● news.bsdnet.hu

Nehezen engedi el Orbán Viktor az uniós csúcsokat: a leváltott miniszterelnök két nappal az EU-tagállamok vezetőinek találkozója előtt tartott nemzetközi sajtótájékoztatót Brüsszelben, a Patrióták Európáért pártszövetség nevében. Mindössze egy saroknyira az Európai Tanács épületétől, a helyszín is szimbolikussá vált: az elmúlt tíz-tizenhat évben Orbán főszereplője akart lenni minden uniós tanácskozásnak, most viszont már csak a partvonalon juthatott neki mellékszerep, miközben Magyar Péter léphet be miniszterelnökként az Europa épületbe. A Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány brüsszeli épületében, a korábbi európai hatalomátvételi ígéretek és „Brüsszel elfoglalásáról” szóló kampányhangulat maradványai között ült le a magyar és a nemzetközi sajtó elé. A Make Europe Great Again feliratú sapkák és a Patrióta Nagygyűlés bekeretezett csoportképe között Orbánnak már nem magyar kormányfőként, hanem a Fidesz elnökeként és a Patrióták egyik nemzetközi szereplőjeként kellett újraértelmeznie saját helyét az európai politikában. A sajtótájékoztató elején Orbán arról beszélt, hogy a magyarországi választási vereség szerinte nem írja felül azt a történelmi folyamatot, amelyben a szuverenista és bevándorlásellenes pártok Európa-szerte erősödnek. Azt állította, hogy a Fidesz veresége ellenére a Patrióták előretörése folytatódik, mert az Európai Unió vezetése nem sikereket, hanem kudarcokat tud felmutatni . Ezek között említette az orosz–ukrán háborút, az európai biztonsági helyzetet és mindenekelőtt a versenyképességi problémákat. A gazdasági kérdésekben Orbán legfontosabb üzenete az volt, hogy az Európai Unió jelenlegi pályája szerinte nem ad elég növekedési teret a tagállamoknak. Azt mondta, hogy 2022 után olyan gazdaságpolitikai útvonalat kellett volna találni Magyarország számára, amely akkor is tartós növekedést biztosít, ha maga az Európai Unió nem képes növekedni. Elismerte, hogy ezt az útvonalat kereste, de nem találta meg, és ezt saját politikai kudarcai egyikeként írta le. Szerinte a magyar választási vereségben is szerepe volt annak, hogy a gazdaság az elmúlt években nem tudott meggyőző teljesítményt felmutatni. Tulajdonképpen ez az első alkalom, hogy nyilvánosa kudarcnak minősítette a Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter által fémjelzett időszakot . Orbán ugyanakkor a Portfolio államadósságról szóló kérdésére azt válaszolta, hogy szerinte a Fidesz-kormányzás mérlege ezen a téren továbbra is védhető. Úgy érvelt, hogy 2010-ben az államadósság a GDP 82 százaléka körül volt, a Covid-válság előtt 61 százalék körüli szintre csökkent, majd a járvány és a válságok után újra emelkedett, jelenleg pedig szerinte 73–74 százalék körül lehet. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy az adósságráta még mindig jóval alacsonyabb, mint amikor a Fidesz 2010-ben átvette a kormányzást. Viszont az Európai Bizottság várkozása szerint év végére ismét 78 százalék fölé emelkedhet az államadósság, köszön, és áprilisban már a GDP 79 százalékát tette ki . A magyar és az uniós versenyképességi problémákat Orbán elsősorban az energiaárakkal kötötte össze. Azt mondta, hogy a Patrióták egyik legfontosabb üzenete az uniós csúcs előtt az energiaárak mesterséges magasan tartásának elutasítása. Szerinte a Bizottság az ETS2 rendszer bevezetésével adózás alá vonná a lakások és a közlekedés kibocsátását, ami újabb terhet jelentene az európai háztartásoknak és vállalkozásoknak . A Patrióták ezt szerinte meg akarják akadályozni, mert az európai gazdaság versenyképessége már most is súlyos nyomás alatt van. Orbán azt is állította, hogy az energiaárakat akár 20 százalékkal is lehetne csökkenteni Európában, ha az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert másképp alakítanák. Ahogy arról írtunk, valóban készült egy javaslat az Európai Bizottságtól az ETS-rendszer reformjára, ez éppen a terheket csökkentené. Felidézte, hogy Mario Draghi korábban arra figyelmeztetett: ha az EU nem csökkenti radikálisan az energiaárakat, akkor a versenyképesség helyreállítása rendkívül nehéz lesz. Orbán szerint azóta nemhogy nem sikerült érdemben csökkenteni az árakat, hanem a helyzet tartós európai gazdasági hátránnyá vált. A magyar gazdasági mozgástér másik nagy