● news.bsdnet.hu

A fejlesztés évtizedek óta dédelgetett tudományos cél volt, most azonban végre valósággá vált. A kutatók szerint az új eszköz a jelenlegi atomóráknál is nagyságrendekkel pontosabb lehet. Az atomórák ma az elektronok energiaszint-váltásait használják az idő mérésére, és elképesztő stabilitásuk miatt 100 millió év alatt is csak töredékmásodpercet tévednek. A nukleáris óra viszont már nem az elektronokra, hanem magára az atommagban zajló energiaváltozásokra épít. Mivel az atommag sokkal védettebb a külső hatásokkal szemben, a rendszer elméletben jóval stabilabb időalapot adhat. A kutatók szerint ez akár ezerszer–tízezerszer kisebb érzékenységet is jelenthet a zavaró környezeti hatásokra. A kulcsfontosságú elem a tórium-229 izotóp lett, amelynek atommagja képes olyan átmenetekre, amelyeket ultraibolya lézerrel is lehet gerjeszteni és mérni. A kutatók ezt az izotópot kalcium-fluorid kristályba ágyazták, majd folyamatos lézeres megvilágításnak tették ki, hogy megfigyelhessék a működést. A kísérlet során a nukleáris órát egy teljes napon át sikerült stabilan üzemeltetni. Bár ez még csak az első lépés, a cél egy olyan kompakt és tartós eszköz, amely a jövőben navigációs rendszerekben és telekommunikációs hálózatokban is használható lehet. A kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy a technológia nemcsak precízebb GPS-t hozhat, hanem új fizikai jelenségek vizsgálatát is lehetővé teheti. Ilyen lehet például a sötét anyag kutatása vagy ismeretlen részecskék és kölcsönhatások keresése. Érdekesség, hogy a bécsi csapattal szinte egy időben egy független kínai kutatócsoport is hasonló eredményekről számolt be. Ha a technológia skálázhatóvá válik, az időmérés következő nagy forradalma akár már elkezdődhetett. Ezek is érdekelhetnek: Mennyire ismered a periódusos rendszert? – kvíz Lássuk, mennyire ismered a kémiai elemek izgalmas univerzumát! A DNS titkai – kvíz a genetika világából Milyen hosszú lenne egy emberi DNS, ha teljesen kinyújtanánk? Mennyi adatot képes tárolni egy DNS-molekula? És igaz-e, hogy egy átlagos élet során keletkező összes DNS együtt akár egy fényévnyi távolságot is elérhet? Kvíz: mennyire ismered az emberi agyat? Igaz, hogy az agysejtek nem képesek regenerálódni, vagy hogy az emberi agy mérete az elmúlt tízezer év alatt csökkent? És azt tudod, hogy milyen maximális sebességgel terjedhet az információ az agy idegpályáin? Mennyire ismered a csodálatos emberi testet? – kvíz Merüljünk el együtt az emberi test rejtelmeiben! Egy-egy utazás sokszor nem a legnagyobb turista-látványosságtól vagy a tökéletes fotóktól marad emlékezetesek, hanem olyan emberek miatt lesz felejthetetlen, akikkel útközben találkozunk.