● news.bsdnet.hu

Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) fontos és időszerű kérdést tett az asztalra: Magyarország iparvállalataira valóban európai összehasonlításban is kiemelkedően magas energiaköltségek nehezednek, és ez rontja versenyképességünket. (A cikk az Ipari Energiafogyasztók Fóruma a Portfolio.hu-n 2026. április 25-én közzétettjavaslatcsomagjárareagál, a nyilvánosan elérhető MAVIR, MEKH, Eurostat, Portfolio, MVM és Magyar Közlöny adatok alapján.) Az Eurostat adatai szerint a 150 GWh feletti fogyasztási sávban hazai vállalatok azEU-ban az egyik legmagasabb tarifát fizetik– ez tény, és nem vitatható. A javaslatcsomag egyes elemei helyes irányba mutatnak, más elemei azonban súlyos tévedéseket tartalmaznak, amelyek – ha megvalósulnak – a megújuló energia ipar alapjait rendítenék meg, és a befektetői bizalmat évtizedekre visszavetnék - állítja szakmai válaszában az MNNSz. Egyetértünk abban, hogy az ipari energiaköltségek csökkentése nemzetgazdasági érdek. Azonban határozottan el kell választani egymástól a valóban indokolt reformokat azon javaslatoktól, amelyek a fájdalom helyett a tünetet kezelik; vagy éppen mások érdekében terelnék félre a közvéleményt - fogalmaznak. Az IEF dokumentuma szerint „a KÁT mérlegkör megszüntetése, átalakítása révén akár 4–5,5 Ft/kWh-val is mérsékelhető az iparvállalatok villamosenergia-költsége." Ez az állítás 2026-ban egyszerűen nem felel meg a valóságnak - mondja az MNNSz. A MAVIR adatai alapján a KÁT+Prémium pénzeszköz 2026-os várható éves átlaga ~2,52 Ft/kWh, miután januárban a pénzeszköz negatívba fordult – azaz az ipari fogyasztóknak visszajárt volna a különbözet. Igaz, a nyári csúcshónapokban (május–augusztus) a terhelés elérheti a 7–10 Ft/kWh-t, de ez az időszaki csúcs, nem az éves átlag. A 2024-es átlag sem volt több 5,43–5,61 Ft/kWh-nál, és ez tartalmazza a Prémium pénzeszközt is. A KÁT teljes megszüntetése tehát nem hozna 4–5,5 Ft/kWh megtakarítást – és azt sem szabad elfelejteni, hogy ezzel egyidejűleg a KÁT-rendszer 2022–2023-as negatív szaldója (közel 168 milliárd forint) is az ipari fogyasztók pénzéből képződött – amelyet az állam elvont. Ha a KÁT-rendszer tisztességesen működött volna, az ipar ezt az összeget visszakapta volna. A probléma tehát nem a KÁT maga, hanem az állami beavatkozás a mérlegkör elszámolásába - mutat rá a napelemes szervezet. Az IEF javaslatában alig esik szó arról, hogy a rendszerhasználati díjak (RHD) 2022. július 1-jén miként robbantak fel. Az átviteli díj egyetlen határozattal 252%-kal, azaz 3,5-szeresére nőtt (2,79-ről 9,80 Ft/kWh-ra), az elosztói forgalmi díj több kategóriában megkétszereződött. Ezt a döntést a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hozta, és minden ipari fogyasztót érintett – kategóriától függetlenül. A közvélemény előtt sem ismeretlen az időzítés: az OPUS GLOBAL Nyrt. 2020 decemberében írta alá a TITÁSZ megvásárlásáról szóló adásvételi szerződést, a tranzakció zárása 2021. augusztus 31-én történt meg, és a társaság 2021. szeptember 1-jétől OPUS TITÁSZ Zrt. néven folytatta működését. Ezzel részben átfedésben kerültek bevezetésre az új díjszabási elemek, amelyekben csökkent az energiadíj, de nőtt a rendszerhasználati díj – vagyis az elosztónak fizetett bevételkomponens. Ezt a háztartási fogyasztók nem érezték meg, mert a rezsicsökkentett végösszeg rögzített maradt - az áron belüli arányok