● news.bsdnet.hu

A tagállamok jelenleg a 2028 és 2034 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretről (MFF) tárgyalnak, a közös költségvetésről szóló vitát pedig már 2026 végére lezárnak. Az 1800 milliárd eurós büdzsé szerkezete és a hozzá kapcsolódó feltételrendszere körül egyre hevesebb viták indultak. Svédország vezetésével Ausztria, Észtország, Finnország, Németország és Hollandia nemrég közös javaslatot terjesztett elő, hogy a jogállamiság és az Alapjogi Charta tiszteletben tartását következetesebben kellene érvényesíteni az Európai Bizottság által javasolt keretrendszerben. A hat ország – amelyek Észtország kivételével mind nettó befizetők a jelenlegi, 2021–2027-es költségvetésben – üdvözli ugyan az Európai Bizottság terveit az uniós források védelmének megerősítésére, deszerintük a javasolt biztosítékok nem elégségesek. Úgy látják, ezek nem tudják megakadályozni, hogy az alapvető uniós értékek megsértésével vádolt kormányok hozzáférjenek a közös pénzekhez. Részben arra alapozhatják ezt, hogy a jelenlegi ciklusban eleinte Lengyelország és Magyarország sem fért hozzá a kohéziós támogatásaikhoz, de az agrárpénzekhez igen. Ezek az elvek nem opcionálisak, hanem minden uniós forrás esetében alapvetők – hangsúlyozta Jessica Rosencrantz svéd EU-ügyi miniszter. A csoport javaslata szerint az Európai Bizottságnak határozottabb ellenőrzést kellene gyakorolnia a jogállamisági aggályok miatt felfüggesztett források felett. A tagállamok csak akkor tudnák megakadályozni a szankciókat, ha minősített többséggel leszavaznák az Európai Bizottság ajánlását, így a megoldás jelentősen megnehezítené a büntetések blokkolását. A kritikus tagállamok a befagyasztott források kezelésére vonatkozó szabályok szigorítását is szorgalmazzák. A hat ország kifogásolja azt a felvetést, amely lehetővé tenné a zárolt összegek akár harminc százalékának átcsoportosítását, mivelez szerintük aláásná a rendszer hatékonyságát. Itt is érdekes magyar szál, hogy a most leváltott Orbán Viktor vezette magyar kormány a félidős felülvizsgálat a befagyasztott EU-pénzekből megpróbált többet átcsoportosítani az elérhető zsebekbe. Csakhogy a kiskaput rosszul alkalmazták,még több magyar uniós forrás került zár alá, ahogy arról részletesen írtunk. Most a hat szigort követelő tagállam azt is kéri, hogyaz Európai Bizottság a lehető legszélesebb körű információs bázisra támaszkodjon a jogsértések értékelésekor. Ilyen forrás lehet például A hat tagállam azt is szeretné, ha a biztosítékok nem csupán a nemzeti és regionális partnerségi megállapodásokra vonatkoznának,hanem a teljes többéves pénzügyi keretre kiterjednének. Ez az előírás magában foglalnáa 409 milliárd eurós Európai Versenyképességi Alapot, a 200 milliárd eurós Globális Európa eszközt, valamint a 104,5 milliárd euróra becsült uniós igazgatási költségeket is. Címlapkép forrása: EU