● news.bsdnet.hu

A Mol-csoport Részvényesi Megállapodást (Shareholders Agreement) írt alá a Szerb Kormánnyal a Naftna Industrija Srbije (NIS) vállalat jövőbeli irányításáról. Amennyiben sikeresen többségi tulajdonossá válik, a Mol-csoport biztosítani fogja a NIS fejlesztését, a szerb piac ellátását és a pancevoi finomító működtetését. A tranzakció lezárásához az adásvételi szerződés aláírása mellett további hatósági engedélyekre van szükség. A MOL-csoport folytatja a tárgyalásokat a Gazprom Nefttel a NIS-ban fennálló 56,15 százaléknyi részesedés megvásárlásáról. A megállapodás lehetőséget biztosít a Mol-csoport számára, hogy többségi részvényesként feleljen a NIS szakmai irányításáért, stabil működéséért és beruházásaiért - olvasható a közleményben. Fontos előrelépés történt tehát a NIS esetleges Mol-felvásárlásában, de az ügylet még nem zárult le. A Mol és a szerb kormány most arról írt alá részvényesi megállapodást, hogyan működne a szerb olajcég irányítása abban az esetben, ha a magyar vállalat sikeresen többségi tulajdonossá válik. A megállapodás tehát feltételes: csak akkor lép hatályba, ha a Mol megállapodik a Gazprom Nefttel az 56,15 százalékos NIS-részesedés megvásárlásáról, és a tranzakció megkapja a szükséges hatósági, köztük az amerikai OFAC jóváhagyását. Vagyis a mostani bejelentés nem a felvásárlás lezárását jelenti, hanem azt, hogy a Mol és a szerb állam előre rögzítette a majdani együttműködés és irányítás kereteit arra az esetre, ha az adásvétel valóban megvalósul. A friss bejelentés nem minden előzmény nélküli, hiszen a Mol és a szerb állam ( hosszas huzavona után ) június 10-én már megállapodott a NIS jövőjéről és a részvényesi viszonyok rendezéséről. Az akkor kötött kompromisszum lényege, hogy ha a Mol megvásárolja a Gazpromnyeft 56,15 százalékos részesedését, akkor a szerb állam további 5 százalékos részvénycsomagot vásárol a NIS-ben, és a korábbinál erősebb jogosítványokat kap a társaság stratégiai döntéseiben. Ez a megállapodás jól mutatja, hogy Belgrád nem egyszerűen új többségi tulajdonost keresett, hanem olyan konstrukciót, amelyben megőrzi befolyását az ország energiaellátásában kulcsszerepet játszó vállalat felett. A tárgyalások során a szerb fél számára kiemelt szempont volt , hogy a pancsovai finomító a szankciók előtti évekhez hasonlóan magas kapacitással működjön tovább legalább a következő tíz évben, és a szerb üzemanyag-ellátás ne kerüljön veszélybe. Folytatásként nézzük meg, hogy pontosan mire vonatkozik a most bejelentett ügylet; mit is vehet majd meg a Mol? A Mol a NIS 56,15 százalékos részvénycsomagjának megvásárlásával Szerbia olajipari központjának a többségi tulajdonosává válhat. A csomag legfontosabb eleme a pancsovai finomító, amely Szerbia egyetlen nagy olajfinomítója, emellett a NIS több mint 400 töltőállomásból álló régiós kiskereskedelmi hálózattal, valamint kutatás-termelési eszközökkel is rendelkezik. A társaság mérete számokban: 2024-ben még 408,1 milliárd szerb dinár árbevételt, 44,4 milliárd dinár EBITDA-t és 10,1 milliárd dinár profitot ért el, 2025-ben viszont látványosan romlott a teljesítmény, elsősorban azért, mert az amerikai szankciók miatt akadozó nyersolaj-ellátás alacsonyabb finomítói kihasználtsághoz, majd a pancsovai finomító termelőegységeinek leállásához vezetett (lásd fenti ábra). ( Egy szerb dínár jelenleg 2,98 forintot ér. ) A 2026 első negyedéves számok viszont már javulást mutattak: 66,2 milliárd dinár árbevétel mellett 11 milliárd dinár EBITDA és 2,8 milliárd dinár nettó profit jött össze. Ami a fontosabb egyéb számadatokat illeti, a NIS az elmúlt időszakban csökkentette az eladósodottságát: a vállalat banki adóssága 2025 végén 396,3 millió euró volt, 2026 első negyedévének végére pedig 373,7 millió euróra mérséklődött . A csoport több mint 13 500 embert foglalkoztat. Az alábbi diagramokon az összehasonlíthatóság végett dollárban kifejezve adjuk meg az EBITDA-kat; a NIS esetében a negyedéves eredményeknél a vonatkozó időszakok átlagos USD/RSD-rátáival számoltunk. A Mol EBITDA-jának ismeretében még jobban látszik, hogy mekkora eszközt is vehet a magyar cégcsoport; alább mutatjuk, hogy hogyan aránylik a NIS elmúlt évek EBITDA-teljesítménye a Mol-csoportéhoz. Mint látható, az elmúlt tíz év alapján