● news.bsdnet.hu

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nagy Imre Társaság Hajdú-Bihar vármegyei szervezete megemlékezést és koszorúzásokat tartott Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 68., valamint újratemetésük 37. évfordulója alkalmából. A Debrecen több pontján zajló események méltó főhajtást jelentettek azok előtt a hősök előtt, akik életüket áldozták Magyarország szabadságáért, függetlenségéért és önrendelkezéséért – írta közleményében a debreceni önkormányzat. Puskás István alpolgármester emlékező beszédében felidézte az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének legfontosabb eseményeit, valamint azok debreceni vonatkozásait. Beszédében megemlékezett arról a tragikus napról is, amikor 1958. június 16-án a Kádár-rezsim kivégeztette Nagy Imrét és társait, ugyanakkor felidézte az 1989. június 16-i újratemetést is, amely a nemzeti emlékezet és a történelmi igazságtétel egyik felemelő pillanataként vonult be a magyar történelembe. Az alpolgármester hangsúlyozta: június 16-a jóval több egy dátumnál a naptárban, olyan szimbolikus jelentőségű nap, amely összeköti a 20. századi magyar történelem sorsfordító eseményeit. Kiemelte, hogy mindez különösen fontos a 2026-os évben, amikor Magyarország az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára készül. – hangsúlyozta az alpolgármester. Puskás István rámutatott: az emlékezés felelőssége az ország minden közösségét érinti, különösen Debrecent, amelynek történelme szorosan összefonódik az 1956-os eseményekkel. Mint fogalmazott, a legfiatalabb generációk lesznek azok, akik megítélik majd, miként gazdálkodtunk az örökséggel, amelyet 1944, 1956 és 1989 hagyott ránk. Az utókor mérlegén az is megmutatkozik majd, hogy sikerült-e méltó módon továbbépítenünk azt az országot és közösséget, amelynek alapjait a szabadságért küzdő magyar hazafiak, államférfiak és hétköznapi emberek áldozatvállalása teremtette meg. – Kevés olyan nemzet van Európában, amely történelme során annyi tragédiát élt át, mint a magyar – kezdte emlékező beszédét Oláh László , a Nagy Imre Társaság Hajdú-Bihar Vármegyei Szervezetének elnöke, az országos elnökség tagja.Beszédében felidézte az 1956-os forradalom és szabadságharc országos, valamint debreceni főbb eseményeit, és azok történelmi körülményeit. Mint fogalmazott, a tét Magyarország önrendelkezése volt. Nagy Imrének és mártírtársainak arról kellett dönteniük, hogy egy szabad és független országért állnak ki, vagy belenyugszanak abba, hogy hazájuk ismét egy birodalom csatlósává váljon. Ők a szabadságot és a függetlenséget választották, ezért a legnagyobb áldozatot, saját életüket adták. Hangsúlyozta, hogy Hajdú-Bihar vármegye és Debrecen , mint a szabadság őrvárosa, a megtorlások során szintén súlyos áldozatokat hozott. Olyan hősök adták életüket a szabadságért, mint Losonczy Géza, Szilágyi József és Iván Kovács László, valamint számos ismert és névtelen mártír. Emlékük megőrzése, tiszteletük ápolása és példájuk továbbadása a fiatalabb nemzedékek számára közös nemzeti feladatunk és felelősségünk. A beszédeket követően a résztvevők elhelyezték az emlékezés koszorúit a Kossuth utcán, majd ezt követően a Péterfi utcán, a Szilágyi József emléktáblánál és végezetül a Nagy Imre utcán, a mártírhalált halt miniszterelnök emléktáblájánál. Ajánljuk még: