● news.bsdnet.hu

Az Egyesült Államok és Irán a napokban jelentette be, hogy  megállapodásra jutott a február végén kirobbant, 107 napig tartó konfliktus lezárásáról. A felek közlése szerint a megállapodás része a Hormuzi-szoros újranyitása és a tengeri szállítás akadályainak felszámolása is. Bár a dokumentum teljes tartalma egyelőre nem ismert , a piacok már reagáltak a fejleményekre: a Brent típusú kőolaj ára a hét elején mintegy 4 százalékkal csökkent, mivel a befektetők az ellátási kockázatok mérséklődésére számítanak. Az Index arról érdeklődött a Gazdasági és Energetikai Minisztériumtól, milyen rövid távú hatásokat vár a kormány a magyar gazdaságra, az inflációra, az energiaárakra és a stratégiai energiatartalékokra nézve, illetve változhat-e a magyar energiabeszerzési stratégia a közel-keleti helyzet rendeződésével. A tárca válaszában azt írta, hogy „az iráni konfliktus lezárása globális szinten enyhíti az ellátásbiztonsági kockázatokat”. Hozzátették, hogy a várakozások szerint a tartós rendezés mérsékelheti a világpiaci energiaárakat is. A minisztérium ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelentősebb és tartós árcsökkenéshez további feltételek teljesülésére van szükség. A jelentősebb és tartós árcsökkenés feltétele, hogy az ellátás a korábbi szintre zárkózzon fel, ott stabilizálódjon. A Hormuzi-szoros hajóforgalmának újraindítása mellett ehhez nélkülözhetetlen a harcokban megrongálódott térségi termelési és egyéb szállítási infrastruktúrák fokozatos helyreállítása is – közölte a Gazdasági és Energetikai Minisztérium. A válasz alapján a kormány egyelőre nem konkrét árcsökkenést prognosztizál, ugyanakkor úgy látja, hogy a konfliktus lezárása kedvező irányba mozdíthatja el az energiahordozók világpiacát, amennyiben a térség ellátási láncai és infrastruktúrája helyreáll. A minisztérium kitért a stratégiai készletek helyzetére is. Emlékeztettek arra, hogy a konfliktus idején a tárca készleteket szabadított fel az ellátás biztonságának fenntartása érdekében. A tárca szerint a magyar fogyasztók az üzemanyagok védett árának köszönhetően eddig sem érezték meg közvetlenül a konfliktus hatásait, ezért a tárca stratégiai készleteket is felszabadított az ellátás biztonságának fenntartása érdekében. Közlésük szerint a készletek visszapótlása folyamatos, és május végén a mélypontnak számító márciusi 44 nappal szemben már 62 napi importnak megfeleltethető biztonsági készlet állt rendelkezésre. Arra a kérdésünkre, hogy a közel-keleti helyzet rendeződése nyomán változhat-e Magyarország energiabeszerzési stratégiája, a minisztérium nem jelzett irányváltást. Mint írták, „a magyar kormány azon dolgozik, hogy az energiahordozókat minél több forrásból és útvonalon szerezze be, mert ez a magyar emberek és vállalkozások érdeke”. A tárca összességében kedvező fejleményként értékeli a konfliktus lezárását, ugyanakkor a tartós energiaár-csökkenést továbbra is a térség stabilitásától, valamint a sérült energetikai és szállítási infrastruktúra helyreállításától teszi függővé. (Borítókép: Szollár Zsófi / Index) Kövesse az Indexet Facebookon is!