● news.bsdnet.hu

A múzeum jelenlegi helyszíne, a városligeti Vajdahunyad-vár műemléki környezete és fizikai állapota ma már nem alkalmas egy modern múzeum befogadására. Az épület szűkös, tagolt terei, a beázások, valamint a megfelelő klimatizálás hiánya nemcsak a korszerű bemutatást teszik lehetetlenné, hanem a páratartalomra és hőmérsékletre érzékeny, több százezer darabos műtárgyállomány biztonságos megőrzését is veszélyeztetik. Ezzel szemben a gödöllői helyszín tágas, szabad területeket biztosít, illetve integrálódik a helyi egyetemi és kutatói környezetbe. A koncepciót a L. Simon László miniszteri biztos megbízásából a Narmer Építészeti Stúdió készítette. A látványtervek Nagy Gábor és Füstös Zsuzsanna munkái, a koncepcióban a Gemini logójával ellátott hangulatképek a Gemini alkalmazásával készültek. Az intézmény szakítana a vitrinek mögé zárt, passzív tárgybemutatással, és a népszerű, már sok helyen itthon is létező élő múzeum koncepciójára épít. A látogatók többféle érzékszervre ható élményeken keresztül kapcsolódhatnak be a mezőgazdaság világába, így a klasszikus eszközök megtekintése mellett kipróbálhatják A komplexum különböző látványüzemeket is magában foglal majd, így helyet kap benne egy működő borospince , egy gombatermesztő , egy sonkaérlelő , valamint egy kis méretű gyümölcsléüzem . Kiemelt cél a város és a vidék közötti távolság áthidalása, hogy a városi lakosság közvetlen közelből ismerhesse meg a természet körforgását és az élelmiszer-előállítás folyamatait. A beruházás szorosan illeszkedik az ENSZ fenntarthatósági céljaihoz és az Európai Unió zöld megállapodásához. A múzeum oktatási központként reagál napjaink legégetőbb kihívásaira, így hiteles információkat nyújt a klímaváltozásról, a vízháztartásról és az őshonos génállomány megőrzéséről. A rugalmasan alakítható terek és a szabadtéri mintagazdaság lehetővé teszik, hogy az intézmény gyorsan és szemléletesen reagáljon az aktuális környezeti kérdésekre, legyen szó az aszálykezelésről vagy az invazív fajok megjelenéséről. Maga a tervezett épület is ezt a haladó szellemiséget tükrözi. A kompakt, részben a felszín alá süllyesztett, energetikailag rendkívül hatékony építmény egyfajta hatalmas mezőgazdasági gépként működik majd. Az északi homlokzatot oxigéntermelő biológiai beton, míg a déli oldalt a hőingadozást csökkentő fotobioreaktorok boríthatják, a tetőszinten pedig egy működő üvegház és egy függőleges farm zárja le az épületet. A belső kiállítási terek elrendezése a gazdanaptár ciklikusságát követi, így a látogatók a föld alatti, téli szunnyadást jelképező térből indulva haladhatnak a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkákon át egészen a mesterséges intelligencia és a robotika által vezérelt, csúcstechnológiás üvegházig. A kortárs múzeumi tárlatok alapvető célja, hogy a passzív szemlélőket aktív résztvevőkké formálják. Ennek leghatékonyabb eszköze az analóg és a digitális interaktív megoldások tudatos ötvözése, amely többrétegű, személyre szabható élményt nyújt, miközben a bonyolultabb folyamatokat is átélhetővé teszi a látogatók számára. Az interaktivitás kulcsszerepet játszik a modern ismeretátadásban, mivel a puszta tényközlés helyett a saját tapasztalásra és a felfedezésre épít. Ez különösen fontos az olyan összetett területeken, mint a mezőgazdaság, ahol a biológiai folyamatokat, a talajéletet vagy a gépek működését rendkívül nehéz lenne hagyományos, statikus tárlókban bemutatni. A vizuális és tapintható ingerek, valamint a játékosítási megoldások A kiállítások tervezésekor az analóg és a digitális eszközök nem zárják ki egymást, hanem egy egymást erősítő, hibrid ökoszisztémát alkotnak. Egy nehéz kasza megemelése vagy a talajrétegek tapintása olyan közvetlen tapasztalatot és térbeli megértést nyújt, amelyet egyetlen kijelző sem képes pótolni. Ezek a fizikai eszközök a tapintás, a szaglás vagy akár a hőérzékelés révén is bevonják a látogatót. Ezzel párhuzamosan a digitális technológia, például az érintőképernyők, a kiterjesztett valóság vagy a vetített infografikák nélkülözhetetlenek a szabad szemmel láthatatlan folyamatok ábrázolásában. A digitális szimulációk segítségével a látogatók olyan folyamatokba is bekapcsolódhatnak, amelyek a mindennapokban elérhetetlenek lennének számukra, miközben azonnal láthatják saját döntéseik következményeit. A gödöllői helyszín és az élményelemek, mint például az a tervezők reményei szerint abban segítenek majd, hogy a múzeum a korábbi egy-két órás séta helyett egész napos, minden generációt megszólító programot kínáljon. Az új intézmény egyszerű kiállítótér helyett egyfajta élő közösségi fórum lesz, ahol a kaszától a drónig, a hagyományos paraszti tudástól a mesterséges intelligenciáig a magyar agrárium teljes spektruma megelevenedik. Címlapkép forrása: Fortepan / Fortepan