● news.bsdnet.hu

A legtöbb Horvátországba utazó magyar jellemzően az Isztria-Krk vonalat részesíti előnyben, mert autóval ez az a táv, amit még dugóban ülve is viszonylag emberi időn belül teljesíthetünk. A merészebbek egészen Zadarig, az ennél is bátrabbak pedig akár Splitig is elautóznak, de nagyjából ez az a pont, ahol a többség leteszi a kocsit, pedig Dalmácia talán legfestőibb részét, Dubrovnikot és környékét hagyják ki. Dubrovnik a várfalról Ezért kár lenne elítélni őket: aki vezetett már hosszú órákat hőségben és dugóban, tudhatja, hogy a türelmünknek is vannak határai. Dubrovnik az nlc óbudai szerkesztőségétől 950 kilométernyire található, amit a GPS szerint június közepén 9 és fél óra alatt teljesíthetünk, feltéve, ha egyszer sem állunk meg közben, és az utunk dugók/kapuk miatti kocsisorok nélkül telik: valljuk be, erre józan ésszel aligha látunk esélyt. Horvátország a magyarok fejében annyira összeforrott a rengeteg autózással, hogy a légitársaságoknak sokáig eszébe sem jutott járatokat szervezni Budapestről a térségbe. Csakhogy ez nemrég megváltozott, például a Wizz Airnek köszönhetően: ma már bő egy óra alatt Dubrovnikban találhatjuk magunkat, így Dalmácia legfestőibb városa feliratkozott azon desztinációk sorába, amiket egyetlen hétvége/hosszú hétvége alatt is teljesíthetünk. A gép ráadásul heti négy alkalommal jár, és a kedvező jegyárak miatt simán versenyképes az autó benzin- és autópályaköltségével szemben még abban az esetben is, ha családostul repülünk. Pro tipp a repülővel érkezőknek Kimondottan érdemes ablak melletti ülést foglalni a gép bal oldalán (!), mivel a tengerpart és a város felülről egészen pompás látványt kínál. Egy város szexepilje: a fal Minél délebbre megyünk, annál biztosabb a jó idő, Dubrovnik környéke pedig szinte garantálja a napsütést egész nyáron. A 40 ezres város érdekessége, hogy bár az összes turista az óvárost akarja látni, ott mára már alig lakik valaki: a régi városfalak közötti szakasznak alig pár száz állandó lakója maradt. Ha pedig már a városfalakról beszélünk: Dubrovnik népszerűségét nagyban köszönheti annak, hogy az óvárost körülvédő várfal teljes egészében megmaradt és a mai napig körbejárható, ellentétben sok más horvát várossal, ahol ma már csak fal-, kapu- és toronymaradványokat találunk. A várfal Dubrovnikban Amikor néhány nappal Dubrovnik meglátogatása után Pag szigetén jártunk, az ottani idegenvezetőnk őszinte szomorúsággal a hangjában jegyezte meg, hogy Mi leromboltuk a falainkat a pestis terjedésének akadályozása miatt. A dubrovnikiak meghagyták, és most degeszre keresik magukat vele. És igaza van. Dubrovnik legfőbb látványossága egyértelműen a falséta, amihez adunk néhány tippet/információt: A jegyár borsos, 40 euró, de tényleg megéri. Magában foglalja a rektori palota, valamint néhány helyi múzeum meglátogatását is. Ha teljesen körbemennél és nem szeretsz sietni, érdemes legalább másfél órát rászánni az élményre. Ha van veled valaki, aki nehezebben jár, netán kénytelen vagy a legnagyobb melegben menni, akkor a fal déli részét részesítsd előnyben: ez a látványosabb oldal. Elő- és utószezonban megúszhatjuk a tömeget, egyébként aligha. A falról a látvány nyilván este/éjjel is lenyűgöző, de nem csodálhatjuk meg, mivel biztonsági okokból éjszakára lezárják a látogatók elől. Érdemes fürdőruhát is vinni, ugyanis a fal egyes szakaszairól egészen különleges, sziklás ministrandok nyílnak. A hőség túlélése érdekében érdemes reggel vagy kora este menni. Főszezonban a várfal reggel 8 és este fél 8 közt várja a látogatókat. 