● news.bsdnet.hu

A kormány sávossá alakítaná a kőolajtermék-előállítókat – a gyakorlatban a Molt – terhelő különadót: a társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénymódosítás szerint már hordónként 2 dolláros Brent-Ural árkülönbözet felett is adófizetési kötelezettség keletkezne, szemben a jelenlegi 5 dolláros küszöbbel. Az új rendszerben a 2 és 5 dollár közötti sávra 50, az 5 dollár feletti részre továbbra is 95 százalékos adókulcs vonatkozna. A javaslat emellett az adónemet 2027-re is kiterjesztené, az új szabályokat először a 2026. augusztusi kötelezettségekre kellene alkalmazni. A kormány a nemzetközi energiapiaci bizonytalansággal és a költségvetési kockázatok kezelésével indokolja a szigorítást. Cikkünk folyamatosan frissül. Akár 30–50 ezer kanadai dollárt is elkérhettek kanadai kérelmezőktől azért, hogy segítsenek nekik magyar állampolgársághoz jutni – erről beszélt Velkey György, a Külügyminisztérium államtitkára. Az államtitkár szerint egy olyan magáncég épült rá az államérdek alapú honosításokra, amelynek vezetői egyszerre kötődtek az állami honosítási rendszerhez és a kérelmeket támogató diaszpóraszervezetekhez. A PestiSrácok összes munkavállalóját elbocsátják és a Világgazdaságnál is leépítések jönnek. Bár a kormányzat szigorítaná a vagyonnyilatkozatok rendszerét, a javaslat további finomításra szorul az átláthatóság és a korrupció elleni hatékonyabb küzdelem érdekében - írja Facebook-posztjában Karácsony Gergely. A budapesti főpolgármester levélben fordult az igazságügyi miniszterhez és az illetékes parlamenti bizottsághoz, kezdeményezve, hogy a szigorúbb szabályokat terjesszék ki az önkormányzatok külső bizottsági tagjaira is, a dokumentumok megőrzési idejét pedig érdemben hosszabbítsák meg. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) költségvetési csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt indított nyomozást, miután Kósa Roland győri alpolgármester feljelentést tett több mint százmillió forintnyi gyanús kulturális támogatás ügyében. A Nemzeti Kulturális Alapból (NKA) származó közpénzek négy olyan, egymáshoz köthető helyi egyesülethez kerültek, amelyek a vizsgálatok szerint nem végeztek érdemi tevékenységet. Az ügyet a hatóságok egy már folyamatban lévő, országos szintű NKA-nyomozással vonták össze. Az őszinteségre, az átláthatóságra és a szakmaiságra épül az új magyar egészségügyi rendszer, amely a jövőben a mennyiségi szemlélet helyett a minőséget és az értékeket helyezi a középpontba – jelentette ki Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter az uniós tárcavezetők luxembourgi tanácskozásán. A miniszter hangsúlyozta, hogy a reformfolyamat egyik legfontosabb lépése az ellátási mutatók mérése és azok nyilvánosságra hozatala lesz. A kormány célja egy olyan rendszer kialakítása, amely végleg szakít a korábbi, pusztán mennyiségi alapú megközelítéssel. A tanácskozáson az európai döntéshozók az orvostechnikai eszközök szabályozásának korszerűsítéséről, valamint a biotechnológia egészségügyi alkalmazásának jogi kereteiről is egyeztettek. Hegedűs Zsolt a megbeszélés kapcsán megerősítette, hogy az új magyar kormány felkészült a szoros együttműködésre a többi tagállammal, és konstruktívan részt vesz a közös európai jogalkotási munkában. Nem törölte el a Tisza-kormány a jelzáloghitelek kamatstopját, csak visszahozta annak féléves határidejét – mondta Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben. Ahogy