● news.bsdnet.hu

A Reuters Institute 2026-os jelentése szerint Magyarországon történelmi mélypontra zuhant a hírekbe vetett bizalom: a válaszadók mindössze 17 százaléka tartja megbízhatónak a híreket. A hírfogyasztók 49 százaléka tartja megbízható hírforrásnak az RTL-t, 41 százalék a Telexet, míg a 24.hu-ról és a 444-ről 38 százalék válaszolt így, illetve az ATV-ről 36 százalék. Ezekben az médiumokban bíznak meg leginkább. Míg a Hír TV 23, a TV2 21, a Blikk csupán15 százalékos bizalmi indexet hozott össze. Történelmi választást hozott 2026 áprilisa Magyarországon: tizenhat év kormányzás után a választók leváltották a Fideszt, és elsöprő győzelemmel Péter Magyart, a Tisza Párt vezetőjét juttatták hatalomra. A Reuters Institute Digital News Report 2026 Magyarországról szóló fejezete szerint mindez az Európai Unió legelőrehaladottabb médiabefolyásolási rendszerében történt, ahol az Orbán-kormány a médiapiac több mint 80 százaléka felett gyakorolt közvetlen vagy közvetett kontrollt, írta az Intézet. ( a 92. és 93. oldalon található a magyar fejezet) A jelentés szerint a magyar nyilvánosságot az elmúlt évben szinte teljes egészében a 2026-os országgyűlési választási kampány határozta meg. Orbán Viktor tizenhat év után először szembesült komoly politikai kihívással, miközben a kormánypárt népszerűsége csökkenni kezdett. A Fidesz erre a Reuters Institute elemzése szerint több eszközzel reagált: élesedő politikai retorikával, a kritikus hangokat korlátozni próbáló jogalkotással, közösségi médiás és óriásplakát-kampányokkal, médiapiaci manőverekkel, valamint mesterséges intelligenciával előállított deepfake-tartalmakkal. A kormánypárt kampányának központi üzenete az ukránellenesség volt: a Fidesz narratívája szerint Magyarország közvetlen háborús veszélyben állt. Ezzel szemben Magyar Péter és a Tisza Párt elsősorban belpolitikai témákra épített, köztük a korrupcióra, a gazdasági nehézségekre és a mindennapi megélhetési problémákra. Kampányuk jelentős részben organikus közösségimédia-jelenlétre és személyes választói találkozókra támaszkodott. A választási győzelem után Magyar Péter órákon belül azt ígérte, hogy hivatalba lépése után felfüggeszti a közmédia hírszolgáltatását mindaddig, amíg nem biztosítható a pártatlan tájékoztatás. A Reuters Institute jelentése külön kitér arra is, hogy a Fidesz 2025-ben törvényjavaslattal próbálta ellehetetleníteni a külföldi támogatást is fogadó szervezeteket. A tervezet alapján pénzbírsággal és akár működési tilalommal is sújthatóak lettek volna ilyen szervezetek. A kezdeményezést végül felfüggesztették, de a jelentés szerint politikailag visszaütött: a független médiumok támogatottsága rekordot döntött. A független médiumok működésében a jelentés szerint továbbra is kulcsszerepük van az olvasói támogatásoknak. A 444, a 24.hu és a HVG például reklámbevételekre és előfizetésekre is épít, míg a Partizán, a Telex, a Direkt36, az Átlátszó, a Magyar Hang és a Válasz Online esetében a tagságok, adományok és külföldi támogatások is fontos finanszírozási forrást jelentenek. Ezzel szemben a kormányközeli médiumok – köztük a TV2, a HírTV, a Magyar Nemzet, a Retro Rádió, a Rádió 1, számos helyi lap, valamint az Index, az Origo és a Mandiner –  jelentős mértékben támaszkodtak az állami hirdetésekre, amelyeket a jelentés burkolt állami támogatásként értelmez. A