● news.bsdnet.hu

Koga Csikage, az ellenzéki Alkotmányos Demokrata Párt képviselője a felsőház költségvetési bizottságának ülésén úgy fogalmazott, hogy az Önvédelmi Erőkhöz csatlakozó fiatalok anyagilag hátrányos helyzetűek, és a jómódú családok gyermekei nem választják ezt a pályát. Koizumi Sindzsiró védelmi miniszter a kijelentést teljesen valótlannak, valamint elfogultnak és elfogadhatatlannak minősítette. Koga végül visszavonta szavait, bocsánatot kért, pártja pedig megrovásban részesítette. A vita azért váltott ki különösen heves reakciókat, mert az Önvédelmi Erők különleges helyet foglalnak el Japán háború utáni politikai rendszerében. Évtizedeken át a közvélemény egy része bizalmatlanul, sőt a lap szerint egyenesen megvetéssel tekintett a fegyveres erőkre a császári hadsereg örökségéből fakadó csalódottság, a háborúellenes közhangulat és a baloldali politikai diskurzus miatt. A testületet korábban gúnyosan csak adótolvajoknak (zeikin dorobó) nevezték. A feszültség hátterében a fegyveres erők alkotmányosságáról szóló, máig lezáratlan vita áll. Az ellenzéki pártok, köztük az egykori Japán Szocialista Párt és a Japán Kommunista Párt hosszú ideig alkotmányellenesnek tekintették az Önvédelmi Erőket. A szocialisták csak 1994-ben, a Murajama Tomiicsi vezette koalíciós kormány megalakulásakor, a kormányzati szerepvállalás feltételeként változtatták meg álláspontjukat. A lakosság megítélése 1995-ben kezdett megváltozni, amikor a Hansin-Avadzsi földrengés és az Aum Sinrikjó szekta szaringáz-támadása után az Önvédelmi Erők kulcsszerepet játszottak a katasztrófaelhárításban és a mentésben. Ez a folyamat a 2011-es földrengés és szökőár, valamint a fukusimai atomerőmű-baleset utáni mentési munkálatok során drámaian felgyorsult. A kormányzati közvélemény-kutatások hűen tükrözik a tendenciát, hiszen míg 1984-ben a megkérdezetteknek mindössze 20,1 százaléka vélekedett kedvezően a fegyveres erőkről, addig 2012-re ez az arány 91,7 százalékra emelkedett, a legutóbbi felmérésben pedig már elérte a 93 százalékot. A politikai diskurzus azonban elmaradt ettől a változástól. A viták továbbra is Japán vélt újramilitarizációja és az Önvédelmi Erők alkotmányos státusza körül forognak, a képviselők pedig időnként a közvélemény szerint is elavult megfogalmazásokkal élnek. 2010-ben például Szengoku Josito, a Demokrata Párt kormányának főkabinettitkára egy jellemzően szélsőbaloldali kifejezéssel az erőszak eszközének nevezte a fegyveres erőket, amiért később bocsánatot kellett kérnie. A kérdés az alkotmánymódosítási vitákban is visszaköszön, hiszen a kormányzó Liberális Demokrata Párt egyik legfőbb javaslata az Önvédelmi Erők státuszának egyértelmű rögzítése az alaptörvényben. Címlapkép forrása: Ian Hitchcock/Getty Images