● news.bsdnet.hu

– Három évet töltött távol Magyarországtól, de végül visszatért. Visszahúzta a szíve? – Különleges kapcsolatom van Magyarországgal. Először 2004-ben látogattam ide, mint a koreai miniszterelnök látogatásának irányítója, majd 2020-ban foglaltam el állomáshelyemet Budapesten nagykövetként. Sok barátra és jó kollégára leltem itt, akikkel keményen dolgoztunk és szép emlékeket ápolunk. Amikor 2022 végén váratlanul befejeződött a misszióm, szomorú szívvel állapítottam meg, milyen sok feladatot vagyok kénytelen itt hagyni azelőtt, hogy elvégezhettem volna őket. Így aztán amikor újra lehetőség nyílt a budapesti nagyköveti pozíció betöltésére, nagyon hálás és izgatott voltam. Mindent megteszek, hogy a két nemzet közötti kapcsolatokat előmozdítsam. – Milyen tervekkel vág neki megbízatásának? – Kiemelt célom, hogy a különböző együttműködési formák segítségével tovább mélyítsem a fennálló viszonyt az országaink között, hogy fejlődhessen a stratégiai partnerségünk. Amikor lehetőségem nyílik találkozni Magyar Péter miniszterelnökkel vagy Orbán Anita külügyminiszterrel, esetleg más vezető beosztású kormányhivatalnokkal, ezeket a lehetőségeket akarom majd megtárgyalni velük. Úgyszintén szeretném erősíteni a kapcsolatokat Korea és a Visegrádi Négyek csoportja között. Üdvözöljük Magyar Péter erőfeszítéseit a V4 újjáélesztéséért és az együttműködés kiterjesztését a térség más államai felé, különös tekinttel arra, hogy a V4 soros elnökségét éppen Magyarország tölti be a hónap végéig. Nagyon bízom abban, hogy a június 23-án esedékes V4-csúcstalálkozó sikerrel zárul. Korea mind a négy visegrádi országgal szoros gazdasági kapcsolatban áll. Reménykedem, hogy a 2021-es budapesti Korea–V4-találkozót követően – amelyen Mun Dzsae In akkori elnök személyesen vett részt – ez az együttműködés tovább erősödik. Azt tervezem, hogy a koreai kultúrát igyekszem bemutatni a magyaroknak. Mielőtt Budapestre érkeztem, a nemzetközi kapcsolatokért felelős nagykövet voltam Ulszanban, ahol a kultúra és a művészetek bemutatása volt a feladatom nemzetközi színtéren. Az ott szerzett tapasztalataimat is felhasználva igyekszem minél többet bemutatni hazám kultúrájából. Az épp a napokban lezajlott Korea-nap és KoreaON események például hatalmas lehetőségeket rejtettek ezen a téren, megmutatni a kultúra olyan részeit, mint például a gasztronómiát vagy a szépségápolást. Reményeim szerint a szóban forgó fesztiválok olyan fórumokká válnak, ahol magyar és koreai cégek, közintézmények, koreai származású, itt élő emberek és a magyarok közösen tudnak részt venni és jobban megérteni Koreát. A K-Kezdeményezés, a nagykövetség, a KOTRA, a Koreai Kulturális Központ, a koreai cégek, valamint a helyi közösség egy csapatként dolgozik, hogy sikerre vigye ezt az ügyet. – A kezdeti, 1989-es diplomáciai kapcsolatfelvételtől nagyon messzire került a kapcsolat Magyarország és a Koreai Köztársaság között. Mit jelent esetünkben a stratégiai partnerség, és merre vezethet az út? – Magyarország és Korea stratégiai partnerek. Ez elsősorban a gazdasági területen látványos. Az elmúlt évtizedben a koreai cégek komoly befektetéseket hajtottak végre Magyarországon, főként az autógyártás, az akkumulátoripar, az elektronikai ipar és a korszerű gyártási rendszerek területén. Ma több mint 320 koreai társaság mintegy húszezer munkavállalót alkalmazva működik az országban számos különböző szektorban, ilyen például a K-akkumulátorok, háztartási elektronika vagy az autógumi-gyártás. Ezek a cégek erősítik Magyarország ipari erejét és segítenek az országnak kiterjeszteni a szerepét a nemzetközi kereskedelmi láncokban. A kapcsolataink azonban nem csak gazdasági jellegűek. Említhetem a turizmust, a kultúrát, az oktatást és az emberek közötti viszonyokat. Egyedül Budapesten húsznál több koreai étterem működik, miközben a Korean Air és az Asiana Airlines naponta működtet közvetlen járatokat Szöul és Budapest között. Évente nagyjából 200 ezer koreai látogat Magyarországra, s egyre nő a koreai élelmiszerek és kozmetikumok importja. A budapesti Koreai Kulturális Központ – amely Euró­pában a legnagyobb ilyen intézmény – nagyon aktívan hirdeti hazám kultúráját. – Az előző kormány által meghirdetett keleti nyitás sikeres volt az önök szempontjából? – A Koreával való együttműködés tekintetében egyértelműen igen a válaszom. Különösen emlékezetes, hogy a korábban említett, 2021-es elnöki látogatás során emeltük a viszonyt stratégiai partnerségre, akkor épp én voltam a nagykövet Budapesten. – Milyen gazdasági lépésekkel lenne elégedett a jövőben? – Korea számára Magyarország nemcsak egy befektetési célország, de hosszú távú partner is