● news.bsdnet.hu

A lap több, az ügyet ismerő forrásból úgy értesült, hogy az Európai Bizottság június 3-án javasolhatja az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás (EDP) megindítását Németországgal szemben. A lépésre a tagállamok gazdaság- és szociálpolitikai helyzetének rendszeres értékelésekor, május 21-én kerülhet sor. Az eljárás elején még csak figyelmeztetést kaphat Berlin, de később akár pénzbírság kiszabásához is vezethet. A problémákatFriedrich Merz koalíciós kormányának jelentős kiadásnövelése okozza, Berlin az infrastruktúra és a védelmi képességek fejlesztésére fordít komoly összegeketegy tízéves, 1000 milliárd eurós hitelprogramból. Ezzel egyrészt az orosz fenyegetésre reagálnak, másrészt a tartósan stagnáló német gazdaság élénkítését célozzák. A Stabilitási Tanács, az ország költségvetési felügyeleti szerve hétfőn határozottan figyelmeztetett a kialakult kockázatokra: a testület szerint Berlin veszélybe sodorta az uniós költségvetési szabályok betartását. Thiess Buettner, a tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nemzeti költségvetési keretek mellett az uniós előírások középtávon már nem teljesíthetők. Emellett az államadósság-ráta fenntartható alakulása sem biztosított. A Stabilitási Tanács előrejelzése alapjána német költségvetési hiány idén a GDP 4,25 százalékára ugrik. Ez az érték jócskán meghaladja az uniós szabályok által előírt 3 százalékos küszöböt. Az államadósság eközben a GDP 66,5 százalékára emelkedhet, ami szintén túllépi az EU által elvárt 60 százalékos plafont. Tavaly Németország éppen csak elkerülte a túlzottdeficit-eljárást, az Európai Bizottság már akkor megállapította, hogya 3 százalékos határ várható átlépését teljes egészében a védelmi kiadások növekedése magyarázta. Az EU 17 tagállama közül Németország volt az első, amely aktiválta a mentesítési záradékot. Ez az uniós szerződésekben rögzített rendelkezés lehetővé teszi a tagállamok számára a szabályoktól való eltérést. Ennek értelmében a GDP-jük legfeljebb 1,5 százalékát fordíthatják védelmi célokra anélkül, hogy megsértenék a költségvetési szabályokat. Idén azonban a 3 százalékos határ átlépése már nem indokolható kizárólag a fegyverkezési kiadásokkal az ügyet ismerő források szerint. A vártnál alacsonyabb adóbevételek és a tervezettnél magasabb állami kiadások egyaránt megalapozhatják az eljárás megindítását. A többletkiadásokat részben az iráni háború gazdasági hatásainak enyhítése teszi szükségessé, főként az energiaárak miatt kifizetett támogatások. A német kormány szóvivője nem kívánta kommentálni a találgatásokat. Az Európai Bizottság mindössze annyit közölt, hogy a június 3-i ajánlások a jelenleg rendelkezésre álló uniós adatokon és a tagállamok 2026-ra vonatkozó költségvetési hiányprognózisain fognak alapulni. Ez Magyarország számára is fontos dátum: az Európai Bizottság 2024-ben indított túlzottdeficit-eljárást a magyar hiány és államadósságszint együttes megugrása miatt. A procedúrában eddig nem alkalmaztak intézkedéseket, de azt folytatják. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images