● news.bsdnet.hu

Az Egyesült Államok és Irán elnöke előzetes békemegállapodást írt alá a háború lezárásáról, ami azonnal hatályba is lépett – írja a BBC.A megállapodás része a Hormuzi-szoros újranyitása, egy 300 milliárd dolláros terv Irán „újjáépítésére”, valamint az, hogy az Egyesült Államok megszüntet Iránnal szemben „minden típusú szankciót”. Irán atomprogramjának kérdése azonban – amit az Egyesült Államok a konfliktus fő okaként nevezett meg – továbbra is nyitott: erről egy meghosszabbítható, 60 napos időszak alatt kell tárgyalni.Donald Trump a franciaországi G7-csúcson azzal indokolta a megállapodást, hogy az elkerülhetővé tesz egy súlyos gazdasági válságot. Mint mondta, nem akart gazdasági katasztrófát, és szerinte a háború folytatása akár „világszintű depresszióhoz” is vezethetett volna.„Csak azt tudom, hogy valahányszor a béke lehetőségéről beszéltünk, a tőzsde kilőtt, mint egy rakéta- Valahányszor viszont valami negatívat mondtunk, például azt, hogy képzeljék, nem fogunk tudni megállapodni, nagyon nagyot esett”– mondta. Ugyanakkor kemény fenyegetést is megfogalmazott: ha nem lesz végleges megállapodás, az Egyesült Államok „pokollá bombázza” Iránt.Maszúd Peszeskján iráni elnök szerdán szintén aláírta a dokumentumot, amit Teherán is megerősített. Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke és a tárgyalások egyik kulcsszereplője az állami médiának azt mondta, továbbra sem bízik az Egyesült Államokban, és Irán „ujja a ravaszon van”.„Ha az ellenség nem érti a logika nyelvét, akkor ismét az erő nyelvén fogunk beszélni”– mondta a Fars állami hírügynökségnek.A konfliktus február 28-án kezdődött, amikor az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, és meggyilkolta Ali Hamenei ajatollahot, valamint több magas rangú katonai vezetőt. A háború azóta az energiaárak emelkedéséhez és újabb inflációs nyomáshoz vezetett, különösen azután, hogy Irán gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, amin a világ olaj- és LNG-kereskedelmének jelentős része halad át.A megállapodás szerint Irán megerősíti, hogy „nem szerez be és nem fejleszt nukleáris fegyvereket”, dúsított uránját pedig a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelete alatt a helyszínen visszahígítják. Ez kompromisszumos megoldás, mert Washington eredetileg azt követelte, hogy a nukleáris anyagot teljes egészében szállítsák ki Iránból. A végleges nukleáris alku azonban még nem született meg, csak a 60 napos tárgyalási keretet rögzítették.A Hormuzi-szoros ügyében a megállapodás 60 napra díjmentes áthaladást biztosít a hajóknak, de nyitva hagyja a későbbi díjszedés lehetőségét. Ghalibaf jelezte is, hogy a szoros „nem fog visszatérni a háború előtti állapotokhoz”, és Irán a határidő lejárta után díjat vethet ki az áthaladó hajókra. Ez azért érzékeny pont, mert a konfliktus előtt ilyen díjak nem léteztek.A megállapodás elvileg minden fronton, így Libanonban is azonnali és végleges tűzszünetet ír elő, Izrael azonban jelezte, hogy nem tervezi csapatai kivonását Libanonból, és támadásokat is indított a Hezbollah ellen. Trump emiatt a héten nyíltan figyelmeztette Benjamin Netanjahut, úgy fogalmazott:„Nem kell lerombolni egy épületet minden alkalommal, amikor bemegy oda valaki, aki a Hezbollahhoz tartozik.”Washingtonban a megállapodás mindkét pártban komoly ellenállást váltott ki. Republikánus oldalról „évtizedek óta a legsúlyosabb külpolitikai baklövésnek” nevezték, és bírálták a 300 milliárd dolláros iráni újjáépítési alapot, mondván: „Nem jó ötlet dollármilliárdokat adni teokratikus őrülteknek.” A demokraták közül is voltak, akik „nagyon rossz megállapodásnak” minősítették az alkut, mert az nem kezeli Irán regionális proxyhálózatát és rakétaprogramját. Ahogy azt a 444-en is írtuk korábban, Amerika semmit, Irán viszont sokat nyert a tervezett békemegállapodás szerint.