● news.bsdnet.hu

Kalifornia mélyén újra ébred a föld: lehet belőle földrengés? Kalifornia neve sokaknak egyet jelent a földrengésekkel, a Szent András-törésvonal pedig talán a világ legismertebb földtani veszélyzónája. Most egy új kutatás miatt került ismét a figyelem középpontjába: geofizikusok szerint a Szent András és a San Jacinto törésrendszer egyes szakaszain a tektonikus feszültség elérte, sőt helyenként meg is haladta az elmúlt ezer év legmagasabb szintjét. A kutatást Dr. Liliane M. L. Burkhard, a Berni Egyetem kutatója vezette. A munkában a Hawaii Egyetem, az amerikai földtani szolgálat, a USGS kutatói is részt vettek.  Földrengésveszély: nem az a kérdés, pontosan mikor A földrengésekkel kapcsolatban fontos tisztázni: a tudomány ma sem képes pontosan előre jelezni, hogy egy nagy rengés mikor, melyik napon vagy órában fog bekövetkezni. Ez a kutatás sem ezt állítja. A tanulmány célja nem az volt, hogy dátumot adjon a következő nagy kaliforniai földrengéshez, hanem az, hogy modellezze, mennyi feszültség halmozódhatott fel a törésvonalak mentén, és milyen típusú rengésekre kell a térségnek felkészülnie. A kutatók egy fizikai alapú, négydimenziós földrengésciklus-modellt építettek. Ebbe ezer év földrengéstörténetét táplálták be, amelyet geológiai bizonyítékokból, többek között radiokarbonos kormeghatározásból, fagyűrű-adatokból és történeti felszínrepedési megfigyelésekből rekonstruáltak. A két nagy törésvonal egyszerre is megmozdulhat A Szent András-törésvonal önmagában is hatalmas kockázatot jelent Dél-Kaliforniában. A San Jacinto-törésrendszerrel együtt azonban még bonyolultabb a helyzet. A kutatás egyik legfontosabb pontja a Cajon Pass nevű térség, amely Los Angelestől északkeletre található. Ez az a hely, ahol a két nagy törésrendszer közel kerül egymáshoz. A kutatók ezt a pontot „földrengéskapunak” nevezik. Ez azt jelenti, hogy bizonyos helyzetekben a törés itt megállhat, máskor viszont továbbterjedhet egyik törésvonalról a másikra. Ez azért különösen fontos, mert egy olyan földrengés, amely egyszerre érinti a Szent András és a San Jacinto rendszerét, jóval súlyosabb következményekkel járhat, mint egy egyetlen törésvonalra korlátozódó rengés. Volt már példa mindkét forgatókönyvre A kutatók történeti példákat is említenek. Az 1857-es Fort Tejon-földrengés, amelynek becsült magnitúdója 7,9 volt, hatalmas földmozgást okozott a San Andreas mentén, de a törés a Cajon Pass közelében megállt, és nem terjedt át a San Jacinto rendszerre. Az 1812-es Wrightwood-földrengés esetében viszont a modell szerint a törés át tudott haladni ezen a térségen, vagyis a „kapu” akkor nyitva volt. A mostani kutatás azért különösen nyugtalanító, mert a jelenlegi feszültségi viszonyok a szakemberek szerint olyan állapothoz közelítenek, amely a múltban nagyobb, több törésvonalat érintő rengésekkel függött össze. Mekkora feszültségről van szó? A modell szerint a San Jacinto-Bernardino szakaszon a jelenlegi feszültség 3,6 megapascal körül lehet, ami meghaladja az ezeréves szimulációban látott legmagasabb értéket. A szomszédos, Mojave South nevű Szent András-szakaszon 2,8 megapascal körüli értéket becsültek. Ez önmagában nem mond sokat egy laikusnak, de a kutatók szerint nem is a szám önmagában a lényeg, hanem az, hogy ez a feszültség hatalmas kőzettömegen, több tíz kilométer hosszú és 10–20 kilométer mélyen lenyúló törésfelületeken oszlik el. Ha ez a rendszer egyszerre mozdul meg, az óriási energiát szabadíthat fel. Miért különösen veszélyes ez? Egy ilyen földrengés a világ egyik legsűrűbben lakott és legfontosabb infrastruktúrával átszőtt térségét érintené. A veszélyzónába tartozhat Los Angeles tágabb környezete, San Bernardino, Riverside és a Coachella-völgy is. A Cajon Pass térségén fontos autópályák, vasútvonalak és energetikai infrastruktúrák haladnak át, vagyis egy nagy rengés nemcsak épületeket, hanem közlekedési és ellátási rendszereket is érinthetne. Ezért hangsúlyozzák a kutatók, hogy a tanulmány nem pánikkeltés, hanem felkészülési alap. Az ilyen modellek segíthetnek a kockázati térképek pontosításában, az építési szabályok frissítésében és a vészhelyzeti tervek újragondolásában. Készülni kell, nem jósolgatni A földrengésekkel kapcsolatban gyakori a félreértés: ha egy tanulmány azt mondja, hogy egy térség veszélyesen feszült állapotban van, sokan azonnal azt hallják ki belőle, hogy a rengés napokon vagy heteken belül bekövetkezik. Erről itt nincs szó. Dr. Liliane Burkhard is hangsúlyozta: a kutatás nem előrejelzés arról, mikor történik földrengés. A tanulmány azt mutatja meg, hogy a rendszer jelenleg erősen terhelt, és olyan forgatókönyveket is komolyan kell venni, amelyekben a San Andreas és a San Jacinto egyszerre mozdulhat meg. A következő nagy kaliforniai földrengés időpontját tehát továbbra sem tudja senki. Azt viszont egyre pontosabban látják a kutatók, hogy mely térségekben, milyen típusú eseményre kell felkészülni. via Fotó: illusztráció, Getty ImagesThe post A kutatók szerint itt jöhet a következő nagy földrengés – erre a forgatókönyvre kell felkészülni first appeared on nlc.