● news.bsdnet.hu

Az Országgyűlés az elmúlt időszakban két fontos törvényt is megszavazott. A múlt hét hétfői ülésen elsöprő többséggel fogadták el a képviselői díjak jelentős visszavágását : ugyan az alapfizetést csökkentik, de a bizottsági pozíciók után járó többletjuttatásokat megemelik. Emellett az egyéb költségkereteket is visszavágják. Hétfőn pedig megszavazták az Alaptörvény tizenhatodik módosítását , amelybe belefoglalják, hogy egy személy maximum nyolc évig lehet Magyarország miniszterelnöke. Mindebbe ráadásul azokat a megbízatásokat is bele kell kalkulálni, amelyeket 1990. május 2-a vagy azután töltöttek be, azaz a törvény jelenlegi formájában Orbán Viktor már soha nem lehetne magyar miniszterelnök. Ugyanakkor a keddi Magyar Közlönyben egyelőre csak az első döntés szerepel, amelyet Sulyok Tamás köztársasági elnök már alá is írt. A törvény szerint júliustól a tiszteletdíj-kalkuláció alapja a bruttó átlagkereset 1,8-szorosa lesz. Ezenfelül a lakhatási támogatás 31, az irodabérletre fordítható keret 52, míg az alkalmazottakra fordítható összeg 30 százalékkal csökken, de a mobiltelefon-használat is átalakul. Az új rendszer Sulyok Tamás fizetését is megvágja, dacára annak, hogy az 1,1-szeres szorzó marad a mindenkori házelnök béréhez képest. Összességében pedig az a cél, hogy átláthatóbbá váljon a pártfinanszírozás. Az Alaptörvény-módosítás tehát egyelőre nem szerepel a Magyar Közlönyben, és addig nem is léphet hatályba, ameddig ki nem hirdetik. A nyolcéves korlátozást elsősorban a Fidesz támadja, ugyanis úgy vélik, ez a törvény szembemegy a demokratikus verseny szellemiségével. A most már ellenzéki média, valamint maga Orbán Viktor is „lex Orbánként” hivatkozik a módosításra. (Borítókép: Magyar Péter beszél az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. június 15-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index) Kövesse az Indexet Facebookon is!