● news.bsdnet.hu

A kutatás a francia NutriNet-Santé program részeként készült, több mint 112 ezer önkéntes bevonásával. A résztvevők rendszeresen naplózták, hogy mit ettek és ittak, a kutatók pedig elemezték az élelmiszerek összetételét , köztük a tartósítószereket. Az alanyok egészségét 7-8 éven át követték, hogy kiderítsék, kialakul-e náluk magas vérnyomás vagy szív- és érrendszeri betegség . Az eredmények szerint szinte mindenki fogyaszt ilyen adalékanyagokat: az első két évben a résztvevők 99,5%-ának a szervezetébe jutott legalább egyfajta tartósítószer . Minél több tartósítószeres ételt fogyasztunk, annál nagyobb kockázatnak tesszük ki a keringési rendszerünket. A kutatás adatai szerint az élelmiszeripari adalékanyagok rendszeres bevitele közvetlen összefüggésbe hozható a magas vérnyomással, valamint a szívroham és a stroke kialakulásával. A szakemberek ráadásul a tartósítószerek mindkét fő típusánál aggasztó eredményekre jutottak. Azoknál a résztvevőknél, akik a legtöbbet fogyasztották az ilyen adalékokból, 29 százalékkal ugrott meg a magas vérnyomás kialakulásának esélye a tudatosabban vásárló, kevesebb adalékanyagot fogyasztó csoporthoz képest. A helyzet azonban a szív egészsége szempontjából is súlyos: ugyanebben a körben a szív- és érrendszeri megbetegedések – köztük a szívroham, a stroke és az angina – kockázata 16 százalékkal bizonyult magasabbnak. Sokan gondolják, hogy az antioxidáns hatású adalékanyagok – amelyek az oxidáció lassításával, az avasodás és a barnulás megelőzésével nyújtják meg a termékek szavatosságát – biztonságosabbak. A számok azonban cáfolják ezt a tévhitet. A kutatók ebben a kategóriában is hasonlóan veszélyes tendenciát figyeltek meg: A kutatók nem elégedtek meg az általános statisztikákkal; egyenként górcső alá vették a 17 leggyakrabban fogyasztott tartósítószert. Az elemzés alapján végül összeállt a fekete lista a legkárosabb összetevőkről: nyolc olyan, az élelmiszeriparban lépten-nyomon használt adalékanyagot azonosítottak, amelyek egyértelműen növelik a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát. Ezek a vegyületek ott rejtőznek a mindennapi élelmiszereinkben – a felvágottaktól kezdve a konzerveken át az üdítőkig. Ha szeretnénk tudatosabban vásárolni, a csomagolásokon az alábbi E-számokat érdemes figyelnünk: A vizsgálat egyik legfontosabb és egyben leginkább elgondolkodtató tanulsága az aszkorbinsavhoz (E300) kapcsolódik. Bár ezt a vegyületet a köznyelvben leginkább a létfontosságú C-vitaminként ismerjük és alapvetően az egészséggel társítjuk, az élelmiszeripar óriási mennyiségben alkalmazza antioxidáns tartósítószerként a legkülönfélébb feldolgozott ételekben. Bár a mostani vizsgálat megfigyeléseken alapult – így közvetlen ok-okozati kapcsolatot önmagában nem bizonyít –, az elemzés rendkívül részletes volt. A kutatók ráadásul a szív- és érrendszeri betegségek egyéb kockázati tényezőit is kiszűrték a háttérből. Laboratóriumi kísérletek már korábban megmutatták, hogy bizonyos tartósítószerek oxidatív stresszt (sejtszintű károsodást) okozhatnak, és a hasnyálmirigy működését is megzavarhatják. Éppen ezért a szakemberek szerint elkerülhetetlen, hogy a jövőben alaposabban is mérlegeljük ezeknek az adalékanyagoknak a valós kockázatait és előnyeit. A munka ráadásul itt nem áll meg. A kutatócsoport jelenleg gőzerővel vizsgálja, hogy az élelmiszer-adalékok és az ultrafeldolgozott ételek pontosan hogyan befolyásolják: Az elemzésről részletesebben az European Heart Journal szívgyógyászati szakfolyóiratban olvashat.