azonban az elosztó javára és a kereskedő terhére tolódtak el. Az ipar viszont teljes összegében megfizette a különbözetet.Az ezt követő, 2022. július 1-jei drasztikus RHD-emelés már a megváltozott tulajdonosi szerkezet idején történt. Az összefüggés nem bizonyított jogszabályellenes magatartás, de a korreláció kísértetiesen pontos, és az IEF javaslatcsomaga erről szinte nem tesz említést - jegyzi meg az MNNSz. A KÁT-rendszer 2003-tól és különösen 2008-tól a befektetők saját pénzéből és saját kockázatára épített meg egy egész iparágat. Az eredmény: Magyarország 8,4 GW beépített naperőmű-kapacitással a névleges részarányát tekintve – részarányban mérve – világelső, az EU-ban azonban az egy főre jutó napelemes kapacitás tekintetében csupán a 8. helyen áll. Ez mutatja, hol van még tér a növekedésre. Az iparágban ma 47 000 munkavállaló dolgozik. A KÁT-rendszer megszüntetése nem csupán jogi kockázatot jelent, hanem ezen munkahelyek és a teljes megújuló energetikai ökoszisztéma alapjait rendítené meg. Egy szabályos közbeszerzési eljáráshoz hasonlítható: az állam 15–25 éves szerződést kötött magáncégekkel, amelyek saját forrásból és hitellel beruháztak. Ezt a szerződést az elmúlt másfél évtizedben már többször módosították a termelők terhére, 2025. január 1-jétől pedig öt évre felfüggesztették a KÁT-tarifák inflációkövetését is. Ez önmagában súlyos befektetői jogsérelmet jelent. A szerződés egyoldalú felrúgása – amit a „KÁT mérlegkör megszüntetése" valójában jelent – a befektetői bizalom tartós, generációkon átívelő sérülésével járna. Egy ország, amely ilyen előzményekkel rendelkezik, nem számíthat komoly megújuló energetikai befektetőkre - hangsúlyozza a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség. A szövetség konkrét reformjavaslatokat is megfogalmaz válaszában: A napelemes iparági szervezet egyetért az EKR-díjak arányos reformjában: az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer jelenlegi, kereskedők által túlszámlázott formája valóban indokolatlanul terheli az ipart. Egyetért továbbá a KTA-díj (kapcsolt termelésszerkezet-átalakítás) és az ágazati munkavállalói támogatás 2027-ig történő kivezetésében. Emellett támogatja a rendszerhasználati díjak átlátható, tényköltség-alapú felülvizsgálatát is – különös tekintettel a 2022-es drasztikus emelés indokoltságára. Az EU-s szén-dioxid-kibocsátási kvótán alapuló indirekt kompenzáció bevezetése (a német és román modell alapján) szintén kézenfekvő és jogszerű megoldás, amely akár 6–8 Ft/kWh-s megtakarítást is hozhat az energiaintenzív ágazatoknak. Magyarország energiaárainak csökkentése valódi és sürgős feladat. A válasz azonban nem az, hogy egyoldalúan felmondunk egy 25 éves befektetői szerződést, és ezzel megfosztjuk magunkat a megújuló energetikai ipar jövőjétől. A válasz az, hogy nevén nevezzük a valódi problémákat: az átláthatatlan érdekkapcsolatokhoz köthető rendszerhasználati díj-emeléseket, az állami finanszírozású, piacot kiszorító gázturbina-beruházásokat, és azt a 168 milliárd forintot, amelyet az ipar kifizetett, de soha nem kapott vissza. A versenyképességet nem a megújuló energetika lebontásával, hanem a szabályozói kiszámíthatóság, a valódi piaci verseny és az átlátható állami szerepvállalás helyreállításával lehet megteremteni - fogalmaz a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség. Címlapkép forrása: Matt Cardy/Getty Images