← Vissza

news.bsdnet.hu

Olyan eszközökkel figyelnek meg minket Magyarországon a mindennapok során, amelyek más nyugati országokban tiltva vannak

Player 2026-06-17 06:13
Kína az elmúlt két évtizedben a világ egyik legkiterjedtebb digitális megfigyelési rendszerét építette fel, amelyben ma már százmilliós nagyságrendben dolgoznak térfigyelő kamerák. A kezdeti programok még elsősorban a bűnözés visszaszorítását és a közbiztonság javítását szolgálták, de a rendszer idővel jóval többre lett képes. A mesterséges intelligencia megjelenésével a kamerák már nem csupán rögzítenek, hanem értelmezni is tudják a látottakat. Egy modern rendszerben akár egy egyszerű keresőkifejezés – például egy fekete tréningfelsőt viselő férfi – alapján is pillanatok alatt visszakereshetők a szóban forgó felvételek. A cél ráadásul nem csupán az események rögzítése, hanem a gyanús viselkedési minták felismerése is. A kínai megfigyelőhálózat két meghatározó szereplője a Hikvision és a Dahua, amelyek a világ legnagyobb biztonságtechnikai kameragyártói közé tartoznak. Az AI Radar összefoglalója szerint ezek a cégek a kínai állami megfigyelési infrastruktúra kulcsfontosságú hardverszállítói. Az  Átlátszó szintén Shodan-adatokra és közbeszerzési nyomokra hivatkozva erősíti meg az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer adatain alapuló vizsgálatában azt, hogy Hikvision- és Dahua-eszközök széles körben elterjedtek voltak Magyarországon már 2023-ban. Az ügy mégsem vált komoly közéleti témává, miközben több nyugati ország már korlátozásokat vezetett be. Az Egyesült Államok 2019-ben tiltotta meg a két gyártó eszközeinek szövetségi használatát, az Egyesült Királyság pedig 2022-ben kezdte meg azok eltávolítását a kormányzati épületekből. Hasonló lépések történtek Ausztráliában is. A vita középpontjában az áll, hogy a kínai jogszabályok alapján a vállalatoknak együtt kell működniük az állami szervekkel, ami adatbiztonsági és nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel. Azt továbbra sem tudni, hogy a Magyarországon működő rendszerek milyen mértékben kapcsolódhatnak kínai adatgyűjtéshez, de a technológia terjedése és képességei miatt a kérdés egyre több országban kerül napirendre. Ezek is érdekelhetnek: Hirosima, Nagaszaki és Csernobil neve egyaránt összeforrt a nukleáris katasztrófákkal, mégis teljesen más jövő várta őket. Bár a 12 milliárdos népesség felé száguldunk, a kutatók szerint a Földnek már a mostani tömeg is sok. De mennyi lenne az optimális? Bár az azonnali elpárolgás borítékolható, egy különleges védőfelszerelésben meglepően mélyre jutnánk a Nap belsejében. (Forrás: Átlátszó , The Decoder , AI Radar , Szabad Európa Rádió ; borítókép: Gemini AI)
Eredeti cikk megtekintése →