● news.bsdnet.hu

Csúcson a forint, visszatér a bizalom: mire számíthatnak a hazai befektetők? A változások a magyar tőzsdét is elérik? Online Klasszis Klub élőben Szalay-Berzeviczy Attilával! Vegyen részt és kérdezze Ön is az ismert közgazdászt, a BÉT korábbi elnökét! A részvétel ingyenes, regisztráljon itt! >> Az IVSZ álláspontja szerint a kormányzati IT-beszerzések jelenlegi struktúrája – különösen az elmúlt évek túlszabályozott, zárt működési mechanizmusai miatt – eltávolodott a tiszta verseny alapelveitől. Ennek következtében a bizonyított piaci kompetenciával rendelkező szakmai szállítók jelentős része kiszorult a közpénzből és uniós forrásból finanszírozott projektekből. A szövetség szerint a modell fenntarthatatlan: a verseny korlátozottsága túlárazottságot, projekteket, csökkenő hatékonyságot és az ágazat egészét érintő bizalomvesztést eredményez. Sok minden nem tetszik az informatikai vállalkozóknakFotó: PixabayAz IVSZ elsősorban tagvállalatai érdekeinek képviseletében lép fel, ugyanakkor hangsúlyozza: a probléma túlmutat az informatikai szektoron. A közbeszerzési rendszer átláthatóbbá, versenyképesebbé és szakmailag megalapozottabbá tétele nemcsak az ágazat, hanem a teljes gazdaság és a társadalom közös érdeke. A szövetség ezért más iparágak szereplőit és szakmai szervezeteit is bevonná a párbeszédbe. „A gazdasági és politikai környezet változásai mostanra megkerülhetetlenné tették, hogy kimondjuk: a jelenlegi közbeszerzési rendszer alapvető reformra szorul” – mondta dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke. „Célunk nem az öncélú kritika, hanem olyan jogszabályi és működési keretek kialakítása, amelyek biztosítják, hogy a beszerzések során a szakmai kompetencia, az átláthatóság és a valós piaci teljesítmény döntsön. Ez az ágazat és a teljes társadalom közös érdeke.” A szövetség szerint kiemelt jelentőségű, hogy a közbeszerzési rendszer megfeleljen az európai uniós normáknak is. Az elmúlt időszakban több jelentős közbeszerzési keretmegállapodás nem kapott uniós jóváhagyást, mert a rendszer nem biztosította kellő mértékben a transzparenciát. Ez közvetlen forrásvesztést, elmaradó beruházásokat és a digitális államigazgatás fejlesztésének lassulását eredményezte.