Európában. Szeretném, ha a gazdasági kapcsolataink erősödnének. Nyilván a gazdasági viszony fontos marad a kapcsolatban, de előrelépési lehetőségek vannak a kutatás-fejlesztésben, a mesterséges intelligencia területén, a digitális technológiában, a biotechnológiában, a zöldenergiában vagy a közlekedés jövőjében. Remélem, hogy a koreai és a magyar egyetemek, kutatóintézetek, fejlesztő cégek többet tudnak majd együtt dolgozni. Az innovatív környezetek kialakítása magasabb értékű munkahelyeket teremt és előmozdítja a fenntartható fejlődést mindkét ország számára. Folytatni kell a magyar partnerek integrációját a nemzetközi hálózatokba, ugyanis a koreai cégek sikerei nem csak nekik jelent lehetőséget, de a helyi partnereknek is. – Bár a távolság Korea és Magyarország között valóban tekintélyes, a kapcsolataink mégis nagyon szorosak. Mi lehet ennek az oka ön szerint? – Számos hasonlóság van Korea és Magyarország között. Mindkét nemzet megőrizte identitását a történelem viharai közepette, a családi értékekre és az oktatásra koncentrált, de említhető, hogy a gasztronómiában is sok hasonló alapanyagot használunk és konyhai tradícióink is hasonlítanak. Bár manapság a koreai kultúra világszerte népszerű, meg kell említenünk, hogy az egyik első ország, amelyben a koreai hullám jelentős nyomot hagyott, az Magyarország volt. Mondhatjuk, hogy a korai lelkesedés Magyarországon Korea iránt a kölcsönös megértésre és egymás tiszteletére vezethető vissza. A közelség másik oka lehet, hogy mindkét nép bizonyította, képes kemény munkával, az oktatás útján, a nemzetközi piacok felé való nyitottsággal átalakítani a gazdasági szerkezetét. Bár más a történelmünk és a kultúránk, Korea és Magyarország is bizonyította, nincs szükség hatalmas nyersanyagkincsre a gazdasági sikerhez. Az emberi tehetség, a technológiai innováció, a nemzetközi kapcsolatrendszer ugyanúgy lehet a növekedés motorja. Ez a közös gazdaságfilozófia képezi az együttműködés alapját. A koreai cégek megbízható, hosszú távú partnereket látnak a magyarokban, a magyarok pedig szívesen látták a koreai befektetéseket, amelyek segítik az ipari versenyképességüket és céljukat, hogy Euró­pa gyártási és fejlesztési csomópontja legyen. – Mit vár az önök térségében politikai téren? – Li Dzsae Mjung elnök úr beiktatásának első évfordulóján kijelentette, a béke, a stabilitás, az egymás mellett élés és az együttes fejlődés útját járja a Koreai-félszigeten. A mottó: A béke a fejlődés, a béke az emberek jóléte. Bár Észak-Korea teljesen elzárkózott mindenféle egyeztetéstől és betonfalakat épít a katonai demarkációs vonalon, miként az elnök közölte, türelmesen és szünet nélkül haladunk előre, egyszerre egy lépést megtéve, hogy javuljanak a viszonyok Északkal. Ebből a célból fenntartjuk és meg is erősítjük a fennálló kapcsolatainkat az Egyesült Államokkal, valamint a szomszédos országokkal. – Korea úgy tudott kulturális nagyhatalommá válni világszerte, hogy nem adta fel saját identitását, nyelvét, mégis mindenki képes volt befogadni a zenét vagy a filmeket. Mi lehet a koreai kultúra népszerűségének a titka? – Talán a koreai szabadságharcos, Kim Gu mondta: A legkoreaibb az, aki a legglobálisabb. A mondás alapja az, hogy a globálisan elfogadott dolgok mindig erősen kötődnek egy kulturális identitáshoz. A koreai kulturális sikerek is rávilágítanak erre. A koreai kulturális szcéna változtatás nélkül koreai és így tudta befogadni mégis mindenki. Ez nem csupán a koreai kultúra gazdagságát mutatja, de az ebben részt vevő szereplők munkáját és elkötelezettségét is, hogy úgy tudjunk univerzális témákat tálalni, hogy azok az egész világon befogadhatóak legyenek. A Squid Game című, világszerte roppant sikeres filmsorozat alapja egy koreai gyermekjáték, de a kapzsiság, a versengés vagy az egyenlőtlenség témáit boncolgatja. A koreai hagyományokon alapuló univerzális üzenet pedig megragadta az egész világ képzeletét. Az egyre szorosabban összekapcsolt világban a kulturális hatás nem lehetséges úgy, hogy valaki elveszíti a saját identitását, épp ellenkezőleg, azt önbizalommal, kreativitással és hitelesen kell bemutatni mindenkinek. – Mire lesz képes Korea a futball-vb-n? – Válogatottunk az egyetlen ázsiai csapat, amely tizenegy egymást követő világbajnokságra jutott ki. A 2002-es, Korea és Japán által rendezett vb-n elődöntőig jutottunk történelmünk során elsőként. Nagyon szurkolok a csapatunknak a sikerért és a sérülések elkerüléséért. Első meccsünkön le tudtuk győzni Csehországot, vagyis mondhatom, bízom egy újabb elődöntős csodában. Borítókép: Park Chul-min a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövete (Fotó: Ladóczki Balázs)