● news.bsdnet.hu

Első ránézésre továbbra is erős bérnövekedésről árulkodnak a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete áprilisban 772 200 forint volt, ami 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Áprilisban a nettó átlagkereset 541 200 forintra emelkedett – márciusban 546 000 forint volt –, éves összevetésben 11,2 százalékkal nőtt. A részletes adatok ugyanakkor egy kevésbé látványos folyamatra is rávilágítanak. Miközben a KSH a tavalyi év azonos időszakához viszonyítja a bérek alakulását, havi alapon már visszaesés látható: márciusban még 779 800 forint volt a bruttó átlagkereset. A nettó keresetek emelkedését jelentősen befolyásolták az elmúlt időszakban bevezetett adókedvezmények és adómentességek. A családi adókedvezmény többlépcsős emelése, a háromgyermekes anyák szja-mentessége, a két gyermeket nevelő 40 év alatti anyák kedvezménye, és a 30 év alatti anyák számára biztosított adókedvezmény bővítése mind hozzájárult ahhoz, hogy a munkavállalók egy része a korábbinál több pénzt vihessen haza. Vagyis a nettó bérek növekedése mögött nem kizárólag a munkaerőpiaci folyamatok állnak, hanem azok a korábbi kormányzati intézkedések is, amelyek adókedvezmények és adómentességek formájában növelték a háztartásoknál maradó jövedelmet. Ezek a lépések ugyan javítják az érintettek keresetét, költségük ugyanakkor a költségvetésben jelentkezik. Mindez különösen érzékeny kérdés egy olyan időszakban, amikor az államháztartás egyensúlyának helyreállítása az új Tisza-kormány egyik legnagyobb kihívásának ígérkezik, részben a választások előtti túlköltekezések miatt. A bérek alakulásáról pontosabb képet ad a rendszeres keresetek vizsgálata, amely kiszűri az egyszeri kifizetések, prémiumok és jutalmak torzító hatását. Ez alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatottak rendszeres bruttó átlagkeresete áprilisban 711 400 forint volt, ami 8,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A különböző szektorok között továbbra is jelentős eltérések figyelhetők meg: A bérek mindhárom területen emelkedtek, ugyanakkor a növekedés üteme nem volt egyforma. Különösen figyelemre méltó a költségvetési szektor teljesítménye, ahol a keresetek az országos átlagnál gyorsabban, 9,8 százalékkal nőttek egy év alatt. Ennek hátterében azonban nem feltétlenül a munkaerőpiaci folyamatok állnak, hanem a korábban meghirdetett és előre ütemezett béremelések hatása. A béremelkedések értékét végső soron nem a nominális számok, hanem a pénz vásárlóereje mutatja meg. Ebből a szempontból kedvező képet festenek a friss adatok: miközben a fogyasztói árak éves összevetésben 2,1 százalékkal emelkedtek, a reálkeresetek 8,9 százalékkal nőttek. Az átlagos munkavállaló keresetének növekedése jóval meghaladta az infláció ütemét, vagyis a bérek vásárlóereje tovább erősödött. A mutató ugyanakkor országos átlagot takar: a kedvező összkép mögött továbbra is jelentős különbségek húzódhatnak meg az egyes ágazatok, régiók és jövedelmi csoportok között. A KSH adatai mindenesetre azt mutatják, hogy áprilisban a keresetek növekedése lényegesen gyorsabb volt, mint az árak emelkedése. Az átlagkereset mellett érdemes a mediánbért is megvizsgálni, mert ez a mutató pontosabban tükrözi, mennyit keres a „középen lévő” magyar munkavállaló. Míg az átlagot a legmagasabb fizetések jelentősen felfelé húzhatják, a medián azt mutatja meg, hogy a dolgozók fele ennél többet, fele pedig kevesebbet visz haza. A bruttó mediánkereset áprilisban 616 ezer forint volt, ami 9,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. De jelentős a különbség az átlag- és a mediánkereset között, miközben a bruttó átlagbér 772 200 forintot tett ki, a medián ennél több mint 156 ezer forinttal alacsonyabb volt. Tehát a magasabb keresetek továbbra is számottevően felfelé húzzák az átlagot. Ezért a legtöbb dolgozó bére közelebb állhat a mediánhoz, mint a sokat idézett átlagkeresethez. Egyébként a nettó kereset mediánértéke 436 400 forintot tett ki, ez 11,1 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszaki értéket. