Először lépte át a NASA kísérleti szuperszonikus repülője a hanghatárt
Magyar Hang
2026-06-17 04:55
Állítsa be, hogy a Magyar Hang cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben!
A NASA a Lockheed Martin repülőgyárral együttműködésben fejleszti az X-59-nek nevezett repülőt. A típus (pontosabban egyik utóda) a tervek szerint egyszer majd az utasszállításba is bekapcsolódhat, ezzel a Concorde-ok nyugdíjba küldése után új életet lehelhet a szuperszonikus (hangsebességnél gyorsabb) polgári repülésbe.
A Concorde-dal millió baj volt, amelyek a szakemberek számára már azelőtt nyilvánvalóvá váltak, hogy a brit-francia koprodukcióban készült repülőgépet szolgálatba állította volna a British Airways és az Air France. Nem volt képes megalapozni a szuperszonikus személyszállítást, aminek drágasága miatt az volt a legfőbb oka, hogy a hangsebesség átlépésekor hangrobbanást váltott ki, ami lakott terület felett elviselhetetlen hangterhelést okozott volna a lakosság számára. Ez jelentősen korlátozta a használhatóságát.
Vagyis egyértelművé vált, hogy ha lesz egyszer még szuperszonikus polgári repülő (katonai repülők természetesen repülnek a hangsebesség felett is), annak csendesen kell átlépnie a hanghatárt. Ezt azonban eddig senkinek sem sikerült megoldania – illetve a Concorde csődje után a befektetők sem voltak olyan lelkesek újabb százmilliárdokat ölni egy szuperszonikus repülőbe.
Az évek óta fejlesztett X-59 eddig csak elméletben volt szuperszonikus, hiszen eddig még sohasem próbálták átlépni vele a hanghatárt (1 mach). A hangsebesség függ a magasságtól, a hőmérséklettől, a légnyomástól és a páratartalomtól is. Tengerszinten 20 Celsius-fokon 1235 km/h. Ahogy egyre magasabbra emelkedünk, és ritkul a levegő, a hangsebesség küszöbe csökken. Június 5-én végül felszállt az X-59 a kaliforniai Edwards légi támaszpontról, 13.200 méter magasságba emelkedett, és átlépte az ottani hanghatárt, ami nagyjából 1062 km/h. A repülő, amit Jim „Clue” Less berepülőpilóta vezetett, 1,1 mach-kal (1147 km/h-val) közlekedett.
Persze a truváj az lett volna, ha csendesen, hangrobbanás nélkül tud hangsebesség fölé gyorsulni. Ez azonban nem derült ki, mert közvetlenül utána repült egy F-15 vadászgép, amely megfigyeléseket végzett a kísérletről. Amikor az F-15 átlépte a hangsebességet, az X-59-cel párhuzamosan, ő megszokott módon hangrobbanást keltett. Így nem lehet megmondani (vagy fogalmazzunk inkább úgy, hogy a NASA és a hadsereg hivatalos közleménye szerint nem lehet megállapítani), hogy maga az X-59 keltett-e hangrobbanást vagy sem.
Ez meglehetősen furcsa körülmény, ha összeesküvés-elméleteket akarnánk gyártani, az is eszünkbe juthatna, hogy direkt intézték úgy, hogy a legfontosabb kérdés ne legyen megválaszolható. Mindenesetre a NASA azt ígéri, hogy később újabb tesztrepüléseket fognak végezni, amelyek jobban demonstrálni fogják az X-59 csendes képességeit.
A hangrobbanást az okozza, hogy az egyre gyorsabban szálló repülő előtt feltorlódik a levegő, és a hangsebesség átlépésekor az így felgyülemlő energia dübörgő lökéshullám formájában szabadul fel. A hangrobbanás 110 decibel hangerejű is lehet a földfelszínen, ami nagyjából megfelel egy közvetlen közelben működő láncfűrész hangerejének, és ez a legtöbb ember számára már fájdalmas. Ezért az amerikai légügyi hatóság már évtizedekkel ezelőtt betiltotta a nem katonai repülők számára az amerikai területek feletti hangsebesség-átlépést.