● news.bsdnet.hu

Kevés olyan technológiai szervezet működik Magyarországon, amely egyszerre őrzi a hazai informatika örökségét, miközben aktív szerepet vállal a társadalmi felzárkóztatásban és a digitális esélyegyenlőség megteremtésében. A Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) évtizedek óta meghatározó szereplője a magyar informatikai közösségnek, napjainkban pedig egyre hangsúlyosabban jelenik meg küldetésében az akadálymentes technológiák támogatása, a digitális kompetenciák fejlesztése és a társadalmi befogadás erősítése.   A szervezet számára a digitális tudás soha nem pusztán technológiai kérdést jelentett. Az informatikai írástudás olyan eszköz, amely képes csökkenteni a társadalmi különbségeket, támogatni az önálló életvitelt és új lehetőségeket nyitni az oktatás, valamint a munkavállalás területén. Az NJSZT új vezetésének egyik fontos célkitűzése éppen ezért az, hogy a Társaság hagyományos értékeinek megőrzése mellett még nagyobb hangsúlyt kapjanak a társadalmi hatású programok, a digitális inklúzió, az élethosszig tartó tanulás, valamint a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság társadalmi vonatkozásai. A szervezet meggyőződése szerint a digitális fejlődés eredményeiből mindenkinek részesülnie kell, függetlenül attól, hogy hol él, hány éves vagy milyen kihívásokkal találkozik a mindennapokban. A gyorsan változó technológiai környezet újfajta gondolkodást kíván meg a szakmai közösségektől is. Az NJSZT ezért a jövőben még szorosabb együttműködésre törekszik az egyetemekkel, a civil szervezetekkel és az ipari szereplőkkel. A cél egyszerre a digitális felkészültség növelése, a fiatal generációk bevonása és annak elősegítése, hogy a technológiai fejlődés valódi társadalmi értéket teremtsen. A modernizáció ebben a szemléletben nem a hagyományok feladását jelenti, hanem azok korszerű továbbvitelét. Az informatikai tudás, mint esélyteremtő erő A szervezet törekvéseinek egyik legkézzelfoghatóbb példája az az országos szinten is egyedülálló program, amely több mint negyed évszázada működik az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karán. A 2001-ben elindított kezdeményezés Magyarországon elsőként biztosított rendszeres, térítésmentes informatikai felkészítést látás-, hallás- és mozgássérült emberek számára. A program létrejöttének hátterében az a felismerés állt, hogy a fogyatékossággal élők társadalmi integrációjának egyik legfontosabb feltétele az informatikai írástudás. Az elmúlt huszonöt év során több mint hatszáz fogyatékossággal élő hallgató kapcsolódott be a képzésbe. A résztvevők között vakok, gyengénlátók, siketek, nagyothallók, mozgássérültek és siketvak emberek egyaránt megtalálhatók. A program jelentőségét nem csupán a résztvevők száma mutatja, hanem az a módszertani háttér is, amely a kezdetektől a speciális igényekhez igazodik. A képzéshez külön fejlesztőlabor, akadálymentesített informatikai környezet, speciális szoftverek és célzott tananyagok állnak rendelkezésre. A látássérült hallgatók számára beszélőprogramok, képernyőolvasó rendszerek és optikai karakterfelismerő megoldások segítik a tanulást. A hallássérült résztvevők oktatásában a jelnyelv és a beszélt nyelv párhuzamos használata biztosítja a hatékony tudásátadást. Különösen fontos sajátossága a programnak, hogy a résztvevőket olyan oktatók segítik, akik maguk is érintettek: a látássérült hallgatókat látássérült oktató, a hallássérülteket hallássérült szakember készíti fel. A személyes tapasztalat és a hiteles példamutatás olyan bizalmi környezetet teremt, amely jelentősen hozzájárul a sikeres tanuláshoz. A kezdeményezés egyik legfontosabb eredménye, hogy a résztvevők számára a digitális tudás nem csupán egy bizonyítvány megszerzését jelenti. Az oktatók