kérdéseként az uniós forrásokat nevezte meg, Orbán továbbra is politikai zsarolásként írta le azt, ahogyan az Európai Bizottság a Magyarországnak járó pénzeket visszatartotta. Szerinte a leváltott kormányának taktikája az volt, hogy erre ellenállással válaszol: ha Brüsszel nem adja oda a magyaroknak járó forrásokat, akkor Magyarország nem szavazza meg a következő hétéves uniós költségvetést, amelyhez egyhangúság kell. A volt miniszterelnök azt állította, hogy ezzel a módszerrel legkésőbb az év végéig minden pénzt meg lehetett volna szerezni. Az új magyar kormány szerinte taktikát váltott, és az ellenállás helyett inkább teljesíteni próbálja az Európai Bizottság követeléseit. Orbán ezt „megadásként” írta le, de közben azt is hangsúlyozta, hogy a mostani kabinetnek is az a feladata, hogy egyetlen fillért se hagyjon Brüsszelben. Külön kiemelte azt a körülbelül 2 milliárd eurót, amelyről szerinte Brüsszel már azt állítja, hogy nem érhető el, mert lejárt a határidő. Viszont a volt miniszterelnök ebben túloz, ez a vita nem klasszikus bírságról vagy új befizetési kötelezettségről szól, hanem az n+2 szabály szerinti forrásvesztésről: az Európai Bizottság ilyenkor nem pluszban szedi be az összeget a tagállamtól, hanem egyszerűen kiveszi a felhasználható keretből azt a pénzt, amelyet az adott ország határidőre nem tudott lehívni. Orbán a következő uniós költségvetés kapcsán azt mondta, a magyar érdek az lenne, hogy a pénzeket ne lehessen politikai vagy jogállamisági feltételekhez kötni. Szerinte a kondicionalitás a tagállamok pénzügyi zsarolhatóságát teremti meg, ezért a korábbi magyar álláspont az volt, hogy ha a következő hétéves költségvetés ilyen szankcionáló elemeket tartalmaz, azt meg kell akadályozni. A sajtótájékoztatón azt sugallta, hogy az új magyar kormány ebben is visszakozhatott, vagy legalábbis más eszközökkel próbálja elérni ugyanazt a célt. Amikor arról kérdezték, megbánta-e, hogy kormánya nem teljesítette azokat a bizottsági vállalásokat, amelyekkel Magyarország több mint 10 milliárd euróhoz juthatott volna a helyreállítási alapból, Orbán nem adott önkritikus választ. Lényegében megismételte az uniós pénzekről korábban kifejtett érvelését: szerinte nem a feltételek teljesítése, hanem az erőpolitikai nyomásgyakorlás volt a helyes út. Ezzel világossá tette, hogy a választási vereség után sem tekinti hibának az uniós források ügyében követett konfrontatív stratégiát. A gazdasági kérdések között Ukrajna uniós csatlakozásáról is beszélve Orbán azt mondta, továbbra is ellenzi Ukrajna felvételét az Európai Unióba, mert szerinte az ország behozná a háborút az EU-ba, és gazdaságilag is súlyos terhet jelentene a közösségnek. A Magyar Péter miniszterelnök által megkötött, a kárpátaljaiak jogait biztosító magyar–ukrán kisebbségi megállapodásról azt mondta, az ukrán fél mindent megkapott, amit kért, és azt várja, hogy a kárpátaljai magyarok is megkapják, ami a megállapodás alapján jár nekik. A csatlakozási tárgyalások megkezdését azonban ettől külön kezelte, és gazdasági-biztonsági okokra hivatkozva továbbra is elutasította. A sajtótájékoztató egyik legbeszédesebb része mégis az volt, amikor Orbán saját gazdaságpolitikai kudarcáról beszélt. A korábbi miniszterelnök nem azt ismerte el, hogy az uniós források elvesztése, a magas infláció, az állami beruházások leállása vagy az EU-val folytatott konfliktusok együttesen gyengítették volna a magyar gazdaságot. Ehelyett tágabb európai problémaként írta le a helyzetet: szerinte minden tagállami vezető ugyanazzal a dilemmával szembesül, hogyan lehet növekedést csinálni egy olyan piaci, kereskedelmi és gazdasági közösségben, amely maga sem tud növekedni. Így Orbán brüsszeli visszatérése egy óvatos tapógatózásnak tűnt: azt továbbra sem fogadta el, hogy a Fidesz gazdaságpolitikájának alapvető iránya hibás lett volna, és az uniós források ügyében sem látott okot önkorrekcióra. Azt viszont már kimondta, hogy 2022 után nem sikerült olyan magyar gazdasági modellt felépítenie, amely az európai stagnálás közegében is tartós növekedést hozott volna. Ez pedig talán többet mondott a Fidesz vereségéről, mint a sajtótájékoztató politikai magyarázatai, amelyek elhomályosították és háttérbe szorították a Patriótákkal kapcsolatos jövőképét. Címlapkép forrása: Portfolio