● news.bsdnet.hu

Az elmúlt évek szélsőséges időjárási eseményei egyértelműen megmutatták, hogy Magyarország vízgazdálkodásának alkalmazkodnia kell a megváltozott klimatikus viszonyokhoz. Az aszályos időszakok gyakoribbá és hosszabbá válnak, miközben a csapadék egyre szélsőségesebb eloszlásban érkezik. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara álláspontja szerint a jövő egyik legfontosabb feladata a víz helyben tartása és a vízvisszatartás lehetőségeinek bővítése. A táji vízvisszatartás, a vizes élőhelyek helyreállítása, a természetes vízpufferek kialakítása, valamint a talajok vízmegtartó képességének javítása egyszerre szolgálja a mezőgazdaság alkalmazkodását, a biodiverzitás megőrzését és a vidéki térségek hosszú távú fenntarthatóságát. A gazdálkodók kulcsszereplői a táji vízmegtartás megvalósításának. A termelők elkötelezettségét jól mutatja a 2024-ben végzett mélyárteres felmérés. A termelők nyitottak a vizes élőhelyek, gyepterületek és agrárerdészeti rendszerek kialakítására, emellett jelentős igény mutatkozik a vízvisszatartást segítő műszaki beavatkozásokra, például csatornák, vízkormányzó műtárgyak és egyéb vízgazdálkodási infrastruktúrák fejlesztésére. A „Vizet a tájba!” program keretében a földtulajdonosok önkéntesen ajánlhatnak fel vízvisszatartásra alkalmas területeket. Az intézkedések eredményeként már valósult meg elárasztás vagy vízvisszatartás. A sikeres alkalmazkodáshoz ugyanakkor elengedhetetlen a megfelelő szakmai, műszaki és pénzügyi támogatás biztosítása a NAK szerint. A vízmegőrzési célok megvalósítását a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terve is jelentős mértékben támogatja. A feltételességi előírások, az Agro-ökológiai Program, valamint az Agrár-környezetgazdálkodási Program számos olyan gazdálkodási gyakorlat alkalmazását ösztönzik, amelyek javítják a talaj szerkezetét és vízmegtartó képességét. Kiemelt jelentőségűek a 2025-től bevezetett, vizes élőhelyek és tőzeges területek védelmét szolgáló előírások, ahol közel 60 ezer hektáron már kötelező a vízmegtartás, valamint a vízfolyások mentén kialakítandó vízvédelmi sávok, amelyek egyszerre szolgálják a vízminőség védelmét, a természetes vízvisszatartást és az élőhelyek megőrzését. Az elsivatagosodás elleni küzdelem szempontjából különösen fontosak azok az új támogatási lehetőségek is, amelyek a természetközeli és vizes élőhelyek kialakítását, valamint fenntartását segítik. A programok akár 100 százalékos támogatási intenzitással, akár 958 EUR/ha támogatással is hozzájárulhatnak olyan beruházások megvalósításához, amelyek hosszú távon javítják a táj vízháztartását. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint az elsivatagosodás elleni küzdelem csak széles körű összefogással lehet sikeres. Az állam, a vízügyi ágazat, a természetvédelem és a gazdálkodók közös felelőssége, hogy a rendelkezésre álló vízkészletekkel fenntartható módon gazdálkodjunk, és a lehulló csapadék minél nagyobb részét a tájban tartsuk. A víz megőrzése nemcsak a mezőgazdaság jövőjének, hanem Magyarország hosszú távú víz- és élelmiszer-biztonságának is alapvető feltétele – hangsúlyozza a szervezet.