7 fotó A város történelme egyébként rendkívül gazdag, meg sem próbálom leírni, mert egy cikk kevés volna rá, de épp ezért kissé furcsa, hogy a valós történelménél sok turistát lassan jobban érdekelnek Dubrovnik Trónok harcás vonatkozásai, és talán tévedek, de mintha több Trónok harcás vezetett túrát láttam volna városszerte, mint sima dubrovniki idegenvezetést. A száz emberre eső „I Drink and I Know Things” (Tyrion Lannister legendás mondata a sorozatból) pólók száma a világon talán ebben a városkában a legmagasabb, ahogy az egy lakosra eső Trónok harcás ajándékboltok száma is kényelmetlenül nagy. Találtam például egy üzletet, ami semmi mást nem árult, csak festett Trónok harcás sárkánytojásokat, és persze a Vastrón minden ilyen ajándékbolt kihagyhatatlan kelléke. Rajongóknak a program nyilván kötelező, a Shame lépcsőn pedig bármely pillanatban találkozhatunk hangosan shamingelő turistacsoportokkal, akiket – legalábbis idegenvezetőnk szerint – a városlakók nem annyira szívlelnek. A lépcső, ahol Cersei-t megszégyenítették a Trónok harcában Kilátáspornó: Dubrovnik libegőről Ha másfél-kétórányi várfalról körbejárás és a csodásabbnál csodásabb kilátás után még szomjazunk némi extra vizuális élményre, ne hagyjuk ki a dubrovniki libegőt. A sorban álláshoz érdemes valamilyen napellenzőt vinni, de ha ezen túlestünk, maga a libegő nagyjából két perc alatt fent van, és a hegy tetején álló kétszintes kilátóból az egész óvárost, sőt az egész várost megcsodálhatjuk felülnézetből. Fent kávézó, étterem és szuvenírbolt vár, de a lényeg úgyis a látvány, aminek azért megkérik az árát. A bejegyzés megtekintése az Instagramon nlc.hu (@nlc.hu) által megosztott bejegyzés A retúrjegy 30 euróba kerül, ami igen borsos ár, spórolni pedig leginkább azzal tudunk, ha csak felfelé kérjük, lefelé pedig saját lábunkon jövünk. A dolog azért nagy melegben erősen meggondolandó, lévén nagyjából 40 percbe telik leérni a kilátóból. Dubrovnik a kilátóból Eltűntek a dugók az óváros körül Az idei látogatásom előtt utoljára 2009-ben jártam Dubrovnikban, és máig élénken él benne, mennyire nehéz volt az óváros környékén autózni a rengeteg kocsi miatt. A jó hír, hogy ennek ma már nyoma sincs: az óváros főbejárata, a Pilar kapu környéke teljesen élhető lett, vállalható mennyiségű autóval és busszal. A rossz hír? A te autóddal sem jutsz el ide. Pontosabban: eljuthatsz, ám ebben az esetben vaskos – tényleg több száz eurós – büntetésekre számíthatsz. Dubrovnik belső részét szánt szándékkal tehermentesítették, és ezt úgy tudták elérni, hogy a központba csak a különleges engedéllyel érkezők hajthatnak be. Az utak felett digitális kijelzők sokasága jelzi a tiltott zónák közeledtét: érdemes nemcsak a GPS-re, hanem ezekre is figyelni, ugyanis a városban egyetlen tévedés is nagyon sokba kerülhet. A legjobban akkor járunk, ha lerakjuk a kocsit a szállásunknál, és csak akkor vesszük elő, ha a városon kívül van rá szükségünk. Ha pedig eleve repülővel jöttünk, akkor csak városon kívüli célokhoz bérlünk autót. Minden másra ott a taxi/Uber, meg persze a séta, a bicikli és társaik. Vesd szemed Dubrovnik környékére! Ha már Dubrovnikban vagyunk, érdemes megnézni a környéket is, pláne, hogy bőven tartogat még látnivalókat Horvátország legdélebbi része. Ston és Mali Ston A Dubrovnikból egy óra autózással elérhető települések számos látnivalót kínálnak. Osztrigafarm az ínyenceknek A tenger gyümölcsei-rajongók mekkája az itteni tengerszakasz, ugyanis egy részén édesvíz keveredik a sós vízzel, ami megágyaz a gazdag kagyló- és osztrigaterméshez. Ahogy hajóskapitányunk fogalmazott: Itt bárhol nyúlsz le a tenger aljára, kaját találsz. A piáról pedig ő maga gondoskodott, lévén egyfolytában utántöltötte a borospoharunkat. A hajónk kiköt az osztrigafarmon Érdemes befizetni egy túrára, ami nagyjából abból áll, hogy egy kis hajóval kivisznek bennünket a tengerben cölöpökön álló vityillókhoz, ahol aztán megmutatják nekünk az osztriga- és kagylótenyésztés csínját-bínját. A lényeg az, hogy a szárazföldi állattenyésztéshez képest őket nem etetni kell, hanem egyfolytában helyet csinálni nekik, hogy növekedni tudjanak, ráadásul a halálozási rátájuk is kényelmetlenül