● news.bsdnet.hu

Kezdetét vette a parlamentben a médiatörvény általános vitája. A médiaszabályozás átalakítását célzó törvényjavaslat kapcsán a Tisza Párt, a Fidesz és a KDNP is észrevételeit és elvárásait. Megkezdődött június 15-én a médiatörvény vitája a parlamentben. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény, valamint több kapcsolódó jogszabály módosításáról általános vita indult el. A javaslatot a Tisza Párt nyújtotta be – mióta 2010-ben elfogadták a médiatörvényt, ez lehet a legjelentősebb átalakítás a közmédia és a médiaszabályozás terén – tudatta a dgtl.hu . Hantosi István a Tisza Párt részéről, mint előterjesztő, elmondta, hogy a cél „a független, valóban a magyar embereket szolgáló közmédia” megteremtése. Idézte az 1848-as 12 pontot, s megjegyezte, hogy úgy véli: ahogyan 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben, úgy most is szükség van arra, hogy a magyarok küzdjenek a sajtószabadságért. A reform három pilléreként említette a közmédia szerkezeti átalakítását, a vezetők kiválasztási rendszerének reformját és a médiahatóság átalakítását. A javaslatnak megfelelően a jelenlegi, különálló MTVA- és Duna Médiaszolgáltató-rendszer megszűnne, létrejönne viszont a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda pedig újra önálló intézmény lenne. Új, 9 taggal rendelkező Független Közmédia Testület gyakorolná a közmédia feletti tulajdonosi jogokat a Közszolgálati Közalapítvány helyett. A testületbe a kormányoldal és az ellenzék egyaránt 3-3 tagot delegálna, további három tagot pedig szakmai szervezetek jelölhetnének. A Tisza Párt szerint a vezetőket nyilvános és átlátható eljárás keretében választanák ki, a meghatározó nem a politikai lojalitás lenne, hanem a szakmai alkalmasság – írta a dgtl.hu. A tervezet átalakítaná a Médiatanács összetételét is: a jelenlegi rendszerben a Fidesz jelölte mind az 5 tagot, az új modellben azonban a kormányoldal és az ellenzék 2-2 tagot delegálhatna, míg az elnököt nyilvános pályázatot követően választanák ki. A javaslat szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat írna elő, valamint nagyobb átláthatóságot. Kulcsár Krisztián, a Tisza Párt vezérszónoka elmondta, hogy a közmédia történelmi mélypontra jutott. Továbbra is azok az emberek dolgoznak a rendszerben, akik korábban a központi politikai irányítás logikája alapján működtek. Nem a politikai tisztogatás a cél – szögezte le. „Annak viszont, aki részt vett a magyar emberek ijesztgetésében, a gyűlöletkeltésben és a hírhamisításban, számolnia kell a következményekkel, és vállalnia kell a felelősséget” – közölte Kulcsár Krisztián. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kifejtette, hogy az elmúlt években a közmédiát „rabul ejtette az orbáni hazugságipar”, a jelenlegi törvényjavaslat azonban „felszabadítja a közmédiát”. Elmondása szerint a rendszer működése ellentétben állt az európai médiaszabályozás elveivel, az állami források felhasználása pedig átláthatatlan maradt. Tárkányi Zsolt államtitkár hozzátette, hogy az M1-en az elmúlt másfél évtizedben „felülről irányított, tollba mondott, droidok által továbbított alternatív valóság” állt a nézők rendelkezésére. Németh Balázs, a Fidesz vezérszónoka ugyanakkor úgy fogalmazott: közmédia ma is „ színes és gazdag tartalmi kínálattal” szolgál. Kifejtette: elfogadhatatlan, hogy a törvényjavaslat csupán egy országos televíziós, egy rádiós és egy online platform fenntartását írja elő. Ez a meglátása szerint jelentős visszalépés lenne a jelenlegi kínálathoz képest. Máthé Zsuzsa, a KDNP képviselője politikai bosszúhadjáratnak nevezte a kezdeményezést. Úgy vélte, a javaslat nem a sajtószabadságot szolgálja. Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője a Médiatanács és a közmédia felügyeletének paritásos átalakítását üdvözölte – kiemelte azonban, hogy a javaslatot nem előzte meg széles körű társadalmi egyeztetés. A médiatörvény parlamenti vitája során felszólalt Gugán János horvát nemzetiségi szószóló is, aki kitért arra, hogy a 2015-ös átszervezés alkalmával a nemzetiségi szerkesztőségeket összevonták és létszámukat csaknem 30 százalékkal csökkentették. Kérést fogalmazott meg, hogy az átalakítás során kellő figyelem irányuljon a nemzetiségi műsorok jövőjére is. Hantosi István a vita lezárásaképpen visszautasította a vádakat, melyek szerint a Tisza Párt arra készülne, hogy megszüntesse a közmédiát. A párt programja és a benyújtott javaslat sem tartalmazott ilyen célt – mondta, hozzátéve, hogy ami jó, azt megtartják – írta meg a dgtl.hu.