● news.bsdnet.hu

A hajón történt megbetegedéseket a hantavírus Andes-vírus néven ismert törzse okozta. Ez a Dél-Amerikában elterjedt "újvilági" típus rendkívül veszélyes, a fertőzöttek körében a halálozási arány a 20-30 százalékot is elérheti. A kórokozó magas lázzal kísért súlyos légzőszervi panaszokat, tüdőödémát, illetve tüdőgyulladást okoz. Kiemelkedő sajátossága, hogy a tüdőben megtelepedve a kilélegzett levegővel, cseppfertőzés útján emberről emberre is képes terjedni. Ezt a magas fertőzőképességet bizonyítja annak a holland utasnak az esete is, aki a johannesburgi repülőtéren fertőzött meg egy utaskísérőt, miután mindössze néhány percig tartózkodtak egy légtérben. A vírus lappangási ideje kifejezetten hosszú, általában két-négy hét, de akár negyven nap is lehet.Emiatt az argentin kikötőben beszálló utasok még teljesen tünetmentesek voltak. A hajót Szent Ilona szigetén gyanútlanul elhagyó turisták sem sejtették a bajt. Az első halálesetet ugyanis eleinte nem kapcsolták össze a járvánnyal, a tünetek alapján akár szívinfarktusnak is vélhették. A fertőzés ellen jelenleg nincs célzott terápia. A kórházba kerülő betegeknél kizárólag tüneti kezelést, például lázcsillapítást, oxigénterápiát, súlyosabb esetben gépi lélegeztetést vagy dialízist tudnak alkalmazni. Világszerte engedélyezett, általánosan hozzáférhető vakcina sem létezik még. Bár ázsiai országokban már használnak helyi oltóanyagokat, és a nemzetközi gyógyszercégek is kísérleteznek a fejlesztéssel, ezek a készítmények globálisan még nem elérhetők. A virológus rámutatott, hogy a hantavírusok "óvilági" fajtái Eurázsiában, így Magyarországon is jelen vannak.Hazánkban évente néhány tucat, többnyire tünetmentes esetet regisztrálnak. A fertőzést nálunk elsősorban a rágcsálók ürülékével és vizeletével szennyezett por belélegzése okozza. Ez leginkább az erdészeket, a mezőgazdasági vagy raktári munkásokat, illetve a természetjárókat veszélyezteti. Bár ritkán hazánkban is előfordul halálos kimenetelű vagy súlyos vesekárosodással járó eset, a magyarországi variánsok nagyságrendekkel enyhébb lefolyásúak, mint a dél-amerikai törzsek. A hazai járványügyi helyzet kapcsán a szakember egy másik aktuális témára, a gyáli iskolában felbukkanttuberkulózisra (TBC)is kitért. Ott tizenhét gyermeknél mutatták ki a látens fertőzést, aktív megbetegedés azonban nem történt. Rusvai Miklós ezzel kapcsolatban eloszlatott egy gyakori tévhitet. Bár a TBC elleni gyermekkori BCG-oltás hosszú távú védettséget nyújt, ha valakinél immunhiányos állapot alakul ki, a betegség a beoltottaknál is megjelenhet. A nyaralási szezon közeledtével egy másik, egyre növekvő fenyegetéssel, a szúnyogok által terjesztettnyugat-nílusi lázzal is számolni kell. Ez a kórokozó Magyarországon már megtelepedett, és a klímaváltozás miatt az esetszámok további emelkedése várható. A fertőzés kezdetben influenzaszerű tünetekkel jelentkezik. Súlyosabb formájában azonban idegrendszeri panaszokat, például koordinációs zavarokat, kényszermozgásokat, sőt agyvelőgyulladást is okozhat, amely Európa-szerte évente több tucat emberéletet követel. A szakember azt javasolja, hogy aki Európán kívülre utazik, mindenképpen tájékozódjon a célországra jellemző fertőzésekről, és adassa be magának az ajánlott védőoltásokat. Zárásként azonban egyértelműen leszögezte, hogy a hajón azonosított dél-amerikai hantavírus miatt nem kell aggódnunk. A kórokozó ugyanis - hacsak a jövőben nem mutálódik - nem fog járványt okozni Európában. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images