a NIS EBITDA-ja jellemzően a Mol-csoport EBITDA-jának ötödét-hatodát tette ki, igaz, jelentős kilengésekkel: 2022-ben kiugróan magas volt az arány, 2025-ben viszont a szankciós és piaci nyomás miatt már jóval alacsonyabb. Ha megfordítjuk a gondolkozást, akkor úgy is meg lehet fogalmazni, hogy az egyes években ekkora arányú EBITDA-többletet jelentett volna az elmúlt években, ha a Mol-csoporthoz tartozott volna a NIS. A z elmúlt 10 év átlagáról így az mondható el, hogy mintegy 16 százalékos EBITDA-bővülést jelentett volna a NIS-tulajdonlás. ( Itt egy fontos kitétel: teljes körű konszolidációval számoltunk. Egy ilyen helyzetben általában a kisebbségi tulajdonosokra jutó rész nem EBITDA-soron, hanem lentebb, a nettó eredmény / kisebbségi részesedés szintjén jelenik meg. ) Jöjjön egy kis múltidézés, hogy lássuk, hogyan is jutottunk idáig. A Mol-NIS-sztori alapja nem egy hagyományos piaci felvásárlási helyzet, hanem egy kényszerhelyzetből kinövő regionális energetikai átrendeződés volt. A probléma abból fakadt, hogy a vállalat többségi orosz tulajdonban van : a Gazpromnyeft 56,15 százalékos részesedése miatt a NIS amerikai szankciós nyomás alá került. Ez a helyzet egyszerre teremtett kockázatot Szerbiának, az orosz tulajdonosnak és a régiós energiaellátásnak. Belgrád számára az volt a tét, hogy a szankciók ne bénítsák meg az ország egyetlen nagy olajfinomítóját, az orosz fél számára pedig az, hogy miként lehetne kimozgatni egy szankciós célkeresztbe került eszközt. A Mol számára mindez jelentős lehetőséget nyitott nyitott: egy közeli, stratégiai fontosságú, a cég meglévő regionális integrált működéséhez jól illeszkedő olajipari eszköz kerülhetett eladó pozícióba. A tárgyalási folyamat 2025 végén gyorsult fel látványosan, amikor egyre világosabbá vált, hogy a NIS orosz tulajdonosi háttere fenntarthatatlan helyzetet okozhat. A szankciós fenyegetés miatt Szerbia folyamatosan haladékokat és különleges engedélyeket próbált szerezni az Egyesült Államoktól, de ezzel párhuzamosan egyre inkább előtérbe került a tulajdonosi szerkezet rendezésének szükségessége is. A sztori elején még több lehetséges vevőről lehetett olvasni , köztük az Egyesült Arab Emírségek állami olajvállalatáról, az ADNOC-ról is. A folyamat azonban fokozatosan abba az irányba mozdult, hogy a Mol lehet a legvalószínűbb befutó. Ennek több oka is volt: a két cég között jelentős a szinergia a közös piacok és a logisztikai kapcsolat miatt A fordulatot az hozta el január 19-én, hogy a Mol kötelező erejű keretmegállapodást írt alá a Gazpromnyefttel a NIS-ben lévő 56,15 százalékos orosz tulajdonrész megszerzéséről . Ez ugyan még nem jelentette a tranzakció lezárását, de ettől kezdve a sztori már nem pusztán pletyka vagy politikai szándéknyilatkozat volt, hanem hivatalos, szabályozói jóváhagyásokhoz kötött tranzakciós folyamat. A Mol közben az ADNOC-kal is tárgyalásokat folytatott arról, hogy az emirátusi olajcég kisebbségi tulajdonosként beszálljon a NIS-be, miközben a Mol megtartaná a többségi tulajdont és az irányítást. Részvényesi szempontból az ügylet kulcskérdése nem az lesz, hogy stratégiailag illik-e a NIS a Molhoz – erre a válasz alapvetően az, hogy igen. A kérdés az, hogy a Mol milyen áron és milyen állami-szabályozói kötöttségek mellett juthat hozzá az eszközhöz. Pletser Tamás, az Erste akkori olaj- és gázipari elemzője szerint egy jó áron megszerzett NIS-részesedés értékteremtő lehet a Mol számára, túl magas áron viszont a politikailag és stratégiailag vonzó sztori könnyen pénzügyi teherré válhat. A szakértő korábbi becslése szerint a Gazpromnyeft 56,1 százalékos NIS-részesedésének értéke nagyjából 1,41 milliárd dollár lehet, a számítás alapja a NIS EBITDA-ja és egy feltörekvő piaci olaj- és gázipari cégekre jellemző EV/EBITDA-szorzó volt, amelyhez az irányító részesedés miatt prémium is társulhat. Aleksandar Vucic szerb elnök eközben január végén arról beszélt , hogy a Mol 900 millió és 1 milliárd euró közötti összeget fizethet az 56 százalékos NIS-részesedésért. Ez azért volt fontos piaci jelzés, mert a korábbi elemzői becslésekhez képest kedvező vételárat sugallt. A fair árazásnál ugyanakkor nemcsak a vételár számít. A NIS jövőbeli értékét jelentősen befolyásolja, hogy Címlapkép forrása: (c) Fotógyár