korábban már írtunk róla , a határozott határidőnek a bankok eredményelszámolása szempontjából van jelentősége: 125 milliárd forintnyi átértékelődési veszteségük keletkezett volna idén, ha nem áll vissza a határozott időtartam. Az ATM-telepítési programról is beszélt a kormányfő. Ezen a héten szerdától kezdve minden hétköznap, valamint vasárnap is látogatható lesz a két épület – mondta Vitézy Dávid a Karmelitáról és a Miniszterelnöki Kabinetirodáról. Orbán Anita külügyminiszter Luxemburgban, a Külügyek Tanácsának ülésén Dubravka Šuicával, a Földközi-tenger térségének ügyeiért felelős biztossal, Helen McEntee ír külügyminiszterrel, valamint Marilena Raounával, a ciprusi elnökség képviselőjével egyeztetett. A megbeszélések a miniszter elmondása szerint úgynevezett „pull-aside” formában zajlottak. Ez a diplomáciában rövid, célzott, közvetlen egyeztetést jelent, amely lehetőséget ad arra, hogy a felek egy-egy konkrét ügyben gyorsan tisztázzanak nyitott kérdéseket, vagy előkészítsenek későbbi döntéseket. Rubovszky Rita határozottan elutasítja, hogy az oktatásról állami és egyházi iskolák szembeállításával kellene beszélni, és károsnak tartja az oktatás politikai harctérként való használatát. Elismeri, hogy egyes egyházi iskolák hozzájárulhattak a társadalmi szegregációhoz, de igazságtalannak nevezi az általánosítást, és számos hátrányos helyzetű gyerekeket ellátó egyházi intézményt hoz példaként. A finanszírozás kérdésében adatalapú vizsgálatot sürget, és az egyházi oktatási fórum már elkezdte egy problématérkép elkészítését. Rubovszky szerint a valódi cél az lenne, hogy négy év múlva nem a fenntartó személye, hanem az oktatás minősége és a gyerekek szükségletei kerüljenek a középpontba. Nem szeretnénk kisajátítani, sem 1956, sem 1989 történetét. Nem szeretnénk felosztani semelyik teret jobboldali vagy baloldali forradalmárokra – mondta a miniszterelnök, majd a forradalmárok neveit kezdte sorolni. Ezután Nagy Imre életútjának ismertetésébe kezdett. Mint mondta, először vonakodott, elvtársaknak szólította a tüntetőket. Később azonban szabad akaratából választotta a hazát a párt helyett, ezért Kádárék halálra ítélték. Orbán Viktor az újratemetés napján elhangzott beszédét történelminek nevezte, bár később szerinte ezt aprópénzre váltotta a volt kormányfő. Magyar Péter szerint az 1956-os forradalom 70. évfordulójára már látszik, hogy Magyarország eljutott oda, ahová az '56-osok szerették volna: saját döntésünkből a szabad világ részei lettünk. Nagy Imre halálának évfordulója van, ezért megemlékezéssel kezdenek a képviselők. Interjút készített a győri polgármesterrel a Népszava . Pintér Bence szerint Győrnek sürgősen tárgyalnia kell az új Tisza-kormánnyal, mert a város pénzügyi helyzete gyors döntéseket követel. Úgy látja, a június végi tárgyaláskezdés már késő lehet, hiszen júliusban el kell dönteniük, hogy ősszel be kell-e zárni uszodákat, sportlétesítményeket és nagyobb kulturális intézményeket. A probléma középpontjában a szolidaritási hozzájárulás áll, amelyet Pintér igazságtalan sarcnak nevez. Azt állítja, ha Győrnek be kell fizetnie az idei két részletet, vagyis az 1,576 és 4,992 milliárd forintot, akkor a városnak drasztikus megszorításokra lesz szüksége. Pintér arról is beszél, hogy Győr nem kilépett, hanem felfüggesztette tagságát a Megyei Jogú Városok Szövetségében. Ennek oka szerinte az, hogy stratégiai hiba volt fideszes elnököt választani a szövetség