● news.bsdnet.hu

Ritkán fordul elő, hogy egy egészségügyi kutatás nemcsak a problémákra hívja fel a figyelmet, hanem egyértelmű javulást is mutat. Egy, a teljes magyar lakosság adatait vizsgáló elemzés szerint jelentősen csökkent a dohányzással összefüggő daganatos megbetegedések és halálesetek száma a 40–59 éves korosztályban 2011 és 2023 között. A HUN-CANCER EPI kutatási program legfrissebb eredményeit az MSD Magyarország adatkutatási divíziója ismertette. László Juli Szerkesztő Ezeket látta már? A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő országos adatbázisára épülő vizsgálat szerint különösen látványos javulás figyelhető meg a középkorú férfiak körében. A 40–59 éves férfiaknál a dohányzással összefüggésbe hozható daganatok előfordulása több mint 60 százalékkal esett vissza a vizsgált időszakban, miközben a halálozási mutatók is hasonló mértékben javultak. Ez azt jelenti, hogy kevesebb mint másfél évtized alatt a betegségteher mintegy harmadára csökkent ebben a korcsoportban. A részletes adatok szerint a 40–49 éves férfiaknál az előfordulási ráta 100 ezer főre vetítve 96,5-ről 39-re mérséklődött. Az 50–59 éves korosztályban még ennél is nagyobb visszaesés látható: a mutató 505,6-ról 194,3-ra csökkent. Világszerte mintegy 3,5 milliárd ember él valamilyen szájüregi betegséggel, miközben ezek jelentős része megelőzhető lenne a dohányzás elhagyásával vagy kiváltásával – derül ki egy frissen publikált nemzetközi szakmai tanulmányból. A kutatás szerint a dohányzás továbbra is a szájüregi betegségek egyik legfontosabb, ugyanakkor megelőzhető kockázati tényezője. Ebben a legfőbb szerep a fogorvosokra és a dentálhigiénikusokra hárul, hiszen ők találkoznak az első veszélyes jelekkel a dohányosoknál A kedvező tendencia nemcsak a férfiakat érinti. A nők esetében is 50–60 százalék közötti csökkenést mutattak ki a dohányzással összefüggő daganatok előfordulásában. „Ez a változás népegészségügyi léptékben is kiemelkedő” – hangsúlyozta dr. Kiss Zoltán, az MSD adatkutatási vezetője, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense. „Azt látjuk, hogy egy meghatározó, a halálozásért jelentősen felelős daganatcsoport terhe egy évtized alatt harmadára csökkent a középkorúak körében, ami rendkívül fontos változás, és egyben illeszkedik a fejlett országokban megfigyelhető trendekbe.” A dohányzással összefüggő daganatok – köztük a tüdő-, gége-, szájüregi, garat-, nyelőcső- és húgyhólyagrák – korábban a daganatos megbetegedések közel 30 százalékát tették ki Magyarországon. A most bemutatott eredmények ezért népegészségügyi szempontból is jelentős előrelépésnek tekinthetők. A vizsgálat egy másik fontos jelenségre is rámutat: a nem a dohányzással összefüggő daganatok egy részénél emelkedés figyelhető meg a fiatalabb populációban. Példaként említhető, hogy 2011 és 2023 között növekedést láthatunk a vastag- és végbélrák, az emlődaganat, a prosztatarák és a melanóma esetében az 40-49 év közötti korosztályban, ami további kutatások szükségességét veti fel. Ezen vizsgálat eredményei lehetőséget adnak, hogy más népbetegségek terén is hasznosítsuk a hazai ellátórendszerből származó statisztikai adatok erejét, és ezek alapján újabb beavatkozási pontokat találjunk. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokokat. A bemutatott kutatás eredményei pedig rávilágítanak, hogy a kockázati tényezők további célzott csökkentése lehet szükséges a középkorú lakosság kardiovaszkuláris halálozásának visszaszorítása céljából. „Az onkológiában már a korábban meghozott lépések kézzelfogható eredményeit és egy átgondolt népegészségügyi modellt látunk” – mondta dr. habil. Bogos Krisztina PhD, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tüdőgyógyászat Tagozatának elnöke. „A kérdés az, hogy a tüdőrákban és más daganatos betegségek terén tapasztalt pozitív fejlemények mögötti szemléletet sikerül-e átültetni más betegségek megelőzésébe is .” A kutatók egyetértenek abban, hogy a célzott, jól megtervezett népegészségügyi beavatkozások képesek rövid és középtávon is mérhető egészségnyereséget elérni, de ehhez az kell, hogy következetesen, pontos módszertan alapján lehessen mérni ezek hatását. daganat