● news.bsdnet.hu

Generál, Hungária, Dolly Roll – csak néhány együttes egy fantasztikus pályafutásból. A legendás zenekarok közötti kapocs Novai Gábor, aki Radnai Péternek mesélte el az életét a Mi ez a tánc, fiatalok? című könyvben, amely az Athenaeum kiadó gondozásában jelent meg. Ebből a kötetből szemezget a Blikk ezen a héten. Blikk-összeállítás Ezeket látta már? Kiderül belőle például, hogy bár zenei iskolába íratták a szülei, nem erre a pályára szánták, hanem kertésznek, bár azt nem volt kétséges, hogy van zenei tehetsége. Gábor (középen, gitárral) tehetsége már hamar megmutatkozott – A zongorázás nekem sohasem volt kényszer. A tanárnőm rettentő megdicsért. „Ez a gyerek az egyik nap megtanul egy Mozart-etűdöt, és másnap már itt egy hasonló darabot. Ez a gyerek tehetséges” – elevenítette fel az emlékeket a könyvben Novai Gábor, aki később a szomszéd Kölcsényi Ferenc unszolására nagybőgőre váltott, bár a gitár is érdekelni kezdte. – Addig fogalmam sem volt, hogy mit csinál egy zenekarban a bőgős. Feri bácsi volt a gitáros, és ő énekelt is. Néha én is vele tartottam, és akkor láthattam, hogy ennek milyen hatása van.A lányok odajöttek körém, és mondták hogy: „Milyen jól zenélsz te.”Miközben csak egy madzagot húzogattam. Ugyanakkor a szülők nem voltak felhőtlenül boldogok attól, hogy a fiuk esetleg zenei pályára lépjen. Szűk családi körben ünnepelte 75. születésnapját Novai Gábor, és utána gőzerővel készül a Hungária együttessel élete egyik legnagyobb bulijára, amelyet a Puskás Ferenc Stadionban rendeznek június 1-én. A népszerű zenész, énekes, zeneszerző, számos nagy sláger – például az Isztambul, a Limbó hintó, a Casino twist vagy a Ciao Marina – szerzője ebben a korban is jó kondiban van, nem csoda, hiszen rendszeresen edz. – Nagyon ellenezték.Féltettek, nem ismerték a művészszakmát,nem tudták elképzelni, hogyan lehet majd ebből megélni. Ez egy külön harc volt. A családomban senki nem zenélt, nem voltak ilyen hagyományok, nem volt semmilyen példa rá, hogy miként működhetne ez az egész.Azt hitték, a zenélés csak egy fölösleges, könnyelmű és léha dolog. Apám mindig azt mondta, hagyd abba ezt a zenét. Nem több, mint egy hóbortos divathullám. Kertészcsalád sarja voltam. Vidéken egy többholdas családi kertészetünk üzemelt. Tehát adott volt egy sikeres kertészet, ami már több generáción keresztül a család bázisának számított.„Vagyis neked kertésznek kell lenned” – mondta az apám. „Úgyhogy te azt vedd komolyan, mert abból fogsz megélni”– mesélte Novai, aki kitartott a vágyai mellett, és mielőtt megvette az élete első basszusgitárját, zálogba csapta a ruháit, hogy legalább az előleget ki tudja fizetni. A Novai Gábor életét feldolgozó interjúkötet, a Mi ez a tánc, fiatalok? az Athenaeum kiadó gondozásában jelent meg –Amikor anyám benézett a szekrénybe, ijedten kérdezte: de hát hol vannak a ruháid?Akkor árultam el, hogy vettem egy basszusgitárt – mesélte Novai, akiaz általános iskolában alapította megaz első beatzenekarát, amelynek a Vadóc nevet adta. És persze, az sem volt hátrány, hogy a koncertezés mellett a lányok is szerették a zenészeket. – A zene volt az elsődleges, és ennek a hozadéka volt a csajozás – vallotta be Novai. – A beatzene akkor valami igen forradalmi dolognak számított. Maga volt az ősrobbanás. (Következik: Berobbant a Generállal) Novai Gábor