● news.bsdnet.hu

Állítsa be, hogy a Magyar Hang cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben! Szerdán egész napos konferenciát tartottak a Magyar Tudomány Akadémián, Számvetés és újratervezés – Magyar gazdaság 2026 címmel. Surányi György volt MNB-elnök különösen élesen bírálta a Matolcsy György vezette jegybankot, de az euróbevezetésről is beszélt, ami a rendezvény egyik kiemelt témája volt. – Sokáig, úgy a 2020-as évek elejéig, magányosan képviseltem azt az álláspontot, hogy nincs szükség az Európai Monetáris Unióhoz való csatlakozás erőltetett, gyorsított megvalósítására – mondta Surányi György az euró bevezetésének kérdésével kapcsolatos korábbi álláspontjáról a Portfolió összefoglalója szerint. Mint hozzátette, a korábbi szakmai érveit ma is igaznak tartja, szerinte az eurózóna működésének ellentmondásai nem tűntek el, „a monetáris unióban is lehet pocsék gazdaságpolitikát folytatni, és a monetáris unión kívül is lehet hatékony, felelős, egyensúlyőrző politikát végrehajtani”. Mégis megváltozott a véleménye, és két komoly érvet hozott fel amellett, hogy érdemes Magyarországnak a monetáris unióhoz előbb-utóbb csatlakozni. Az első érv politikai természetű: Surányi szerint az euróövezeti tagság lényegében kizárná, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból. – Orbán Viktornak ez a legfőbb érve amellett, hogy ne lépjünk be a monetáris unióba, nekem viszont ez a legfőbb érvem amellett, hogy lépjünk be a monetáris unióba – mondta. A volt jegybankelnök szerint meg kellene szabadulni attól a lehetőségtől, hogy egyáltalán gondolatkísérletként felmerülhessen Magyarország kivezetése az Európai Unióból. A második érv már közvetlenül a magyar monetáris politikához kapcsolódik: szerinte az elmúlt évtizedek nem bizonyították, hogy Magyarország jól élt volna az önálló monetáris politika lehetőségével. Épp ellenkezőleg: „nem élt, hanem gyakran visszaélt a lehetőségeivel”. Ami a Matolcsy-érát illeti, szerinte annak a laza fiskális politika, a laza jövedelempolitika és a nagyon laza monetáris politika együttese volt a lényege. Úgy vélte, a gazdaságpolitika éveken át akkor élénkített, amikor nem kellett volna, majd akkor kényszerült szigorításra, amikor az már későn és nagy költséggel történt. A „magasnyomású gazdaság” és a „kanyarban előzés” politikájáról azt mondta: már korábban is látszott, hogy ez veszélyes irány. – Óvatosnak kell lenni a kanyarban, nemcsak előzni lehet, hanem súlyosan kivágódni. Nálunk ez következett be, a legmagasabb inflációval, a legalacsonyabb növekedéssel párosítva – fogalmazott. Összegzése szerint a kanyarban előzés kísérlete végül falnak ütközött, amikor a jegybank 2022 őszén kénytelen volt egy lépésben 13-ról 18 százalékra emelni a kamatot.