magas. Egy hónapos és két éves feketekagyló Fajtától függően egy kagyló vagy osztriga két-három év alatt válik ehetővé. De fölöslegesen dumálok, a lényeg úgyis a kóstolás: a kapitány friss, az orrunk előtt kifogott példányokat tálal fel, és közben a bor is folyik tovább. Tenger gyümölcsei rajongóknak örök élmény. Erőd, várfal, sólepárló Stonból Mali Stonba nemcsak úton, hanem egy hatalmas várfalon keresztül is eljuthatunk, ami a hegyre fut fel, és a helyiek csak Nagy Falnak hívják, és a Kínai Nagy Fal után a második leghosszabb egybefüggő erődített fal a világon. A középkori erődítményt egy erőd teszi teljessé Stonban. A két település közti falmászás masszív egyórás program, többnyire dombnak felfelé. Nyáron garantáltan ledobunk magunkról pár liternyi izzadtságot, mire a végére érünk, de megéri a vesződést a pompás kilátás miatt, amit aztán a városban pihenhetünk ki egy jó kagylótál és frissítő borok/sörök társaságában. 5 fotó A kilátást színesíti a helyi sólepárló is, ami szintén látogatható, és az egyik legrégebbi ilyen létesítmény Európában. Cavtat Dubrovniktól alig félórányi autózásra található az egyik legfestőibb horvát kisváros, amit valaha láttam, Cavtat, aminél a festői jelzőt akár szó szerint is értelmezhetjük, lévén innen származik a horvátok legnépszerűbb/legismertebb festője, Vlaho Bukovac (nagyjából a horvát Szinnyei Merse Pál), akinek az egykori családi háza ma már múzeumként funkcionál, és az idegenvezetéssel együtt akkor is izgalmas látnivaló, ha egyébként a horvát festőművészet nem áll az érdeklődésünk középpontjában. A kikötő Cavtatban De Cavtatba elsősorban a vibe miatt érdemes jönni: a félszigetek által körülölelt védett öböl pompás látványt kínál. A tengerpartja kanyargós, sok az árnyék és az apró, strandos beugró, miközben a végtelenségig sétálhatunk rajta, a partmenti régi épületek és villák látványa pedig csak növeli a látogatásunk fényét. Kár, hogy alig néhány órát töltöttünk a városkában, lévén ez az a hely, ahol az ember legszívesebben egy héten át ejtőzne. Pro tipp éheseknek. A teljes horvátországi utam során Cavtat egyik haléttermében, a Ludo Moreben ettem a legfinomabbakat, miközben élveztem a tengerparti naplementét. A rákos rizottójuk maga a mennyország. A tulajdonos nem elégszik meg a horvátországi gasztronómiai átlaggal: minden tengeri ételükben van valami csavar, valami különlegesség, emiatt ez a hely tényleg ritkaság- és élményszámba megy a horvát tengerparton. Enni/inni Dubrovnikban Mivel Dubrovnik elsősorban az amerikai, a brit és a skandináv turisták kedvence, ez az árakra is hatással van, ezért ez a környék valamivel drágább az átlagos horvát tengerpartoknál, ami az éttermi étel- és italárakban is tükröződik. A legjobban a tengeri ételek szerelmesei járnak, ugyanis, ha eldobsz valahol egy kavicsot, jó eséllyel egy halétterem teraszán köt ki. Az alapanyag érthető módon friss, és bár a legtöbb hely megelégszik a horvát vendéglátás abszolút átlagával, azért érezni, hogy a helyi gasztronómia is fejlődésbe kezdett, aminek köszönhetően már olyan vagány éttermeket is találni, mint az Arsenal, aminek az óriási belső tere csuda hangulatos, a kikötőre nyíló, nyugis terasza meg maga a megbékélés Dubrovnik forgataga után. A rossz hír, hogy vega/vegán fronton a horvát konyha továbbra sem teljesít túl fényesen, nagyon-nagyon limitált a választék (jellemzően valamilyen tésztaétel vagy rizottó), és azok sem járnak túl jól, akik a kávéjukat laktózmentes vagy növényi tejjel szeretik elfogyasztani. Speciality kávézót találni a horvát tengerparton legalább akkora kihívás, mint jegesmedvére lelni Kenyában. Ha relatíve olcsón szeretnéd megúszni az étkezést, akkor a pékségeket, illetve a gyorséttermek pljeskavica/cevapcica választékát tudom ajánlani. The post Alig hallasz magyar szót Horvátország legfestőibb részén, pedig villámgyorsan odaérhetsz first appeared on nlc.