● news.bsdnet.hu

„Örömmel láttuk, hogy minden egyes társadalmilag fontos kérdést a kormányzati struktúra igyekszik lefedni. Ehhez képest vagy nem jutott figyelem, vagy nem tekinti a munkavállalók ügyeit társadalmilag fontos kérdésnek az új kormány. Ez a terület leértékelődését jelenti” – ezt mondta a Világgazdaságnak egy névtelenségét kérő szakszervezeti forrás. Május 12-én alakult meg hivatalosan a Tisza-kormány, majd jelent meg egy nappal később a Magyar Közlönyben a kormány feladat-és hatásköreit rögzítő ún. statútum rendelet. Már akkor sokan meglepődhettek, hogy a foglalkoztatáspolitika a valami rejtélyes okból a szociális és családügyi minisztériumhoz került, azonban később jött csak a hidegzuhany. Kátai-Németh Vilmos miniszter ugyanis négy államtitkárt nevezett ki, azonban közülük egy sem felel dedikáltan a munkaügyekért. Forrásunk szerint önmagában az is jelzésértékű, hogy a gazdasági minisztérium helyett a szociális tárcához került a terület, mivel azt mutatja, hogy a foglalkoztatáspolitika nem olyan súlyú terület az a Tisza- kormány számára, hogy a gazdasági minisztériumhoz kötődjön valamilyen formában. Pedig az egyik legnagyobb jövedelemtermelő csoportról beszélünk Magyarországon. – fogalmazott az informátorunk. Kátai-Németh Vilmos június 12-én szólalt meg először a kérdésben, aznap foglalkoztatáspolitikai szakterület állománygyűlésén vett részt Bokor Adrienn közigazgatási államtitkár társaságában. Ugyanakkor sok konkrétum nem derült ki a Facebook-posztjából, amiben azt írta „új foglalkoztatáspolitikát építünk, amelynek része az is, hogy a külföldi vendégmunkások helyett a magyar munkavállalóknak adjunk lehetőséget és minőségi munkahelyeket.” Azt nem mondani, hogy ne keresték volna az új kormányt a szakszervezetek, ám akikkel beszéltünk, egyöntetően azt állították, hogy legfeljebb ágazati szinten történtek egyeztetések, konföderációk szintjén nem. Mindenesetre május 27-én a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is nyílt levelet írt a kormánynak , amelyben aggodalmuknak adtak hangot, hogy az új kormányzati struktúrában egyelőre nem látható önálló, kifejezetten foglalkoztatáspolitikáért és munkaügyekért felelős államtitkár. „Meggyőződésünk, hogy a magyar munkaerőpiac helyzete, a bérek felzárkóztatása, a munkavállalói jogok érvényesülése, a munkaerőhiány kezelése, az érdekegyeztetés új alapokra helyezése, valamint a közszféra és a versenyszféra munkajogi problémái olyan súlyú kérdések, amelyek önálló, erős és szakmailag felkészült kormányzati felelőst igényelnek” – szögezték le, mivel szerintük a foglalkoztatáspolitika nem pusztán gazdasági, szociális vagy közigazgatási részterület. A munka világának szabályai közvetlenül érintik a magyar családok megélhetését, a vállalkozások működését, a közszolgáltatások minőségét és az ország versenyképességét. – írták a levélben. A Magyar Szakszervezeti Szövetség ugyancsak kereste a kormányt 10 pontos javaslatával, amiről kérdezték Magyar Péter miniszterelnököt is a június 11-i kormányinfón. A kormányfő mondta, hogy nagyon sok megkeresést kapnak a miniszterek és az államtitkár, amelyeknek igyekeznek eleget tenni. Nem mulasztotta el, hogy odaszúrjon Orbán Viktornak, miután szerinte rengeteg egyeztetés elmaradt az előző kormány alatt. „Szerette a miniszterelnök elvtárs a bölcsek kövét a zsebében tudva eldönteni egymaga, vagy valamely családtagja a fontos kérdéseket. Nálunk ez nem így lesz” – fogalmazott. Ehhez képest épp Magyar Péter volt az, aki egy olyan súlyú ügyben, mint a vendégmunkásstop semmilyen formában nem egyeztetett szakmai szervezetekkel. Június hatodikával ideiglenes jelleggel a Tisza-kormány felfüggesztette az Európai Unión kívüli , azaz harmadik országbeli állampolgárok munkavállalási engedélyeinek kiadását. A vendégmunkásstop azonban hiába érdekelte élénken a közvéleményt, az általunk megkérdezett munkaadói és munkavállalói oldal képviselői szerint próbálták felvenni a kapcsolatot a kormány illetékes képviselőivel a módosításokról, válaszra sem méltatták őket, emiatt volt olyan szereplő, aki azt kérte a kormánytól, hogy halassza el a döntést. A szigorítás azért is vetett fel kérdéseket, mert a teljes tiltással még a munkavállalói érdekeket képviselő szakszervezetek sem értettek egyet. Ugyanakkor a legkeményebben Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségnek alelnöke fogalmazott. – érvelt Rolek Ferenc, aki szeirnt volt olyan vállalat, aki éppen a vendégmunkásstop miatt halasztotta el a beruházását. Az viszont alaposan gyanítható, hogy a szociális párbeszéd jelenleg is érvényben lévő rendszere gyökeres változáson esik át a következő hónapokban. Az Orbán-kormány még 2012-ben állította fel a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát, amelyben helyet kapott a munkaadói és munkavállalói oldal mellett a kormány képviselője. A rendszer hatékonyan működött, évről évről a minimálbér-tárgyalásokat sikeresen vezényelte le, az alapvető problémát mégsem oldotta meg: a magyar minimálbér továbbra sem szerepel előkelő helyen az uniós rangsorokban. A Tisza-kormány várhatóan át fogja alakítani ezt a szisztémát, az idő azonban még nem sürgeti. Szeptember előtt nem várható, hogy a minimálbér-tárgyalások megkezdése, tehát addigra formalizálnia az együttműködését a hazai érdekképviseletekkel.