külföldi médiavállalatok száma is drasztikusan csökkent: míg 2010-ben még 57 külföldi médiacég volt jelen Magyarországon, 2026 áprilisára már csak 17 maradt. Közülük a legjelentősebb szereplő az RTL. A magyar médiatér egy másik fontos vesztesége a Radio Free Europe Hungary megszűnése volt. A jelentés szerint a Szabad Európa magyarországi szolgálata 2025 novemberében állt le, miután az amerikai adminisztráció megvonta a finanszírozását. A hagyományos média mellett az Orbán-kormány és a hozzá kötődő szereplők a Facebookot és a YouTube-ot is intenzíven használták a választók elérésére. A jelentés szerint a magyar kormányoldali szereplők Európa legnagyobb politikai hirdetői közé tartoztak. 2024 végétől 2025 szeptemberéig Magyarországon 10,58 millió eurót ( 3,6-4 milliárd forint árfolyamtól függően) költöttek politikai hirdetésekre a Meta és a Google platformjain. Ennek 87 százaléka Fideszhez vagy kormányközeli szereplőkhöz kapcsolódott. Amikor 2025 októberében mindkét platform betiltotta a politikai hirdetéseket Európában, a Fidesz megpróbált alkalmazkodni: támogatókat mozgósított posztjai láthatóságának növelésére a Facebookon. A jelentés szerint azonban így sem tudta felvenni a versenyt az ellenzék organikus elérésével. A Reuters azt írta: Magyar Péter a kormány által ellenőrzött médiából való kiszorítottsága miatt erősen támaszkodott a közösségi médiára. Egy, a közmédia főműsoridős híradóját 2025 februárja és decembere között vizsgáló elemzés szerint az ellenzéki politikusok kevesebb mint 5 százaléknyi műsoridőt kaptak, Magyar pedig többnyire negatív kontextusban jelent meg. A jelentés ugyanakkor megjegyzi: Magyar Péter korábban többször is élesen bírálta a független médiát. A Reuters Institute szerint a 2026-os választási kampány egyik legfontosabb új jelensége az AI-generált politikai tartalmak gyors terjedése volt. Egy Fideszhez kötődő személy által irányított, ismeretlen forrásból finanszírozott új cég 2025 nyarán az Európai Unió legnagyobb politikai hirdetőjévé vált a YouTube-on. A Magyar Pétert lejárató, mesterséges intelligenciával előállított videókat a becslések szerint 650 millió alkalommal jelenítették meg a YouTube-on és a Facebookon. Egyes deepfake-tartalmakat maga Orbán Viktor is megosztott, és azok megjelentek a mainstream médiában, köztük az M1 közmédia-csatornán is. Magyar Péterről készült hamisított képek országos óriásplakát-kampányokban is felbukkantak. A Reuters Institute adatai szerint Magyarországon tovább romlott a hírekbe vetett bizalom. A mutató 5 százalékponttal 17 százalékra esett, ami nemcsak a legalacsonyabb magyarországi érték 2016 óta, hanem a 2026-os jelentésben vizsgált mind a 48 ország közül is a legalacsonyabb. A legnagyobb bizalmat a független médiumok élvezik, míg a legalacsonyabb bizalmi pontszámokat a Fideszhez és a kormányhoz igazodó márkák kapták, köztük a közszolgálati műsorszolgáltató, az MTV.  A jelentés ugyanakkor hangsúlyozza: a márkákba vetett bizalom nem objektív minősítés, hanem a válaszadók szubjektív megítélésének összesítése. A hírfogyasztók leginkább az RTL-ben bíztak, 41 százaléka tartja megbízható hírforrásnak a Telexet, míg a 24.hu-ról és a 444-ről 38 százalék válaszolt így, míg az ATV-ről 36 százalék. Míg a Hír TV 23, a TV2 21 , a Blikk 15 százalékos bizalmi indexet hozott össze. Trust: bízik benne / Dont’t Trust: Nem bízik benne