● news.bsdnet.hu

Csúcson a forint, visszatér a bizalom: mire számíthatnak a hazai befektetők? A változások a magyar tőzsdét is elérik? Online Klasszis Klub élőben Szalay-Berzeviczy Attilával! Vegyen részt és kérdezze Ön is az ismert közgazdászt, a BÉT korábbi elnökét! A részvétel ingyenes, regisztráljon itt! >> Rafinált szó ez a fülkeforradalom. A Fidesz politikai innovációja volt, amivel felhatalmazta önmagát a párt a régi alkotmány eltörlésére. Alkotmányozni ugyanis nagy történelmi kataklizmák, háborúk és forradalmak után szoktak a nemzetek, hiszen az országok legfőbb jogszabályáról van szó, amelyben meghatározzák az államszervezet működését és az alapvető jogokat. Nem véletlen, hogy Magyarország újkori történelmében a II. világháború és a rendszerváltás után született egy-egy új alkotmány. 2010-ben azonban csak egy nagyarányú választási győzelem történt, se forradalom, se felkelés, így önmagában semmi nem indokolta az alkotmányozást. Némi iróniával fogalmazva, vicces is volt egy kicsit, hogy honatyáink felesküdtek az alkotmányra, majd eltörölték azt. Fotó: valasztas.hu Az alkotmányról fontos tudni, hogy a szakemberek gyakran nevezik fordított jognak. Ennek oka, hogy más jogszabályokkal ellentétben ez a törvénycsomag nem a társadalom érintkezési kapcsolatait rendezi, hanem azt, milyen jogai vannak a polgároknak a mindenkori hatalommal szemben. Ezért az alkotmányokat általában nem is változtatgatják az államok. Nem véletlen, hogy a Fidesz féle alaptörvény 2011-es elfogadásakor a kormánypárt „gránitszilárdságúnak” nevezte azt. Úgy mutatták be, mint az állandóság és a stabilitás szimbólumát. Aztán a kifejezés az alaptörvény 2025-ös tizenötödik módosításakor inkább a köznevetség tárgya lett. Az alkotmány immár nem védte az embereket a hatalomtól, hanem az aktuálpolitika foglya lett. Ezt a problémát a mostani választásokat követően állítólag Debrecen fideszes polgármestere is felismerte.