● news.bsdnet.hu

Csúcson a forint, visszatér a bizalom: mire számíthatnak a hazai befektetők? A változások a magyar tőzsdét is elérik? Online Klasszis Klub élőben Szalay-Berzeviczy Attilával! Vegyen részt és kérdezze Ön is az ismert közgazdászt, a BÉT korábbi elnökét! A részvétel ingyenes, regisztráljon itt! >> A fogalom eredetileg az akadémiai világból származik, ahol az oktatók és kutatók minden hetedik évben kutatási és regenerációs időt kaptak. Ma már a vállalati szektor is egyre gyakrabban alkalmazza, de Magyarországon jogilag nem külön kategória, jellemzően közös megegyezéssel adott fizetés nélküli szabadságként valósul meg, komoly előkészítéssel és egyéni megállapodásokkal. A jelenség mögött egyre erősebb társadalmi igény látszik. A folyamatos teljesítménykényszer, a stressz és a kiégés sokakat arra késztet, hogy időről időre „resetet” nyomjanak. A szakértők szerint a 1–2 hetes szabadság sokszor már nem elég a valódi regenerációhoz, míg egy hosszabb szünet lehetőséget ad arra, hogy az ember új perspektívákat szerezzen, tanuljon vagy egyszerűen újrarendezze az életét. Bár elsőre „egyéni luxusnak” tűnhet, a cégek is profitálnak belőle. A tapasztalatok szerint az alkotói szabadság: „Az alkotói szabadság számunkra a munka-magánélet egyensúlyának tudatos támogatása, ami lehetőséget ad arra, hogy kollégáink valóban feltöltődjenek és friss szemlélettel térjenek vissza a mindennapokba. Hiszünk abban, hogy a mentális jóllét, az önfejlesztés és a hosszú távú motiváció nemcsak az egyén, hanem a teljes szervezet sikerének alapja. Bár Magyarországon még ritka gyakorlat, egyre több jel mutat arra, hogy az alkotói szabadság a jövőben a munkáltatói juttatások része lehet, nem kivételként, hanem tudatosan tervezett eszközként. A kérdés pedig egyre inkább az: mikor engedjük meg magunknak, hogy valóban megnyomjuk a reset gombot.” – mondta Medvey Leila, a K&H HR vezetője.