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző hónapokhoz hasonlóan ezúttal is az állami szférában nőttek gyorsabban a keresetek: itt 10,7 százalékos éves emelkedést mértek, míg a versenyszférában 8,7 százalékos volt a növekedés. A két szektor között azonban fontos különbség figyelhető meg. Miközben a vállalkozásoknál a béremelkedés üteme gyorsult, addig az állami szférában már lassulás látszik. Ez arra utalhat, hogy a korábbi, jelentősebb állami bérrendezések hatása fokozatosan kifut, miközben a munkaerőért folytatott verseny a piaci szektorban továbbra is felfelé hajtja a fizetéseket. A szakértő szerint a bérek dinamikus növekedéséhez több tényező is hozzájárult: Vagyis a bérnövekedés mögött egyszerre állnak piaci és kormányzati hatások. „A bruttó átlagkereset 9,0 százalékos emelkedése különösen annak fényében jelentős, hogy eközben az infláció alacsony, áprilisban mindössze 2,1 százalék volt, ami a bruttó reálkereset esetében 6,8 százalékos növekedést jelent. Még erőteljesebb volt a növekedés a nettó átlagkereset esetében. A nettó átlagkereset 11,2 százalékkal lett magasabb – a bruttótól való eltérést a családi adókedvezmények emelése és a többgyermekes édesanyák fokozatos szja-mentessége okozta. Ez reálértéken 8,9 százalékos növekedést jelent” – összegezte Regős Gábor. A KSH friss statisztikája továbbra is pozitív képet fest a bérfolyamatokról – erre már Virovácz Péter, az ING vezető elemzője hívta fel a figyelme, aki kiemelte, hogy a friss áprilisi adat nem változtatott az összképen, így az ING a 2026. év egészében 9–10 százalék körüli éves átlagbér-növekedést vár: „A választások után látványosan megugró fogyasztói bizalmi index bizakodásra adhat okot a vállalatok számára a jövőbeni keresletfelfutás révén. Az iráni háború esetleges lezárása is magában hordozza a növekedés élénkülésének lehetőségét, ami így védőhálót nyújthat azzal szemben, hogy a megugró munkaerőköltségek végül a rossz gazdasági kilátások miatt elbocsátásokhoz vezessenek.” A következő időszak egyik kulcskérdése az lesz, hogy a most látható bérnövekedés mennyiben tudja tovább élénkíteni a lakossági fogyasztást, amely a gazdaság egyik legfontosabb hajtóereje. Regős Gábor szerint a reálkeresetek emelkedése ehhez továbbra is kedvező alapot teremthet, különösen akkor, ha az infláció nem gyorsul vissza az év végére korábban várt 5 százalék feletti szintekre. A szakértő úgy látja, hogy erre jelenleg kedvezőbbek az esélyek, mint korábban. Az erős forint és az energiaárak normalizálódása ugyanis mérsékelheti az inflációs nyomást, ami lehetővé tenné, hogy a béremelések nagyobb része valóban megjelenjen a háztartások vásárlóerejének növekedésében. A bérdinamika fenntartását ugyanakkor több, egymással ellentétes irányú hatás is befolyásolhatja. Az erős forint például a munkavállalók számára kedvező lehet, az exportra termelő vállalatok azonban kevésbé örülnek neki. Számukra ugyanis a külföldi bevételek forintra átszámított értéke csökken, miközben a bérköltségek továbbra is forintban merülnek fel. Ez növelheti a nyomást a vállalatokon, hogy visszafogják a bérkiáramlás ütemét. Ezzel szemben a munkaerőpiac ismét szűkösebbé válhat, ha valóban korlátozzák a harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatását. Ebben az esetben a cégeknek még élesebb versenyt kellene folytatniuk a hazai munkaerőért, ami újabb lökést adhatna a bérek emelkedésének. A keresetek alakulását ráadásul már nem kizárólag gazdasági, hanem egyre inkább politikai döntések is befolyásolhatják. Ha az új kormány megvalósítja a választási programjában szereplő, egyes ágazatoknak ígért béremeléseket, az közvetlenül is felfelé húzhatja az átlagkereseteket. (Borítókép: Orbán Viktor 2026. június 13-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index) Kövesse az Indexet Facebookon is!