● news.bsdnet.hu

Szalóki Katalin a globális gyógyszerpiaci kihívások ismertetésével kezdte tájékoztatóját. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a piac évtizedes egyensúlya végérvényesen felborult. Az amerikai kormányzat utóbbi időszakban meghozott döntései az AIPM igazgatója szerint azt az üzenetet küldik, hogy az USA a jövőben nem hajlandó egyedül finanszírozni a globális innovációt, és elvárja, hogy a kisebb piacok is arányosan vegyék ki részüket a kutatás-fejlesztési költségekből. Az amerikai politika eredményeként a gyártók ellenérdekeltek abban, hogy alacsony áron vezessék be Európában termékeiket, hiszen ez referenciaként szolgál Amerikában ahhoz, hogy letörhessék az árakat. Emiatt az alacsony árazású piacokon való megjelenés immár nem csupán üzletileg előnytelen, hanem kockázatot jelent a vállalatok globális túlélésére nézve. Eközben a vezető európai piacokon, köztük Németországban, drasztikus költségkontrollal védekeznek, többek között a kötelező árengedmények szigorításával és emelésével, ami láncreakciót indít el. Szalóki Katalin kihangsúlyozta: az új amerikai megközelítés bevezetése utáni 10 hónapban a vizsgált európai országokban 43%-os visszaesés tapasztalható az új termékbevezetések számában, miközben a piacról történő termékkivonások mértéke 40%-kal emelkedett. A hazai helyzettel kapcsolatban azt emelte ki, hogy az adatok a hazai innovációs környezet kiürülését vetítik előre. Bár pontos adat nincs róla, de becslések szerint az innovatív gyógyszerköltés GDP-arányos hányada Magyarországon jelentősen elmarad a kívánatos szinttől. Az Európai Gyógyszeripari Szövetség (EFPIA) szerint ez a ráta 0,11%, míg az amerikai innovatív gyógyszeripari és biotechnológiai vállalatokat tömörítő szervezet, a PhRMA szerint 0,25%. Az USA-ban ez a ráta a 2023-as adatok szerint 0,78%, míg az európai átlag (medián érték) 0,31%. Az AIPM igazgatója leszögezte: ez az alulfinanszírozottság közvetlen tőkekivonáshoz vezetett: a globális vállalatok megkezdték a helyi leányvállalatok leépítését, átszervezését, és Magyarország sorra veszíti el „ágazati nagyköveteit”. Problematikus pontnak nevezte meg, hogy 2026-ban még mindig olyan árszerződések vannak érvényben, amelyek tartalmát és árszintjét 20 évvel ezelőtt rögzítették. Ennek a legsúlyosabb következménynek nevezte meg, hogy hazánkban a betegek alapvetően és rendszerszinten lassabban, egyenlőtlenül vagy egyáltalán nem férnek hozzá azokhoz az életmentő terápiákhoz, amelyek globálisan már elérhetőek. Az AIPM a kialakult helyzet kezelésére egy javaslatcsomagot állított össze. Első lépésként olyan intézkedéseket várnak az új egészségügyi kormányzattól, amelyek nem pénzkérdést jelentnek. Így például azt, hogy jogszabályba legyen foglalva: rendszeresen vannak befogadva készítmények (vagyis elérhetővé válnak rendszerszerű társadalombiztosítási támogatással, azaz állami finanszírozással). Emlékeztetett arra, hogy idén április 17-én mintegy két és fél éves várakozás után fogadtak be 83 új hatóanyagot és indikációt. Jelenleg nem tudnak arra számítani a tagvállalataink, hogy Magyarországon fél éven belül lesz egy lista, és tb-támogatásba lehet kerülni egy adott hatóanyaggal. Így nem lehet üzletileg kiszámítható modellt építeni – mondta az igazgató. Kiemelte: az AIPM azt javasolja az új egészségügyi kormányzatnak, hogy a piaci ritmus helyreállítása érdekében szigorú, 180 napos befogadási határidőket kellene bevezetni, évente legalább egyszer kötelezően publikált befogadási listákkal. Emellett az AIPM szerint meg kell állítani a gyógyszerkassza "krónikus alultervezését". Szalóki Katalin szerint strukturális inflációs korrekciót kell alkalmazni a 20 éves ármegállapodásoknál, és érdemben növelni kell az innovatív gyógyszerekre fordított költségvetési keretet. Arra az újságírói kérdésre, hogy a mintegy 500 milliárd forintos gyógyszerkasszát mekkora összeggel kellene növelni, Szalóki Katalin nem mondott konkrét számot, de azt megjegyezte, hogy több tízmilliárdos összegről, akár 100 milliárdról van szó. Azzal kapcsolatban, hogy az AIPM javaslatairól az új egészségügyi kormányzattal már elkezdődtek-e az egyeztetések, elmondta: elindultak már a „puhatolózások”, de konkrét egyeztetések még nem történtek, mert még nincsenek kinevezve a helyettes államtitkárok, illetve a NEAK helyét ismét átvevő OEP élén sem foglalta el pozícióját Kaló Zoltán. Meglátása szerint az egészségügyi kormányzat vezetői pontosan látják, hogy sokkal nehezebbé válik a piaci környezet. Kiemelte: volt ígéret arra vonatkozóan, hogy az egészségügyi költést növelni fogja az új kormányzat. „Nekem azzal kapcsolatban vannak kétségeim, hogy ez a gyógyszerköltést jelenti-e majd, tehát hogy a gyógyszerekre több pénzt fognak-e fordítani” – jegyezte meg az AIPM igazgatója. Ugyanakkor úgy véli, lehet optimalizálni a gyógyszerköltést. „Ha van például egy gyógyszerbefogadás, akkor a megszüntetendő vagy átalakítandó Batthyány-Strattmann László Alapítvány rendelkezésére álló forrásokból ezt megfelelően lehetne egyensúlyozni, és így több beteg számára lehetne terápiát biztosítani" - jegyezte meg Szalóki Katalin. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images