazás mielőbbi felszámolásában érdekeltek – húzta alá a szakember. Ahogy arról korábban írtunk, egy év alatt mintegy 3000 bolt, napi szinten 9 üzlet zárt be tavaly Magyarországon , miközben 400 településen semmilyen kiskereskedelmi egység nem működik. A kereskedők szerint küzdelmes év áll mögöttük, amikor már a nullás eredmény is jónak számított. Az erős állami kéz és a hirtelen változó jogszabályok hatására drasztikusan visszaesett az élelmiszer-kiskereskedelem jövedelmezősége. Annak ellenére is, hogy látványos bővülése a legnagyobb támasza az egyébként vérszegény gazdasági növekedésnek. A hat nemzetközi háttérrel rendelkező kiskereskedelmi lánc már közvetlenül a választások után, április végén összeült egyeztetni az akkor még csak kijelölt új szakminiszterekkel. A multikat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a megbeszélésekről azt közölte, hogy a tagjai számára kiemelten fontos az infláció alacsony szinten tartása, a magyar beszállítók lehetőségeinek növelése, valamint egy egészséges, versenyalapú értéklánc fejlesztése, amihez elengedhetetlen a piacbarát szabályozási környezet megteremtése. A tárgyaláson részt vett Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára, Kapitány István, gazdasági miniszter és Kármán András, pénzügyminiszter. Az OKSZ az egyeztetés után hangsúlyozta, hogy üdvözli a felálló új kormányzat versenybarát hozzáállását , mert meggyőződése, hogy tisztább piaci folyamatok mellett a kiskereskedelem az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben tud majd hozzájárulni a hazai hozzáadott érték, a beruházások, a GDP, végső soron pedig a jólét növekedéséhez. Az OKSZ kezdeményezte az élelmiszer- termelők és -feldolgozók bevonását is a további átfogó egyeztetésekbe. Hangsúlyozták, hogy az Aldi, az Auchan, a Lidl, a PENNY, a Spar és a Tesco 2024-ben (az utolsó minden cég által lezárt üzleti évben) 710 milliárd forint adót fizetett be a költségvetésbe, 50 ezernél több magyar embert foglalkoztatnak, és élelmiszer-termékeik 80 százalékát hazai forrásból szerzik be. Ahogy arról korábban írtunk, az Aldi 46 milliárdos veszteséget szenvedett az elmúlt három évben, és racionalizálásba, valamint létszámleépítésbe kezdett. A Tesco magyarországi üzletlánca összesen 32 milliárd forint, a Spar pedig több mint 45 milliárd forint veszteséget volt kénytelen elkönyvelni 2024-ben és 2025-ben. Economx beszámolója szerint hiába üdvözlik Brüsszelben Magyar Pétert a konstruktív hozzáállása miatt, a kiskereskedelmi különadó és az árrésstop fenntartása feszültséget okoz az új magyar kormány megítélésében. Az új kabinet ugyanis továbbra is fenntartja a külföldi kiskereskedőket sújtó különadót és az árrésstopot a költségvetés nehéz helyzete miatt . Magyar Péter , miniszterelnök az osztrák kancellárral és a multicégek vezetőivel folytatott bécsi tárgyalásain egyelőre türelmet kért a vitatott adó kapcsán. Hans K. Reich, a Spar vezérigazgatója viszont kifejezte elégedetlenségét a diszkriminatívnak tartott közteher miatt, amely a Pennyvel és a Tescóval együtt évek óta veszteségessé teszi őket a magyar piacon. A helyzet elmérgesedéseként az osztrák lapok szerint Reisch arra kérte Brüsszelt, hogy indítson állami támogatási eljárást Magyarország ellen, és az árrésstop miatt is pereljen. Az Európai Bíróságon már el is indult egy kapcsolódó jogi folyamat, és egy újabb eljárás akár fel is függesztheti az adó beszedését, ami hátráltathatja a Tisza-kormány uniós pénzek megszerzésére irányuló törekvéseit. Közben hazai szakértők szerint a tavaly márciusban bevezetett árrésstopok megszüntetése már egyértelműen csak politikai kérdés, mivel az élelmiszerárak nem indokolják a fenntartásukat. Az elmúlt hónapokban a vendéglátást nem számítva folyamatosan csökkentek. A kormány azonban vélhetően összetett döntést hoz az árrésstop megszüntetéséről. Lehet, hogy mérlegelik a fokozatos kivezetést, illetve azt is, hogy ezt összehangolják az alapvető élelmiszerek áfájának a csökkentésével – vélekedett Németh Dávid, a K&H elemzője. Utóbbival kapcsolatban Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára azt mondta, hogy a tervezett áfa-csökkentés szerintük önmagában is mérsékelheti az érintett élelmiszerek bolti fogyasztói árát, de csak addig, ameddig nem nőnek a beszerzési árak. Az Országos Kereskedelmi Szövetség képviselője szerint a kormányzati kommunikációból látszik, hogy a gazdaságpolitika döntéshozói értik az adminisztratív árszabályozás piacromboló hatását, és elkötelezettek ennek megszüntetésében . Az ütemezésről és időzítésről viszont további egyeztetésre van szükség. veszteség