● news.bsdnet.hu

A Fenyő János médiamágnás 1998-as meggyilkolása miatt indult, évtizedeken át húzódó büntetőügyben úgy tűnt, jogerős ítélettel pont kerül a történet végére. Gyárfás Tamás védője, dr. Laczó Adrienn azonban arról számolt be az Indexnek, hogy hivatalosan is benyújtották a perújítási indítványt, miután három olyan új bizonyítékcsoport is a rendelkezésükre áll, amely alapjaiban kérdőjelezi meg a közvetett bizonyítékokra épülő ítéletet. Az elsőfokú és a jogerős ítélet is egy közvetett bizonyítékokból álló, zárt láncolatra épült. Laczó Adrienn szerint azonban a most becsatolt nyilatkozatok ezt a láncot képesek átszakítani. A védelem asztalára három kulcsfontosságú nyilatkozat került: Én nem fogok nagy titkot elárulni, hogy szerintünk ez a személy Princz Gábor volt – jelentette ki az ügyvédnő, hozzátéve, hogy a letett bizonyítékok ezt az állítást támasztják alá. A védelem egy másik komoly, az eredeti eljárásban elkövetett hibára is felhívta a figyelmet. Az alapügyben kulcskérdés volt, hogy ki juttatta el Gyárfás Tamáshoz a zsaroláshoz használt hangfelvételek leiratát. Gyárfás és felesége is egy „K. Imrich” nevű személyt azonosított fényképről és személyesen is, azonban őt a bíróság meg sem hallgatta tanúként. Helyette a „4-es számú tanú” vallomását fogadták el, aki magára vállalta a kézbesítő szerepét. Laczó Adrienn kiemelte: a 4-es számú tanú vallomásának számos apró részlete, például az, hogy öt papírlapról vagy egyetlen fecniről volt-e szó, ellentmondott a tényeknek. Ráadásul – ahogy a védő fogalmazott – a tanú egy nagyon súlyos bűncselekményt úszott meg felfüggesztett börtönnel, miközben bűntársa 14 évet kapott, így nyilvánvaló érdeke fűződött a hatóságokkal való, akár valótlan tartalmú együttműködéshez. Ha nem stimmel az, aki odavitte, akkor nem stimmelnek azok a következtetések sem, amiket levont ebből az elsőfokú bíróság – érvelt a védő. A Postabank egykori vezérigazgatójának, Princz Gábornak a neve már az alapeljárásban is többször felmerült lehetséges felbujtóként. Laczó Adrienn kritikával illette az elsőfokon eljáró bírót, aki kifejtette: nem hajlandó a Princzre mutató bizonyítékokkal foglalkozni, mivel ő nem szerepel a vádiratban. Az ügyvédnő szerint egy 30 évvel ezelőtti, kizárólag közvetett bizonyítékokra épülő ügyben ez súlyos bírói hiba. Ugyan Princz Gábor már nem él, így eljárást sem lehetne ellene indítani, a védelem szerint elvárható lett volna a bíróságtól annak vizsgálata, hogy vajon nem mutat-e legalább annyi bizonyíték az ő felelősségére, mint amennyi Gyárfáséra. A magyar büntetőjog alapelve szerint pedig a kétséget kizáróan nem bizonyított tényeket nem lehet a terhelt terhére értékelni. A perújítási procedúra azonban nem lesz egy gyors folyamat, hónapokig is elhúzódhat, mire döntésre jutnak a hatóságok. Elsőként az ügyészség foglal állást , az iratokat a Fővárosi Törvényszék a Fellebbviteli Főügyészségnek küldi meg . Lehetőségük van úgynevezett perújítási nyomozást elrendelni, amelynek során kihallgathatják az új tanúkat, hogy megvizsgálják a nyilatkozataik hitelességét. Ezt követően alakítják ki az állásfoglalásukat. Az ügyészségi indítvány után a Fővárosi Ítélőtábla egy új tanácsa hoz döntést. Ők ebben a fázisban még nem mérlegelik a bizonyítékok igazságtartalmát a régiekkel szemben, kizárólag azt vizsgálják, hogy az állítások valóban újak-e , és alkalmasak lennének-e arra, hogy érdemben megváltoztassák vagy megsemmisítsék az eredeti ítéletet. A védelem indítványozta a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését a perújítás idejére Gyárfás Tamás esetében. Laczó Adrienn hangsúlyozta: tekintettel Gyárfás Tamás életkorára, „ nála azért minden nap duplán számít" , így bíznak a kérelem pozitív elbírálásában. Fenyő János 1998-as meggyilkolása után Gyárfás Tamás neve először egy 2014-es tárgyaláson merült fel, amikor is Tasnádi Péter megmosolyogtatta a tárgyalóteremben ülőket. A magyar éjszakai élet veterán szereplője a vallomásában elmondta, hogy Gyárfás Tamás őt bízta meg Fenyő likvidálásával, ám ő nem hajtotta végre a kérést. A pénzt ugyanakkor elkérte Gyárfástól, amit utólag sajnál, hiszen régi barátját verte ezzel át. Nem tudott olyanról, hogy lettek volna versenytársai a vállalkozásának, ahogy azt is állította, hogy Gyárfásnak biztosan nincs köze a gyilkossághoz, elvégre akkor nem fizette volna ki Tasnádit. A börtönből elővezetett férfi vallomását végül az ügyben akkor eljáró bíró nem vette figyelembe, mert Tasnádi nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani az állításait. Gyárfás Tamást akkor ki sem hallgatta az illetékes tanácselnök. 2018. április 17-én aztán bombaként robbant a hír, hogy kihallgatták a nyomozók Gyárfás Tamást a Fenyő-gyilkosság miatt. Ekkor már sejteni lehetett, hogy a Magyar Úszó Szövetség volt elnökét a Portik által titokban rögzített hangfelvételek miatt vették elő a hatóságok, majd elrendelték a letartóztatását. A rendőrségnek mindent tagadott, majd kiderült, hogy a hangfelvételekkel zsarolni próbálták ismeretlenek Gyárfást , amiért ő feljelentést tett a rendőrségen. Házi őrizetbe került, majd egy 200 milliós óvadék kifizetésével szabadulhatott a bűnügyi felügyelet alól. A tárgyalások későbbi szakaszában kiderült, hogy a zsarolók Portik élettársától kapták a felvételeket, amelyeket meghallgatva felismerték a hangok tulajdonosait, egy rövid kivonatot készítettek a több mint 500 órányi felvételből, majd a papírokon szereplő szöveggel próbálták zsarolni Gyárfást. Tasnádi vallomásával és a hangfelvételekre hagyatkozva az ügyészség 2019-ben vádat emelt Gyárfás Tamás ellen emberölésre való felbujtás miatt. Portik Tamásnál is az 1978-as törvény alapján kérték, hogy mondja ki bűnösnek felbujtóként, előre kitervelten, nyereségvágyból, több ember ellen elkövetett emberölés miatt. Az ügyben 2025 áprilisában született jogerős ítélet, eszerint hét év börtönbüntetésre ítélték Gyárfás Tamást, míg Portik Tamást életfogytiglanra. (Borítókép: Gyárfás Tamás 2025. április 10-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index) Kövesse az Indexet Facebookon is!