élére éppen akkor, amikor az önkormányzatoknak az új kormánnyal kellene tárgyalniuk. Cser-Palkovics András megválasztását következetlennek tartja, mivel szerinte az elmúlt években éppen a Fidesz-kormányzat hozott olyan döntéseket, amelyek súlyosan érintették az önkormányzatokat. Az interjúban Pintér kitér arra is, hogy Győrben továbbra is előrehozott önkormányzati választást szeretne. Szerinte a 2024-es választás idején a győriek még nem rendelkeztek minden fontos információval, azóta viszont számos ügy került elő. Országos szinten ugyanakkor nem támogatná automatikusan az előrehozott önkormányzati választásokat, mert úgy véli, az önkormányzatok a központi kormányzattól független, külön választói felhatalmazással működnek. Pintér a saját fizetésének esetleges csökkentését nem tartja lényegi ügynek. Azt mondja, ha ez az ára annak, hogy Győr visszakapja a neki járó forrásokat, akkor ezt elfogadja. A polgármesterség két ciklusra korlátozásával viszont nem ért egyet, mert szerinte a polgármestert közvetlenül a helyiek választják meg, ezért ezt a döntést a helyi közösségre kell bízni. Végül arról is beszélt, hogy szerinte Győrben biztosan lenne dolga a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalnak, és már jelezte a kormánynak, hogy örülne, ha a hivatal székhelye Győrben lenne. Intenzív időszak áll az országgyűlés mögött – és előtt. A képviselők hétfőn is üléseztek, ahol elfogadták a miniszterelnökök mandátumának 8 évben való maximálásáról szóló törvényt, a nem egyetemi kekvákhoz került állami vagyonának visszaszerzéséről szóló jogszabályt, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatalt felszámolását megalapozó módosítást. Eközben a parlamenten kívül is zajlottak az események: kiderült, hogy a korábban gondoltnál is jelentősebb racionalizálás zajlik a Fidesz-közeli médiánál, Orbán Anita Luxemburgban tárgyalt a V4-ek külügyminisztereivel, és tovább dagadt az NKA-botrány is: volt, hogy több pénzt kapott egy pályázó, mint amennyit kért. A mai nap legfőbb közéleti eseménye előreláthatólag a képviselők keddi gyűlése lesz, ahol az alábbi témák szerepelnek a napirendben: A nap legfontosabb közéleti fejleményeiről élőben közvetítünk. Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert A közel-keleti békehírre nagyot esett az olaj ára, miközben a forint is látványosan erősödött, vagyis éppen az a két piaci feltétel javult egyszerre, amelyhez a kormányzat korábban a védett üzemanyagáras rendszer kivezetését kötötte. A magyar autósok ebből egyelőre nem éreznek közvetlen árcsökkenést a kutakon, a piaci szereplők számára viszont kulcskérdés, hogy mekkorára zsugorodik a rögzített árak és a tényleges beszerzési árak közötti különbség. Ha a mostani olajpiaci fordulat tartósnak bizonyul, akkor a védett benzináras rendszer akár az utolsó szakaszába is léphet – igaz, Trump békéjét egyelőre érdemes óvatosan kezelni. A legfrissebb, ma megjelent rangsor szerint az 50 legvagyonosabb magyar összvagyona meghaladta a 9 ezer milliárd forintot, ez az összeg hozzávetőleg a teljes magyar állami egészségügyi kiadás kétszerese, de 150 ezer budapesti lakás felépítésére is elegendő lenne. Mészáros Lőrinc zsinórban harmadik éve vezeti a listát, ezúttal 1749,1 milliárd forintos becsült vagyonnal. A második helyre Veres Tibor került, míg Csányi Sándor a dobogó harmadik fokát szerezte meg. Az 50 leggazdagabb magyar listájára mintegy 66 milliárd forintnyi vagyonnal lehetett feljutni.