● news.bsdnet.hu

A korábban ellenzéki kritikusok gyakran rótták fel a Fidesz-KDNP kormánynak, hogy az iparfejlesztés kizárólag összeszerelő üzemeket hozott hazánkba. Értve ez alatt az Audi, a Mercedes vagy a BMW gyárait is. A szakértő kiemelte: a fentiek miatt sem állítaná ennyire szembe egymással a startup ökoszisztémát és a nagyvállalati támogatásokat. Az elhangzottak alapján a miniszterjelölt kulcsterületként a nagy gyárak gazdaságban betöltött szerepét jelölte meg, mintsem azok létjogosultságát kérdőjelezte meg. Hosszú ideje probléma, hogy Magyarországon alacsony a hazai hozzáadott érték aránya az exporton belül. Az OECD adatai alapján 2018 és 2022 között a kivitelen belüli hazai hozzáadott érték csupán átlagosan 53,2 százalékot tett ki, szemben a cseh 59,7 vagy a lengyel 69,2 százalékkal, miközben a szlovák adat 50,7 százalék volt. Vagyis az exportban jelentős szerepet betöltő gyárak révén létrejövő jövedelem csak kis részben hasznosul Magyarországon, míg működésük jelentős importigényt generál, ami az ország sérülékenységét és kitettségét is növeli a külső sokkoknak – magyarázta. Molnár Dániel jelezte, ezt a problémát a korábbi kormányok is igyekeztek kezelni, beszállító-fejlesztési programokkal vagy annak ösztönzése révén, hogy a nagy gyárak már ne csak a gyártást, hanem a kutatás-fejlesztést is hazánkba hozzák. A K+F tevékenység sokkal nagyobb hozzáadott értéket generál, mint például a termelés, ami a korábbi években elsősorban a foglalkoztatásra gyakorolt hatása miatt került ennyire előtérbe. A foglalkoztatás növelésében rejlő potenciál azonban mára már kifulladt, így szükséges a mennyiség helyett a minőségre helyezni a hangsúlyt. Az elhangzottak alapján úgy tűnik, a jövőben nem változik ez a cél: az elmúlt időszakban elindított, ám teljes mértékben még nem kiforrott stratégia folytatódhat. Így tehát a beruházásösztönzésben a központi elem a hozott technológia szintje lesz vagy az az aspektus, hogy a helyi, jellemzően kkv-szektor, hogyan tud bekapcsolódni a működésbe – foglalta össze Molnár Dániel. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, Szalai Piroska, a Fidesz országgyűlési képviselője világossá tette: Magyarország már nem az összeszerelő üzemek országa, hiszen a magyar munkaerő jóval drágább már, mintsem a külföldi összeszerelő üzemeknek megérje nálunk működni. Annyival nőtt a keresetek színvonala, hogy már régen elköltöztek ezek az üzemek, s helyettük nagy hozzáadott értékű technológiák érkeztek, sokan hozták ide a K+F területüket. Ezért a munkaerőpiacon a high-tech szektorban foglalkoztatottak aránya a negyedik legmagasabb Európában – posztolta a Facebookon Kapitány István szavaira reagálva. Összesen 0 komment A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el akommentszabályzatot. Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon! A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat. Beléptünk tehát egy új kapun, s nem tudjuk még, hogy mi vár ránk azon túl. A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat. Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket mindennap!