● news.bsdnet.hu

Steven Spielberg új filmje, A leleplezés napja hozzájárult ahhoz, hogy a közvélemény figyelme a földönkívüliek kérdésére irányuljon. Az ausztrál és amerikai közvélemény-kutatások szerint a lakosság egyharmada hisz abban, hogy idegenek látogatják a Földet, de a tudományos érvek három fő pontban cáfolják ennek valószínűségét. Eszes Andrea Newsroom újságíró Ezeket látta már? Az Egyesült Államok kormánya nemrégiben nyilvánosságra hozott több száz, az 1940-es évektől napjainkig terjedő, azonosítatlan rendkívüli jelenségekről szóló dokumentumot , ami ismét felerősítette a földönkívüli élet létezéséről szóló vitákat. Ebben három fő okot neveztek meg, hogy miért tűnik lehetetlen küldetésnek idegenek érkezése a Földre - írja a sciencealert. Az első érv az űr hatalmas méreteire hivatkozik. A Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri 4,3 fényévre, azaz körülbelül 40 billió kilométerre található. A jelenlegi technológia mellett, például a Parker Solar Probe sebességével, több mint 6 600 évbe telne elérni ezt a csillagot. Még ha az emberiség képes is lenne a fénysebességhez közeli utazásra, az időtágulás jelensége miatt az utazók számára az idő lassabban telne, így hazatérésük után saját bolygójukon évszázadokkal későbbi időszakot találnának. Ez az időbeli elszigeteltség komoly akadályt jelentene bármely civilizáció számára. A második érv a csillagközi utazás energiaigényére és technológiai kihívásaira mutat rá. Einstein relativitáselmélete szerint a fénysebesség elérésekor az űrhajó tömege végtelenné válna, ami végtelen energiafelhasználást igényelne. Emellett az űrben található részecskék, például hidrogénatomok, a fénysebességhez közeli sebességnél halálos sugárzást okoznának, ami az űrhajó megsemmisüléséhez vezethetne. Bár elméleti szinten léteznek megoldások, például Miguel Alcubierre térhajtóműve, ezek jelenleg megvalósíthatatlan energiaigényt támasztanak. Felmerül a kérdés, hogy egy fejlett civilizáció miért költene ilyen hatalmas erőforrásokat arra, hogy eljusson a Földre, amikor valószínűleg saját bolygójukon is elő tudnák állítani azt, amire szükségük van. A harmadik érv a Föld bioszférájának egyediségére hivatkozik. Az élet és a bolygó légköre együtt fejlődött, így a Föld oxigénben gazdag légköre az emberek számára életet adó, de más fajok számára mérgező lehet. Az idegenek számára az oxigén maró hatású lehet, és bár védőruhát viselhetnének, az ilyen beszámolókban nem szerepelnek ilyen részletek. Ez is arra utal, hogy a Föld nem feltétlenül ideális célpont egy idegen civilizáció számára. A tudományos közösség ugyanakkor nem zárja ki az idegen élet létezését. Az eddigi kutatások során több mint 4 700 csillagrendszerben 6 200 exobolygót fedeztek fel, bár egyik sem hasonlít a Földre. A galaxisunkban található több mint 100 milliárd csillag alapján a bolygók száma csillagászati nagyságrendű, és közülük néhány akár lakható is lehet. A Naprendszerünkön belül is vannak olyan égitestek, mint a Mars, az Europa, az Enceladus vagy a Titan, ahol mikrobiális élet létezhetett vagy létezhet. Ha kiderülne, hogy az élet a Naprendszerben kétszer is kialakult, az jelentősen növelné annak valószínűségét, hogy máshol is létezik élet. Az intelligens élet keresése 1960 óta zajlik, például a kaliforniai SETI Intézet és az oxfordi Breakthrough Listen projekt keretében. Bár eddig nem találtak bizonyítékot földönkívüli életre, a kutatások folytatódnak, hiszen ahogy egy 1959-es Nature-cikk is megjegyezte: ha nem keresünk, az esély nullára csökken. Az univerzum hatalmas idő- és térbeli kiterjedése miatt azonban az intelligens élet megtalálása továbbra is rendkívüli kihívást jelent. földönkívüli