● news.bsdnet.hu

A Fidesz támadja a kormányfői ciklusok maximálását, Orbán Viktor nevetségesnek tartja. A kormányfői ciklusok maximálása kettőben, azaz nyolc évben inkább egy választhatósági feltételnek feleltethető meg. Ezt mondta híradónknak az alkotmányjogász. Váczi Péter hozzátette: Sulyok Tamás köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz utalhatja a módosítást. Az Országgyűlés hétfőn hozott döntést a kérdésben. Orbán Viktor erre úgy reagált, hogy az egész ellene irányul, és egy vicces és nevetséges döntés. „Az, hogy Magyarországon bárkit, mondjuk engem eltiltanak a néptől, az azért elég vicces” – fogalmazott Orbán Viktor. Az Országgyűlés kormánypárti kétharmada elfogadta a 16. Alaptörvény-módosítást hétfőn. Ennek része, hogy a miniszterelnöki tisztség betöltését legfeljebb nyolc évben maximálták. „Szerintem, amikor nevetségessé teszi magát egy kormány, az mindig hiba, ez egy vicces és nevetséges döntés” – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: „Ha azt akarjuk, hogy valakit a nép ne válasszon meg, azt egy módon lehet elérni, meg kell győzni a népet, hogy ne válassza meg, ezt sikeresen tették egyébként éppen a legutóbbi választáson.” Magyar Péter – a kampányígéretéhez híven – a választás másnapján is egyértelművé tette, hogy Orbán Viktor többé nem lehet kormányfő. „36 évből 20 évet miniszterelnöki pozícióban töltött, ezért őrá is fog vonatkozni ez az Alaptörvény, és ebből kifolyólag nem lehet Magyarország miniszterelnöke” – mondta Magyar Péter. A Fidesz támadja ezt a rendelkezést, amelyet visszamenőlegesnek tart. „Utólag megállapítunk olyan szabályt, amikor annak alkalmazása egy múltbeli eseményen alapul úgy, hogy annak jogkövetkezményei akkor még nem voltak ismertek a múltban, hanem annak a következtetéseit a jövőben vonják le” – mondta Tuzson Bence. A Fidesz állítja: ha ez az aktív vagy passzív választójog korlátozását érinti, akkor az nem felel meg az alkotmányos elveknek. Az általunk megkérdezett alkotmányjogász azonban – más szakértőkkel együtt – úgy látja: a módosítás inkább választhatósági feltételnek tekinthető. Pont úgy, mint a betöltött 35. életév az államfő esetén. Az alkotmányjogász emlékeztetett: a köztársasági elnöknek vétójoga van, az Alkotmánybírósághoz fordulhat. „Ha a köztársasági elnök ezt a módosítást elküldi az AB-nak, az AB pedig azt mondja, hogy mégis valahogyan a formai szabályok megsértésébe belelátja itt a jogállamiság sérelmét, és így kvázi tartalmilag hozzányúl, de a formai szempontú vizsgálatba ágyazva, akkor ez a döntése ugyanakkor kötné az Országgyűlést” – mondta Váczi Péter. Ebben az esetben a kabinet korlátozhatja az Alkotmánybíróság hatáskörét, majd újra elfogadhatja a módosítást. 2010-ben egyébként éppen a Fidesz–KDNP hozott egy törvényt, ami a 2 millió forint feletti végkielégítésekre 98 százalékos különadót vetett ki. Az Alkotmánybíróság ezt elkaszálta a visszamenőleges hatály miatt, majd az Orbán-kormány korlátozta a testület hatáskörét. A törvényt végül a 2010 utáni végkielégítésekre vonatkozóan fogadta el az Országgyűlés. A híradónknak nyilatkozó másik elemző azt mondta: a Fidesz egy véges projekt, ennek a projektnek a végóráit látjuk, ezért nem a módosítás a döntő tényező Orbán Viktor jövőjét illetően. „Ha ez nem lenne az Alaptörvény ben, akkor is százszorosan megkérdőjeleződik az az esély, hogy Orbán Viktor eleve egyszer is, valaha is visszatérhet a kormányfői pozícióba, erről a nemzet már meghozta a maga döntését, a megelőző 16 évről kimondta a verdiktet” – mondta Szentpéteri Nagy Richárd. Orbán Viktor összesen 20 évet szerepelt kormányfőként Magyarország élén.