● news.bsdnet.hu

A Tisza Párt frakcióvezetője, Bujdosó Andrea Anna, és a párt képviselője, Kalázdi-Kerekes Kinga által benyújtott, az Országgyűlés működését és a képviselők díjazását érintő törvényjavaslat egyik leggyakrabban hangoztatott üzenete a parlamenti képviselők fizetésének 40 százalékos csökkentése. A javaslat részletes szövegének és a parlamenti bizottsági struktúra áttekintése után azonban könnyedén rájöhetünk, hogy egy újabb szemfényvesztésről van szó. A törvényjavaslat a képviselői tiszteletdíj számítási alapját módosítja. A jelenlegi rendszerben a képviselői alapilletmény a KSH által közzétett nemzetgazdasági átlagbér háromszorosa. Ez az a pont, amelyre a teljes Tisza-sajtó és a párt politikusai a „40 százalékos fizetéscsökkentés” mítoszát építik. A törvényjavaslat azonban nem csak az alapilletményről szól. A javaslat ugyanis fenntartja és újraszabályozza a parlamenti tisztségekhez és bizottsági tagságokhoz kapcsolódó szorzórendszert. A szabályozás szerint: Ez azt jelenti, hogy a végső jövedelem nem egyetlen fix csökkentési százaléktól függ, hanem attól, hogy az adott képviselő milyen parlamenti feladatokat lát el. A képviselői jövedelmek tényleges hatását alapvetően befolyásolja, hogy a parlamenti munka jelentős része bizottságokban zajlik. A jelenlegi bizottsági névsor alapján 199 országgyűlési képviselőből: Ez azt jelenti, hogy a képviselők több mint 80 százaléka legalább egy bizottsági tagsággal rendelkezik, és közel ötödük több bizottságban is aktív. Ez a tény kulcsfontosságú, mert a törvényjavaslat szerint a bizottsági tagság már önmagában magasabb szorzót és így magasabb fizetési szintet jelent, mint az „alap” képviselői státusz. A 40 százalékos csökkenés tehát az alapilletményre vonatkozó matematikai különbségből ered, azonban a tényleges jövedelemre vetítve a hatás differenciált. A rendszer logikája alapján: A törvényjavaslat indokolása ezt a képet részben maga is visszaigazolja, amikor kimondja: Ez a megfogalmazás lényeges, mert nem egységes 40 százalékos csökkenésről beszél, hanem egy széles sávot jelöl meg, amely a képviselői tisztségek függvényében változik. Vagyis maga a javaslat szövegezése is lebuktatja a Tisza Párt képviselőit, akik hatalmas fizetéscsökkentésről beszélnek. A bizottsági struktúra alapján az „alap státuszú” képviselők – tehát akik nem vesznek részt bizottsági munkákban – erős kisebbségben vannak. A számok szerint: Ez azt jelenti, hogy a kommunikációban kiemelt „40 százalékos csökkentés” valójában egy szűkebb csoportra értelmezhető leginkább, míg a parlamenti többség esetében a hatás ettől eltér. Fontos hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat ténylegesen csökkenti a képviselői alapdíjat, és a költségvetési kiadások mérséklését célozza. A vita nem erről, hanem arról szól, hogy a politikai kommunikációban kiemelt 40 százalékos mérték nem írja le pontosan a képviselők többségének tényleges jövedelmi változását. A rendelkezésre álló adatok és a javaslat indokolása alapján az látható, hogy az alapcsökkentés valóban közel 40 százalék, a tényleges hatás azonban a képviselők nagy részénél 10 százalék körül mozog, a bizottsági rendszer pedig jelentősen befolyásolja a végső jövedelmet.