● news.bsdnet.hu

Megfázásnak indul, torokfájás lesz belőle, majd eszünkbe jut, hogy a fürdőszobaszekrény mélyén még lapul néhány szem antibiotikum egy korábbi betegségből. Sokan ilyenkor úgy gondolják, kár lenne kidobni, inkább jó lesz majd most. A valóság azonban egészen más: a megmaradt antibiotikumok későbbi felhasználása nemcsak hatástalan lehet, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelenthet. Az antibiotikumok alkalmazása mindig célzott orvosi döntést igényel. Nem minden fertőzésre ugyanaz a készítmény megfelelő, és az sem mindegy, milyen adagban, milyen hosszú ideig szedjük. A félbehagyott vagy megőrzött gyógyszerek önkényes használata hozzájárulhat az antibiotikum-rezisztencia terjedéséhez, amelyet az egyik legnagyobb globális egészségügyi fenyegetésként tartanak számon. Nem biztos, hogy ugyanarra a fertőzésre való Az egyik legnagyobb tévhit, hogy ha egyszer segített egy antibiotikum, akkor legközelebb is működni fog. Csakhogy a különböző fertőzéseket más-más baktériumok okozhatják, és egy adott antibiotikum csak bizonyos kórokozók ellen hatékony. A torokfájás például lehet vírusos eredetű, amikor egyáltalán nincs szükség antibiotikumra, de okozhatja baktérium is, amelyre már indokolt lehet a kezelés. Húgyúti fertőzés, felfázás, arcüreggyulladás vagy bőrprobléma esetén szintén teljesen eltérő gyógyszer lehet a megfelelő választás. Ha valaki találomra beveszi a korábbról megmaradt tablettákat, könnyen előfordulhat, hogy a készítmény semmit sem ér az adott betegség ellen. Ilyenkor nemcsak az idő vész el, hanem a valódi fertőzés is súlyosbodhat, miközben a beteg abban a hitben él, hogy már kezeli a problémát. A fél adag különösen veszélyes, ha antibiotikumról van szó Az is gyakori helyzet, hogy valaki mindössze néhány szem gyógyszert talált otthon, ezért úgy dönt, legalább addig szedi, amíg eljut az orvoshoz. Ez elsőre logikusnak tűnhet, valójában azonban kifejezetten rossz ötlet. Az antibiotikumokat meghatározott dózisban és meghatározott ideig kell alkalmazni. Ha valaki csak két-három napra elegendő mennyiséget vesz be, az nem biztos, hogy teljesen elpusztítja a baktériumokat. A túlélő kórokozók viszont alkalmazkodhatnak, és ellenállóbbá válhatnak a gyógyszerrel szemben. Ez a folyamat az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának egyik fontos mozgatórugója. A rezisztens baktériumok miatt később ugyanaz a gyógyszer már nem vagy csak jóval kisebb hatékonysággal működik, ami megnehezíti a kezelést. Nem minden köhögésre kell antibiotikum A megmaradt gyógyszerek felhasználását az is ösztönzi, hogy sokan még mindig úgy gondolják: az antibiotikum univerzális csodaszer. Pedig a megfázás, az influenza és a legtöbb vírusos légúti fertőzés esetében semmilyen haszna nincs. A vírusokra az antibiotikumok nem hatnak. Ha valaki mégis beveszi őket, csak feleslegesen terheli a szervezetét, miközben növeli a mellékhatások és a rezisztencia kialakulásának esélyét. Hányinger, hasmenés, allergiás reakció vagy a bélflóra felborulása is előfordulhat olyan esetben, amikor a gyógyszerre valójában nem is lett volna szükség. A tárolás sem mindegy Kevesen gondolnak arra, hogy a gyógyszerek minőségét a tárolási körülmények is befolyásolják. A fürdőszoba párás levegője, a nyári meleg vagy a nem megfelelő hőmérséklet ronthatja egyes készítmények stabilitását. Ha hónapokkal vagy évekkel később előkerül egy régi doboz antibiotikum, senki sem lehet biztos abban, hogy az valóban megőrizte eredeti hatását. A lejárati idő után alkalmazott gyógyszerek használata sem ajánlott, hiszen hatékonyságuk csökkenhet, és bizonyos esetekben a készítmény összetétele is megváltozhat. Miért marad egyáltalán antibiotikum? Ideális esetben egy antibiotikum-kúra pontosan annyi tablettából áll, amennyit az orvos előír. A valóságban azonban sokan idő előtt abbahagyják a kezelést, mert néhány nap után jobban érzik magukat. Ez komoly hiba. A tünetek javulása nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden baktérium eltűnt a szervezetből. A kezelés korai megszakítása miatt a fertőzés kiújulhat, ráadásul a túlélő baktériumok ellenállóbbá válhatnak. Előfordulhat az is, hogy a kiszerelés több tablettát tartalmaz, mint amennyire végül szükség van. Ebben az esetben sem érdemes a maradékot „biztos, ami biztos” alapon megőrizni saját felhasználásra. Antibiotikum (Forrás: Getty Images) Mit tegyünk a megmaradt gyógyszerekkel? A legjobb megoldás az, ha a fel nem használt vagy lejárt antibiotikumokat nem tartogatjuk otthon. Ezeket gyógyszertárakban vagy kijelölt gyűjtőhelyeken lehet biztonságosan leadni, ahol gondoskodnak a megfelelő megsemmisítésükről. Semmiképpen sem ajánlott a szemetesbe dobni vagy a lefolyóba önteni őket, mert a környezetbe kerülve szintén hozzájárulhatnak a rezisztens baktériumok terjedéséhez és szennyezhetik a vizeket. Az antibiotikum közös kincs Az antibiotikumok felfedezése forradalmasította az orvoslást, de a hatékonyságuk nem magától értetődő. Minél többször használják őket indokolatlanul vagy helytelenül, annál gyorsabban csökken az erejük. A fürdőszobaszekrényben őrzött néhány megmaradt tabletta ártalmatlannak tűnhet, de a rossz időben, rossz okból vagy rossz adagban alkalmazott antibiotikum nemcsak a saját gyógyulást veszélyezteti. Hosszabb távon azt is kockáztatjuk, hogy egy valóban súlyos fertőzés esetén már sokkal kevesebb hatékony fegyver marad az orvosok kezében. Éppen ezért a legjobb döntés mindig az, ha antibiotikumot kizárólag orvosi javaslatra, az előírt adagban és a teljes kezelési idő alatt szedünk, a megmaradt készítményeket pedig nem tesszük félre egy bizonytalan jövőbeli alkalomra.The post Ezért nem szabad megmaradt antibiotikumot későbbre eltenni first appeared on nlc.