● news.bsdnet.hu

"Nagyon komoly aknák" lehetnek a költségvetésben, miközben a következő kormány megtakarítási mozgástere jóval kisebb lehet annál, mint amit a kiadási szerkezetet uniós vagy régiós átlagokhoz hasonlító számítások elsőre sugallnak" - mondta a volt pénzügyminiszter, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára az MTA és a Magyar Közgazdasági Társaság Számvetés és újratervezés konferenciáján . László Csaba arra figyelmeztet, hogy az államadósság szerkezete, a rejtett nagyvállalati kockázatok és az elmaradt fejlesztések miatt a következő időszak gazdaságpolitikájában szigorú prioritásokat kell meghatározni, mivel mindenre biztosan nem jut majd forrás - számolt be a  Portfolio . Ezt saját tapasztalatai is alátámasztják a 2002-es kormányváltás idejéből: az első Orbán-kormány utáni átadás-átvétel során a Pénzügyminisztériumban még az utolsó pillanatokban is milliárdos kötelezettségvállalásokat szignáltak. Véleménye szerint indokolt lenne a választások előtt kötelezettségvállalási stopot elrendelni, de a jelenlegi gyakorlat nem ebbe az irányba mutat, ami jelentősen megnehezíti a jövőbeli tervezést. A szakember hangsúlyozta, hogy a költségvetésben rendkívül komoly kockázatok rejtőzhetnek. Ilyenek például a nagy állami és államközeli projektek veszélyei, amelyek mögött rejtett állami kezességvállalások húzódhatnak meg. Ezek átvilágítása elkerülhetetlen feladat lesz egy új kabinet számára. Szintén tisztázni kell az olyan kiemelt beruházások valós költségeit, mint a Budapest–Belgrád-vasútvonal vagy a Paks II. projekt, utóbbinál ugyanis már a kormányzati szereplők is elismerték az eredetileg fix árasnak ígért fejlesztés drágulását. Felül kell vizsgálni a 35 éves autópálya- és kaszinókoncessziókat is. Ugyanakkor a MOHU esetében a volt miniszter óvatosságra intett, mivel a hulladékgazdálkodási díjak 2012 óta nem változtak, a szolgáltatás veszteségmentes működtetése jelenleg szinte lehetetlen, így a koncesszió visszavétele kifejezetten előnytelen üzlet lenne az államnak. A problémák mélyebb okát a volt miniszter a gazdaságirányítás elmúlt évekbeli gyakorlatában, az irányított közbeszerzésekben és a verseny hiányában látja. Az állam a piac szabályozása helyett sokszor maga jelölt ki szereplőket egyes feladatokra, ami miatt ma számos energetikai beruházást közvetlenül az államkasszából kell finanszírozni. Emellett az államadósság szerkezete is félrevezető lehet. A lakossági állampapírokat hivatalosan ugyan hosszú lejáratúként tartják nyilván, de mivel érdemi veszteség nélkül bármikor visszaválthatók, a valós futamidejük krízishelyzetben mindössze egy-két évre zsugorodik. Ez komoly finanszírozási kockázatot jelent a költségvetés számára, így ezt a rendszert László Csaba szerint mindenképpen át kell alakítani. Ugyanakkor óva intett attól az illúziótól, hogy ezermilliárdos megtakarításokkal lehetne számolni. A valós mozgástér ennél jóval szűkebb, hiszen a beruházások jelentős részét az elmúlt időszakban már amúgy is visszafogták, a hazai infrastruktúra, különösen a víziközmű- és csatornahálózat további forrásmegvonása lassan fenntarthatatlanná válik. Hasonló óvatossággal kell kezelni a gazdasági növekedésből remélt többletbevételeket is, mivel a GDP-bővülés nem feltétlenül csapódik le automatikusan és arányosan a költségvetésben. Az új kormányzatnak szembe kell néznie azzal, hogy a felhalmozódott, hatalmas mértékű elmaradt fejlesztést és társadalmi igényt lehetetlen belátható időn belül maradéktalanul kielégíteni. László Csaba szerint a költségvetési politikának ezért drasztikusan szűkítenie kell a fókuszát, és ki kell választania azt a néhány legfontosabb prioritást, amelyekre a szűkös erőforrásokból futja majd. A költségvetés és a gazdaság konszolidációja szerinte nem hónapok, hanem hosszú évek kemény munkája lesz.