● news.bsdnet.hu

A Chris Pratt főszereplésével készült Mercy több ponton is a Különvélemény történetét idézi. A 2026-ban bemutatott Mercy már a bejelentése után összehasonlítások kereszttüzébe került, mivel számos néző és kritikus szerint feltűnően emlékeztet Steven Spielberg 2002-es sci-fi klasszikusára, a Különvéleményre. A párhuzamok nem csupán felületesek, a történet alaphelyzete és több kulcsfordulata is erősen idézi a Tom Cruise főszereplésével készült filmet. Timur Bekmambetov rendezése egy olyan jövőben játszódik, ahol egy forradalmi, ugyanakkor vitatott igazságügyi program azt ígéri, hogy szinte tévedhetetlenül teszi biztonságosabbá a társadalmat. A rendszer egyik támogatója azonban maga is célponttá válik, amikor gyilkossággal vádolják, amelyről állítja, hogy nem ő követte el. Ez a felütés szinte egy az egyben megfeleltethető a Különvélemény alapszituációjának. Spielberg filmjében John Anderton, a jövőbeli bűnmegelőző egység vezetője menekülni kényszerül, miután egy még meg sem történt gyilkosság elkövetésével vádolják. A Mercyben Chris Pratt karaktere, Chris Raven nyomozó már nem fut, hanem egy mesterséges intelligencia előtt kénytelen bizonyítani az ártatlanságát, miközben egy székhez szíjazva várja az ítéletet. A rendszer itt is mindentudónak és megkérdőjelezhetetlennek tűnik, egészen addig, amíg saját alkotóját nem sodorja veszélybe – tette hozzá a CBR . A hasonlóságok azonban nem merülnek ki az alapkonfliktusban. Mindkét főhős olyan rendőr, aki korábban hitt a rendszerben, később mégis annak áldozatává válik. Emellett mindketten személyes válsággal küzdenek. Anderton drogokhoz nyúl fia eltűnése és házassága megromlása miatt, Raven pedig alkoholizmussal próbálja feldolgozni egykori társa halálát, ami a saját kapcsolatát is megterheli. A Különvélemény Philip K. Dick 1956-os novelláján alapul, filmváltozata pedig már a bemutatásakor is merész technológiai vízióival tűnt ki. A PreCrime egység holografikus felületeken elemezte a jövőbeli bűntettek képeit, miközben a társadalmat átfogó megfigyelőrendszer, például a mindenütt jelenlévő retinaszkenner segítette a hatóságokat. Ezek az ötletek akkor futurisztikusnak és egyben nyugtalanítónak hatottak, mára viszont több elemük a valóság részévé vált. A Mercy látványvilágában szintén hangsúlyosak a holografikus kijelzők és a mesterséges intelligencia által vezérelt rendszerek. Bár az AI mint bíró és végrehajtó aktuális témának számít, a technológiai környezet összességében kevésbé hat újszerűnek, így nem tudja megismételni a Különvélemény egykori vizuális erejét. A történet lezárása tovább erősíti az átfedéseket. A Különvéleményben Anderton rájön, hogy egykori felettese, Lamar Burgess állította csapdába, miután fény derült a rendszer tökéletlenségére. A Mercyben Raven szintén felfedezi, hogy közeli bizalmasa, az anonim alkoholisták csoportjában segítője, Rob Nelson manipulálta az eseményeket, hogy megbosszulja testvére kivégzését. A háttérben itt is az igazságszolgáltatási program hibája húzódik meg. Az első elítélt, David Webb ártatlanságát bizonyíthatta volna egy nem regisztrált mobiltelefonon folytatott beszélgetés, ám a bizonyíték megsemmisült, mert Raven jelenlegi társa biztosra akarta venni az eljárás sikerét. A rendszer így saját gyengeségei miatt bukik le, akárcsak a Különvéleményben. A kritikusok szerint a Mercy önálló, gondolatébresztő disztópikus thriller is lehetett volna, ám a történet számos ponton szinte ütemről ütemre követi Spielberg filmjét. Emiatt sokan inkább másolatként, mint új generációs sci-fiként tekintenek rá.