● news.bsdnet.hu

– A 150 fő feletti munkáltatóknak először 2027-ben, a 100–149 főt foglalkoztató cégeknek pedig 2031-től kell rendszeresen beszámolniuk arról, mekkora a különbség a női és férfi munkavállalók bére között –  olvasható a Portfolio cikkében. Mindez annak az uniós bértranszparencia-irányelvnek az átültetéséhez kapcsolódik, amelyet a tagállamoknak június 7-ig kell beépíteniük saját jogrendjükbe. Az új szabályok szerint a 250 fő feletti munkáltatóknak évente, a kisebb cégeknek pedig háromévente kell majd jelentést készíteniük. A Telex június elején arról írt a Szociális és Családügyi Minisztérium tájékoztatása alapján, hogy Magyarországon várhatóan nyáron bocsátják társadalmi egyeztetésre az irányelv hazai átültetésének tervezetét. Emellett a minisztérium munkavállalói és munkaadói érdekképviseletekkel egyeztet, amelyek így véleményt nyilváníthatnak, és javaslatokat tehetnek. A 2023-ban elfogadott irányelv célja, hogy a bértranszparencia eszközeivel csökkentse az unión belüli bérdiszkriminációt és a nemek közötti bérszakadékot. A tagállamoknak három év áll rendelkezésükre, hogy ennek megfelelően alakítsák át szabályozásukat, és végső soron javítsák a nők munkaerőpiaci helyzetét. A Telex szerint az irányelv a bérkülönbségek átláthatóbbá tétele mellett több konkrét intézkedést is javasol: WMN Szűrő – 2026. június 16. – KO Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának adatai szerint Magyarországon a nők átlagosan közel 18 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál. Ez nagyjából havi 130 ezer forintos különbséget jelent. Bár a bérdiszkrimináció az Európai Unióban jogsértésnek számít, a jelenség összetettsége miatt nehezen szankcionálható. Hogy miből áll össze ez a különbség, azt Csernus Fanni, az Amnesty Magyarország nemek közötti egyenlőségi szakértője magyarázta el ebben a cikkünkben. Kaiser Orsolya A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Pexels/ Magda Ehlers, Monstera Production