tapasztalatai szerint sokan azért jelentkeznek, hogy magabiztosabban használják a számítógépet, önállóbban intézzék ügyeiket, vagy éppen jobb esélyekkel jelenjenek meg a munkaerőpiacon. Az ICDL bizonyítvány ugyanakkor nemzetközileg is elismert kompetenciaigazolás, amely sok esetben segíti az elhelyezkedést, és hozzájárul ahhoz, hogy a fogyatékossággal élő emberek hasonló lehetőségekkel induljanak egy-egy állás megszerzéséért. A program működésében az NJSZT is fontos szerepet vállal. A társaság szakmai felügyeletet biztosít, térítésmentesen rendelkezésre bocsátja az ICDL elektronikus vizsgakártyákat és támogatja az akadálymentes informatikai oktatás fejlesztését. Ez az együttműködés jól mutatja, hogy egy szakmai szervezet miként tud kézzelfogható módon hozzájárulni a társadalmi esélyegyenlőség erősítéséhez. A mesterséges intelligenciától a digitális befogadásig A technológia fejlődése folyamatos alkalmazkodást követel az oktatási programoktól is. Az ICDL rendszer az elmúlt években jelentősen kibővült, és olyan új területek jelentek meg benne, mint a közösségi média, az online együttműködés, az elektronikus aláírás, a kódolás vagy éppen a mesterséges intelligencia. A fogyatékossággal élők számára szervezett képzés is követi ezt a fejlődést. A program egyik legaktuálisabb mérföldköve, hogy a mesterségesintelligencia-modul első vizsgáira várhatóan 2026 júniusának végén és július első napjaiban kerül sor az Óbudai Egyetemen működő képzés keretében. A kezdeményezés túlmutat egy új tananyag bevezetésén. Jól érzékelteti azt a szemléletváltást, amely szerint a fogyatékossággal élő embereknek ugyanúgy hozzá kell férniük a legmodernebb digitális technológiákhoz, mint bárki másnak. A mesterséges intelligencia korában ez különösen fontos kérdéssé vált – a beszédfelismerő rendszerek, az automatikus feliratozás, a képleíró technológiák vagy a személyre szabott digitális asszisztensek olyan lehetőségeket nyitnak meg, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Az informatikai hozzáférhetőség ma már nem kizárólag speciális eszközökről szól, hanem arról is, hogy az új technológiák fejlesztésekor minden felhasználó igénye megjelenjen. Ebben a folyamatban az egyetemek szerepe különösen fontos. Az Óbudai Egyetem példája jól mutatja, hogy a felsőoktatás egyszerre lehet az innováció, a kutatás és a társadalmi felelősségvállalás terepe. Az NJSZT új stratégiája szintén erre az együttműködésre épít: a fiatalok, a kutatók, a hallgatók, a civil szervezetek és a vállalati szereplők bevonásával kívánja erősíteni a társadalom digitális felkészültségét. A cél olyan tudásközösségek létrehozása, amelyek képesek választ adni a 21. század technológiai és társadalmi kihívásaira. Külön figyelmet érdemel a civil szervezetek szerepe is. Számos olyan társadalmi területen töltenek be pótolhatatlan funkciót, ahol a piaci logika vagy az állami rendszerek önmagukban nem elegendők. A digitális felzárkóztatás, a fogyatékossággal élők támogatása, az idősebb generációk digitális kompetenciáinak fejlesztése vagy az akadálymentes technológiák népszerűsítése olyan feladatok, amelyek hosszú távú társadalmi értéket teremtenek. Az NJSZT küldetésében ezért a szakmai kiválóság és a társadalmi felelősségvállalás egyre szorosabban kapcsolódik össze. A magyar informatika történetének meghatározó szervezete egyszerre épít a múlt értékeire és a jövő lehetőségeire. A fogyatékossággal élők számára szervezett képzések, az akadálymentes technológiák támogatása, a mesterséges intelligencia oktatásának bevezetése, valamint az egyetemekkel és civil partnerekkel kialakított együttműködések mind ugyanazt a célt szolgálják: olyan digitális társadalom építését, amelyben a technológiai fejlődés előnyei valóban mindenki számára elérhetők.