● news.bsdnet.hu

A Microsoft belső vitákat folytat egyik legambiciózusabb klímacéljának, a 2030-ra kitűzött, óránkénti 100 százalékos tiszta energiailleszkedés lazításáról vagy elhalasztásáról, írja a Bloomberg. A cég 2021-ben tűzte ki az a 100/100/0-s célt, amely szerint az évtized végére minden egyes órában pontosan annyi szén-dioxid-mentes (tiszta, zero-karbon) áramot vásároljon vagy biztosítson magának, mint amennyit éppen fogyaszt, és ezt ugyanazon a helyi áramszolgáltatási hálózaton tegye, ahol az adatközpontjai vagy az irodái működnek. Nem elég éves átlagban kiegyenlíteni a fogyasztást, hanem valós időben, óráról órára kell teljesülnie. A vállalat azonban eszeveszett tempóban bővíti AI-adatközpontjait, és mellette a koránt sem tiszta energia infrastruktúrát, ami óriási nyomást helyez a fenntarthatósági vállalásokra. Bár a cég egyelőre nem hozott nyilvános döntést, a Bloomberg szerint azóránkéntitiszta energia beszerzés túl merev akadályt jelent a növekedésben és mehet a levesbe, bár a cég szóvivője hangsúlyozta: továbbra is igyekeznek fenntartani azévescélt, ami jóval megengedőbb. Aligha meglepetés, hogy az AI energiaéhsége felülír mindent: az adatközpontok energiaigénye globálisan olyan mértékben berobbant, hogy minden korábbi zöldenergia-törekvés árnyékba borult. A mesterséges intelligencia modellek betanítása és futtatása óriási számítási kapacitást igényel, ami folyamatosan pörgő szerverfarmokat jelent, és a hardver mellett a hűtés is temérdek energiát igényel, vizet használ és hőtermelést hoz. Ezért kaphat gyorsan támogatást az űradatközpont, mint potenciális megoldás, ahol a Nap szolgáltatja az energiát és a világűrbe sugározzák a szerverek a felgyülemlett hőt, persze a rakétaindításoknak is van karbonlábnyoma. A legnagyobb probléma az, hogy az AI versenyben a Microsoft, a Meta, a Google vagy a SpaceX nem engedhetik meg maguknak, hogy lemaradjanak a kiépítésben, mert aki lassabb, elveszíti a versenyt. Ez a tempó azonban brutális kompromisszumokkal jár: a tiszta energiaforrások kiépítése nem tart lépést az adatközpontok iránti kereslettel. Ezért a vállalatok egyre gyakrabban fordulnak vissza a fosszilis energiahordozók, elsősorban a földgáz felé. A környezetvédelem szempontjából ez azt jelenti, hogy a klímacélok papíron maradnak, miközben a valóságban nőnek a kibocsátások, és a „zöld átmenet” elbarnul. A Microsoft tavaly például bejelentette, hogy a Chevronnal és az Engine No. 1-gyel közösen hatalmas, akár 5 gigawattos földgáz-erőművet épít Texasban, kifejezetten az AI-adatközpontok ellátására. Bár a cég még mindig vezetőnek számít nettó zéró törekvésekben, és tavaly elérte az éves szén-dioxid-semlegességet, az óriási beruházások (több tízmilliárd dollár csak adatközpontokra) erőforrásokat vonnak el a tiszta energia projektektől. A belső szén-dioxid-adó és a korábbi ambiciózus vállalások ellenére a realitás tehát felülkerekedik: az AI-forradalom nem várhat arra, amíg elég zöld áram áll rendelkezésre. Ha a Microsoft lazít az óránkénti célon, más cégek is követhetik, ami tovább gyengítené a tech-óriások klímatörekvéseit. Márpedig a lakosság egyre erősebben tiltakozik az új adatközpontok ellen nem csak az extra vízfogyasztás és környezetterhelés, hanem saját, megnövekedett energiaköltségeik miatt is, és ha többé nem tűzi zászlajára a zöld jelzőt egy tech óriás, vagy papíron zöld, a gyakorlatban barna, az súlyosan ronthat a hírnevén. A Microsoft egyébként 2030-ra még mindig azt tervezi, hogy több szén-dioxidot von ki a légkörből, mint amennyit kibocsát, ám a jelenlegi trendek ezt komolyan veszélyeztetik. Az AI hajtotta digitális forradalom világosan megmutatja: a technológiai versengés erősebb hajtóerő, mint a klímavédelem, és amíg nem születik áttörés a tiszta energia olcsó és gyors skálázásában, vagy nem hagyják el a szerverek a földi légkört, addig az adatközpontok építése a környezet terhére fog menni, és ezt nem biztos, hogy megengedheti magának a bolygó, amin élünk.